2017.09.12

Ismét hosszított nyitvatartással és különleges programokkal várja látogatóit a Magyar Nemzeti Galéria Múzeum+ programsorozata. Egyedi tárlatvezetések, beszélgetések, tánc, zene, kézműves foglalkozás, valamint különleges borok és teák csalogatják az érdeklődőket a szeptember 14-ei eseményre: mindez egy adott téma, ezúttal az avantgárd jegyében.

A kifejezés eredetileg a 20. század elejének formabontó művészeti törekvéseit jelentette. Avantgárd volt minden, ami elsőre érthetetlen, zavarba ejtő, meghökkentő, és szemben áll a megszokott kifejezési formákkal. Az avantgárd nem más, mint a művészet forradalma. Ebbe a világba nyerhetünk betekintést, megismerhetjük a Nyolcak festészetét, Bartók zenéjét, az aktivizmus elvont művészetét, valamint megérthetjük az érthetetlent.


A múzeum felújított, második emeleti, központi tereiben a Modern idők című állandó kiállítás a századfordulótól a második világháború végéig terjedő időszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit mutatja be. Csaknem 150 festmény, 30 szobor és 200 érem között kalauzolja majd a közönséget vendégtárlatvezetőként Korani Eleni műkereskedő, műgyűjtő, az Ernst Galéria alapítója, valamint Rockenbauer Zoltán kurátor. A további tárlatvezetéseknek köszönhetően pedig az avantgárd mellett a művészettörténet szinte minden korszakába betekintést nyerhetünk. A Remekművek a Szépművészeti Múzeumból című kiállításon Cser Judit múzeumpedagógus kíséri végig az érdeklődőket, ahol 57 alkotás látható az ókortól a gótika, a reneszánsz és a barokk művészeti emlékein keresztül egészen a 19–20. század fordulójáig. Még jobban megismerhetjük a reformkortól az 1900-as évekig tartó időszakot, ha Mertus Ágnessel tartunk egy angol nyelvű tárlatvezetésre. A Look Behind the Bourgeois Scenery – New Aspects in 19th century Hungarian Art címmel a 19. századi gyűjteményben magyar képzőművészeti alkotások remekei között tehetünk sétát. Végül a művészeti szemlélet fordulatainak, a piac átértékelő szerepének és az intézményi rendszer átalakulásának hangsúlyozása miatt Lépésváltásra keresztelt kiállításon Gimersy Péter tart tárlatvezetést Ilyet én is tudok! címmel. A ma több mint 11 ezer darabot számláló, csak az 1945 utáni magyar művészettel foglalkozó részleg az elmúlt majd’ 70 év művészetének legszélesebb körű műtárgyállományát birtokolja.


MAvantgard


A Múzeum+ eseménysorozat elengedhetetlen része az Élő MúzeumCafé-beszélgetés, melyet ez alkalommal „Ilyet én is tudok…” – avagy miért nehéz megérteni az absztrakt műveket? címmel rendeznek meg. Vajon miért van az, hogy az emberek nagy része, ha egy műalkotás nem „ábrázol” konkrétan valamit, vagyis ha ránézve nem látja, „mi van rajta”, akkor hajlamos azt gondolni – sokszor mondani is –: olyat ő is tudna festeni-rajzolni? Hogyan lehet az ilyen művek értékeinek felismerésére „megtanítani”, rávezetni a nézőt? Az „avantgárd” témáját a középpontba állító esten ezeket a kérdéseket taglalja László Zsófi művészettörténész, múzeumpedagógus, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, Sinkó István képzőművész, művészeti író, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának múzeumpedagógia-tanára, korábban a Magyar Nemzeti Galériában működő GYIK Műhely vezetője és Kovács Jutka tanítónő, az Új-Budai Ádám Jenő Általános Iskola 1–2. osztályos tanára. Moderátor: Martos Gábor, az Élő MúzeumCafé-beszélgetések szerkesztője.


Az avantgárd műfajához hűen a kiállítás megnyitója is rendkívüli lesz. A Cipolla Collectiva (Nagy Csilla) erre az eseményre komponált kortárs táncperformanszát mutatja be. A múzeum új kiállítási projektbe kezdett, amellyel élőbbé és láthatóbbá kívánja tenni egyik rejtett múzeumi anyagát: a Magyar Nemzeti Galéria 19–20. századi szoborgyűjteményében őrzött csaknem ötezer szobor közül mindössze néhány száz kerül a közönség elé az állandó és az időszakos tárlatokon. Kortárs szobrászok bevonásával a jelenleg raktárban lévő művekből inspirálódva új műalkotások születtek, az első szoborpárral – Borsos Miklós Alvó lány című munkája, illetve Majoros Áron Zsolt 2017-ben készült kortárs reflexiója – a Múzeum+ este közönsége találkozhat elsőként. A további kortárs reflexiókat és a forrásul választott múzeumi szobrokat együtt, egyfajta „gerillakiállításon” mutatják majd be havonta változó helyszíneken a gyűjteményen belül.


Fél kilenckor a Párniczky Quartet szólaltatja meg Bartók Béla műveit a Kupolacsarnokban. A Nigun zenekarból csak azért alakult a négytagú együttes, hogy Bartók Electrified címmel létrehozhassanak egy repertoárt a zeneszerző olyan rövidebb műveinek feldolgozásával, mint a Mikrokozmosz, a Kontrasztok vagy a 10 könnyű zongoradarab. Bartókot többek között kísérletező alkata emelte a modern zene legnagyobbjai közé. Nyitottsága a népzene és a nyugati avantgárd irányzatok mellett a jazz és az improvizatív zene irányában is megvolt. Az egyszerre komplex és érzelmekben dús előadás Bartók világát úgy jeleníti meg, hogy közben a zenekar erős, jól felismerhető hangzása is megmarad. Közreműködik: Párniczky András (gitár), Bede Péter (szaxofon, tárogató), Ajtai Péter (nagybőgő), Baló István (dob).


A látogatók egy workshopon is részt vehetnek Ádám, hol vagy? címmel, ahol kollázskészítéssel foglalkozhatnak. A mottó: „Egy síkokból és térformákból álló képzeletbeli metropolisz bekebelezte Ádám alakját. Építsünk köré új várost!”


A múzeum az év végéig havonta további új programokkal várja az érdeklődőket a folklór, a retro és a karácsony jegyében, melyekről tájékozódni a Nemzeti Galéria weboldalán, illetve Facebook-oldalán lehet.



Antal Lilla

Forrás: mng.hu

CC_banner

madachimre

2018.01.20

„Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” Idézetek, melyeket mind ismerünk, és álmunkból felébredve is tudjuk: Az ember tragédiájából valók. Madách Imre műve világhírű lett, de vajon tudjuk-e, hogy fogságban írta meg az első verzióját? Ismerjük-e a regényeket, melyek róla és feleségéről szólnak? Cikkünkben érdekességeket gyűjtöttünk össze annak apropóján, hogy éppen 195 éve született Madách Imre.

Cseh_Tamas-20060826-04

2018.01.20

Cseh Tamás énekes, zeneszerző, előadóművész 1943. január 22-én, 75 éve született, éppen a magyar kultúra napján. Az évforduló alkalmából több különleges programon is találkozhatunk Cseh Tamás művészetével, így a Cseh Tamás Archívumban Víg Mihály és a Balaton zenekar ad koncertet, míg a Kolibri Színházban Másik János, Novák János, Márta István, Kecskeméti Gábor, vagyis az Ad Libitum együttes lép fel.

Edgar_Allan_Poe_2
2018.01.19

„A zsenit egy hajszál választja el az őrülttől” – tartja a mondás. Edgar Allan Poe pedig valóban ilyen ember volt. Egy zseni, aki „feltalálta” a detektívregényeket. Úttörő volt az amerikai irodalomban, azonban misztikus, hátborzongató történeteivel gyanút keltett az emberekben, és többen őrültnek gondolták. A 209 éve született íróra emlékezünk.

A gyulai Almásy-kastély 150 ezredik látogatóját köszöntötték január 18-án. A felújított műemléket kevesebb mint két év alatt látogatták meg ennyien. Egy Füzesgyarmaton üdülő, Budapesten élő pár és kisfia volt a szerencsés 150 ezredik látogató, akiket Dombi Ildikó ügyvezető igazgató gyulai kolbászt, pálinkát és lekvárt is tartalmazó ajándékcsomaggal köszöntött.

Jövőre kezdhetik el felépíteni Berlinben a 20. századi műalkotásokat bemutató új állami múzeumot, amelytől azt remélik a német fővárosban, hogy a modern képzőművészet területén is felzárkóznak a világvárosok élvonalába, London, Párizs és New York mellé. A beruházás várhatóan 200 millió euróba (62 milliárd forint) kerül, a kivitelezés 2019 végén kezdődhet, és a Der Tagesspiegel című berlini lap becslése szerint nagyjából öt évig tarthat. A pontos menetrendről még nem határozott a tartományi rangú főváros kormánya.

Szekszárdon a Csak tiszta forrásból című komoly- és népzenei gálaműsorával várják az érdeklődőket: az esten Bartók Béla és Kodály Zoltán ének- és zenekari művei, népdalfeldolgozásai az eredeti népzenei forrásokkal kiegészülve hangzanak el klasszikus zenészek és népdalénekesek tolmácsolásában. Dombóváron a magyar kultúra napján nyílik meg a nagyközönség előtt a Helytörténeti Gyűjtemény, Bonyhádon pedig A tolna hadosztály a Don-kanyarban című kötetet mutatják be.
Életműdíjat kap Monica Bellucci olasz-francia színésznő és Jean-Paul Belmondo a Lumières-díjátadó február 5-ei, párizsi ceremóniáján – adta hírül a The Hollywood Reporter. Tavaly Marion Cotillard kapta a Lumières-életműdíjat. A Lumières Akadémia a Franciaországban dolgozó külföldi újságírókat képviseli, és évente adja át díjait az előző év legjobb francia filmjeinek.
Fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel ünneplik a magyar kultúra napját Fejér megyében. Bicskén Bicskétől a csillagokig címmel asztrofotókból nyílik kiállítás, Székesfehérváron Földes László Hobo Látja Isten, hogy állok a napon címmel tart zenés irodalmi estet, Móron pedig Tóth Auguszta Hoztam valamit a hegyekből – Mezei Mária című önálló estjét láthatják az érdeklődők.

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

EDV_4041

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma