MANK-szentendre-Ejjel-nappal-banner-728x90px-2018-08-10

2017.12.02

Pozitívan hatott-e az emigráció a művészekre? Egyáltalán beszélhetünk-e emigrációról egy művész esetében? Miként befolyásolta a kinti élet a magyar avantgárd mozgalmat? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki ellátogatott a novemberi PIM Esti Extrára, ahol az avantgárd és az emigráció kapcsolatáról beszélgetett Passuth Krisztina művészettörténész, Ablonczy Balázs történész, Petőcz András író és Nagy Csaba lexikográfus.
0000000084
Fotó: kassakmuzeum.hu


A Petőfi Irodalmi Múzeum minden hónap utolsó szerdáján hosszabb nyitvatartással és egyedi tárlatvezetésekkel, előadásokkal színesíti állandó programkínálatát. Legutóbbi, november 29-ei estjén a Szabó Magad-kiállításban tartott tárlatvezetést Karafiáth Orsolya, a Kassákizmus című kiállítást pedig egészen egyedi módon mutatta be Prőhle Gergely, a múzeum főigazgatója. Majd a tárlat helyszínén kerekasztal-beszélgetést tartottak Passuth Krisztina művészettörténész, Ablonczy Balázs történész, Petőcz András író és Nagy Csaba lexikográfus részvételével, akik az avantgárd és az emigráció kapcsolatáról értekeztek, a est moderátora pedig Balázs Eszter történész volt, aki rögtön a beszélgetés elején felvetette: első körben az emigráció fogalmát kell tisztázni, hiszen sokféleképpen értelmezhető, és az sem biztos, hogy Kassák Lajosra és művésztársaira igaz.


IMG_9007
Fotó: Fischer Viktória


Petőcz András szerint külön kell választani a gazdasági és a politikai emigránsokat és azokat, akik művészi fejlődés céljából hagyták el hazájukat. Példaként említette Tamkó Sirató Károlyt és Moholy-Nagy Lászlót, akik önként hagyták el hazájukat és nem is akartak hazatérni. Nagy Csaba, aki összeállította A magyar emigráns irodalom lexikona című kötetet, úgy vélte: az emigráció ennél jóval tágabban értelmezhető fogalom. Passuth Krisztina ehhez hozzáfűzte: véleménye szerint nem szabad ilyen élesen különválasztani az emigráltakat, mert aki kis időre elhagyta a hazáját, de ezt követően visszatért, mint Kassák, az nem feltétlenül emigráns, de Márai Sándor, aki soha nem is akart hazatérni, már sokkal inkább annak tekinthető. A művészettörténész szerint Kassák Lajosnak esze ágában sem volt emigrálni – ezt alátámaszthatja az is, hogy mindenféle nyelvismeret nélkül élt Bécsben –, és ahogy lejárt az amnesztia, azonnal haza is költözött. „Ez nagyon súlyos fogalom, melyet nem lehet mindenkire ráaggatni” – fűzte hozzá. Ablonczy Balázs történész hozzátette: a fogalom megítélése a történelem alakulásával változott és nem volt mindig ilyen negatív kicsengése, mint ma – a 17. században idealizálták az emigráció fogalmát, például Zrínyi Ilona és Thököly Imre vagy Rákóczi Ferenc esetében, a 20. században azonban a disszidens szóval egybeolvadt és negatív kicsengése lett. Egy valamiben azonban egyetértettek a beszélgetők: a két világháború között lett negatív értelmű az emigráns szó, és ez a folyamat már 1919-ben elkezdődött.


0000000093
Fotó: kassakmuzeum.hu


A fogalom alapos vizsgálata után a beszélgetők rátértek a Bécsben kialakult magyar avantgárd csoportra, melynek Kassák Lajos nemcsak része, de megalakítója is volt. Passuth Krisztina ezzel kapcsolatban elmondta: érdekes, hogy Bécsben nem alakult ki a magyar művészeknek olyan kapcsolatrendszere, mint Párizsban – talán ennek is köszönhető, hogy a bécsi emigrációról nem sok adat maradt fent. Passuth Krisztina külön kiemelte a MA című folyóirat történetét, amely Bécsben vált a nemzetközi avantgárd fórumává. A lap azért is különleges, mert egy folyóirat sem élt meg akkoriban ilyen hosszú pályafutást, ráadásul a bécsi emigráció alatt nemzetközileg is ismert lett. Azonban sem a bécsi, sem a párizsi, sőt még a berlini emigráció sem érte meg gazdaságilag a kint élőknek, hiszen Bécs sokkal rosszabb helyzetbe került az első világháborút követően, mint Magyarország, ahogyan Berlin sem volt túl kedvező gazdasági helyzetben. Éppen ezért ahogyan Kassák Lajos is, a legtöbb emigrált művész hazavágyott. Akik pedig mégsem, azok a bécsi időszak után Berlinben vagy Moszkvában kötöttek ki. Petőcz András ezzel kapcsolatban kiemelte Barta Sándor írót, aki a MA folyóirat segédszerkesztője volt, Kassák Lajos jó barátja és testvérét, Kassák Erzsébetet vette feleségül. Azonban a két alkotó között megromlott a viszony, amikor Kassák a bécsi emigrációból hazatért és nem Moszkvába költözött. Barta Sándor ugyanis meggyőződéses kommunista volt és úgy vélte: azzal, hogy Kassák hazatért, elárulta a kommunizmust. Maga Barta Sándor Moszkvába emigrált, azonban 1938-ban koholt vádakkal elítélték és kivégezték. Petőcz András szerint – és ezzel egyetértett minden jelenlévő – a szocializmus tönkretette az avantgárd mozgalmat, amely a két világháború között eltűnt, helyére azonban olyan irányzatok érkeztek, mint a szürrealizmus.


kassak
Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum Facebook-oldala


A kérdésre, miszerint pozitívan hatott-e az emigráció a művészekre, nem könnyű válaszolni, hiszen nagyon sokrétű fogalomról van szó. Petőcz András szerint azonban Kassák Lajos jól profitált a kinti életből, de sok művészről éppen az ellenkezője mondható el. Passuth Krisztina szerint ez függ az életkortól is, hiszen ha fiatalon hagyja el valaki az otthonát, jobban formálódik az ízlése, sokkal inkább meg akar felelni a választott hazájának és be akar illeszkedni, míg egy idősebb alkotónak már kiforrott az ízlése és kevésbé formálható. Nagy Csaba hozzáfűzte: ha a művészekre nem is hatott feltétlenül pozitívan a kinti élet, a magyar sajtóra igen jótékony hatást gyakorolt, ahogy a könyvkiadást is fellendítette.



Fischer Viktória

kaszas_kultura596-90

_D0A9889_Copy

2018.08.19

Díjakat adtak át augusztus 19-én népművészeknek, műhelyeknek a 32. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban. Többek között kiosztották az év ifjú mestere, az év mestere és az év műhelye címet. Számos népművészeti egyesület is kapott díjat, sőt: a Műcsarnokban látható Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállítás alkotóit is díjazták.

Krzysztof_Zanussi_by_Mikolaj_Rutkowski_

2018.08.19

A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál idén 15. alkalommal szeptember 14. és 23. között várja a hazai és a nemzetközi filmbarát közönséget, a filmes szakembereket, az alkotókat, valamint a filmszakma összes szereplőjét Miskolcon. A seregszemle játékfilmes nagyzsűrijének elnöke idén a világhírű Krzysztof Zanussi filmrendező lesz!

Csardas

2018.08.19

Hét nap alatt nyolc előadás látható a Vidéki Színházak Fesztiválján, amelyet szeptember 3. és 9. között rendeznek meg a Pesti Magyar Színház épületében, a Thália Színház szervezésében. A hetedik alkalommal megvalósuló Vidéki Színházak Fesztiválját a Thália Színházban zajló felújítási munkálatok miatt fogadja be idén ősszel a Pesti Magyar Színház.

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passió című előadás szabadtérre átalakított verzióját 25 ezer néző látta a csíksomlyói Nyeregben augusztus 18-án. Az előadáson jelen volt a színpadi mű egyik szerzője, Szőcs Géza Kossuth-díjas író-költő, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, számtalan anyaországi és erdélyi közéleti személyiség, egyházi vezető, illetve egyházi és civil szervezeti delegáció. Vidnyánszky Attila megfogalmazta: „színházrendezői életem talán legfontosabb előadása valósult meg, és egyben az a régi álmom, hogy a Csíksomlyói passió csodálatos szövegei a dráma címadó helyén hangozhassanak el.”

Hét országból érkeznek csipkeverők Kecskemétre, hogy augusztus 24-étől háromnapos fesztiválon mutassák meg a nemzeteikre jellemző motívumokat, kézimunkákat. A IV. Nemzetközi Vertcsipke Fesztiválon a hagyományos vonalat képviselő osztrákok apróbb csipkéi mellett a csehek merészebb, modernebb stílusú és vastagabb szállal készülő, színesebb kézimunkái is láthatók lesznek. A kecskeméti fesztivál idején a különböző országok kiállítói az általuk képviselt technikából bemutatót is tartanak az érdeklődőknek.

Árverésre bocsátja a Sotheby’s a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban. A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak. A posztert Henri Brispot rajzolta. A becslések szerint az augusztus 28-án kezdődő online aukción 40–60 ezer fontért (15–22 millió forintért) kelhet el.

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit. A The Guardian brit napilap szerint a Banksy-kiállítás az idei nyár legvitatottabb kiállítása Moszkvában.

Több magyar film, köztük öt világpremier is látható lesz az augusztus 23-án kezdődő montréali nemzetközi filmfesztiválon, amely egyike a világ 15 A-kategóriás seregszemléjének. A versenyprogramban Topolánszky Tamás Yvan a világhírű magyar rendezőről, Kertész Mihályról (Michael Curtiz) és a Casablanca című filmklasszikus születéséről szóló, Curtiz című alkotása, valamint Szász Attila (A berni követ, Félvilág) egy szovjet kényszermunkatáborba hurcolt nő tragikus történetét bemutató, Örök tél című rendezése kapott meghívást. Nagypál Orsi Nyitva című első mozifilmje a Fókusz elnevezésű válogatásába kapott meghívást. A Filmalap támogatásával készült, szókimondó romantikus vígjáték a monogámia lehetetlenségéről és alternatíváiról szól. Sándor Pál bohém komédiásokról szóló, Vándorszínészek című legutóbbi alkotása a World Greats programban lesz látható Montréalban. A rövidfilmek között Pápai Pici Varjúháj és Molvay Norbert Jövő szerdán című alkotása versenyez. A fesztiválon tartják a Curtiz, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-), a Nyitva, a Varjúháj és a Jövő szerdán világpremierjét is.
A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma