2017.12.02

Pozitívan hatott-e az emigráció a művészekre? Egyáltalán beszélhetünk-e emigrációról egy művész esetében? Miként befolyásolta a kinti élet a magyar avantgárd mozgalmat? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki ellátogatott a novemberi PIM Esti Extrára, ahol az avantgárd és az emigráció kapcsolatáról beszélgetett Passuth Krisztina művészettörténész, Ablonczy Balázs történész, Petőcz András író és Nagy Csaba lexikográfus.
0000000084
Fotó: kassakmuzeum.hu


A Petőfi Irodalmi Múzeum minden hónap utolsó szerdáján hosszabb nyitvatartással és egyedi tárlatvezetésekkel, előadásokkal színesíti állandó programkínálatát. Legutóbbi, november 29-ei estjén a Szabó Magad-kiállításban tartott tárlatvezetést Karafiáth Orsolya, a Kassákizmus című kiállítást pedig egészen egyedi módon mutatta be Prőhle Gergely, a múzeum főigazgatója. Majd a tárlat helyszínén kerekasztal-beszélgetést tartottak Passuth Krisztina művészettörténész, Ablonczy Balázs történész, Petőcz András író és Nagy Csaba lexikográfus részvételével, akik az avantgárd és az emigráció kapcsolatáról értekeztek, a est moderátora pedig Balázs Eszter történész volt, aki rögtön a beszélgetés elején felvetette: első körben az emigráció fogalmát kell tisztázni, hiszen sokféleképpen értelmezhető, és az sem biztos, hogy Kassák Lajosra és művésztársaira igaz.


IMG_9007
Fotó: Fischer Viktória


Petőcz András szerint külön kell választani a gazdasági és a politikai emigránsokat és azokat, akik művészi fejlődés céljából hagyták el hazájukat. Példaként említette Tamkó Sirató Károlyt és Moholy-Nagy Lászlót, akik önként hagyták el hazájukat és nem is akartak hazatérni. Nagy Csaba, aki összeállította A magyar emigráns irodalom lexikona című kötetet, úgy vélte: az emigráció ennél jóval tágabban értelmezhető fogalom. Passuth Krisztina ehhez hozzáfűzte: véleménye szerint nem szabad ilyen élesen különválasztani az emigráltakat, mert aki kis időre elhagyta a hazáját, de ezt követően visszatért, mint Kassák, az nem feltétlenül emigráns, de Márai Sándor, aki soha nem is akart hazatérni, már sokkal inkább annak tekinthető. A művészettörténész szerint Kassák Lajosnak esze ágában sem volt emigrálni – ezt alátámaszthatja az is, hogy mindenféle nyelvismeret nélkül élt Bécsben –, és ahogy lejárt az amnesztia, azonnal haza is költözött. „Ez nagyon súlyos fogalom, melyet nem lehet mindenkire ráaggatni” – fűzte hozzá. Ablonczy Balázs történész hozzátette: a fogalom megítélése a történelem alakulásával változott és nem volt mindig ilyen negatív kicsengése, mint ma – a 17. században idealizálták az emigráció fogalmát, például Zrínyi Ilona és Thököly Imre vagy Rákóczi Ferenc esetében, a 20. században azonban a disszidens szóval egybeolvadt és negatív kicsengése lett. Egy valamiben azonban egyetértettek a beszélgetők: a két világháború között lett negatív értelmű az emigráns szó, és ez a folyamat már 1919-ben elkezdődött.


0000000093
Fotó: kassakmuzeum.hu


A fogalom alapos vizsgálata után a beszélgetők rátértek a Bécsben kialakult magyar avantgárd csoportra, melynek Kassák Lajos nemcsak része, de megalakítója is volt. Passuth Krisztina ezzel kapcsolatban elmondta: érdekes, hogy Bécsben nem alakult ki a magyar művészeknek olyan kapcsolatrendszere, mint Párizsban – talán ennek is köszönhető, hogy a bécsi emigrációról nem sok adat maradt fent. Passuth Krisztina külön kiemelte a MA című folyóirat történetét, amely Bécsben vált a nemzetközi avantgárd fórumává. A lap azért is különleges, mert egy folyóirat sem élt meg akkoriban ilyen hosszú pályafutást, ráadásul a bécsi emigráció alatt nemzetközileg is ismert lett. Azonban sem a bécsi, sem a párizsi, sőt még a berlini emigráció sem érte meg gazdaságilag a kint élőknek, hiszen Bécs sokkal rosszabb helyzetbe került az első világháborút követően, mint Magyarország, ahogyan Berlin sem volt túl kedvező gazdasági helyzetben. Éppen ezért ahogyan Kassák Lajos is, a legtöbb emigrált művész hazavágyott. Akik pedig mégsem, azok a bécsi időszak után Berlinben vagy Moszkvában kötöttek ki. Petőcz András ezzel kapcsolatban kiemelte Barta Sándor írót, aki a MA folyóirat segédszerkesztője volt, Kassák Lajos jó barátja és testvérét, Kassák Erzsébetet vette feleségül. Azonban a két alkotó között megromlott a viszony, amikor Kassák a bécsi emigrációból hazatért és nem Moszkvába költözött. Barta Sándor ugyanis meggyőződéses kommunista volt és úgy vélte: azzal, hogy Kassák hazatért, elárulta a kommunizmust. Maga Barta Sándor Moszkvába emigrált, azonban 1938-ban koholt vádakkal elítélték és kivégezték. Petőcz András szerint – és ezzel egyetértett minden jelenlévő – a szocializmus tönkretette az avantgárd mozgalmat, amely a két világháború között eltűnt, helyére azonban olyan irányzatok érkeztek, mint a szürrealizmus.


kassak
Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum Facebook-oldala


A kérdésre, miszerint pozitívan hatott-e az emigráció a művészekre, nem könnyű válaszolni, hiszen nagyon sokrétű fogalomról van szó. Petőcz András szerint azonban Kassák Lajos jól profitált a kinti életből, de sok művészről éppen az ellenkezője mondható el. Passuth Krisztina szerint ez függ az életkortól is, hiszen ha fiatalon hagyja el valaki az otthonát, jobban formálódik az ízlése, sokkal inkább meg akar felelni a választott hazájának és be akar illeszkedni, míg egy idősebb alkotónak már kiforrott az ízlése és kevésbé formálható. Nagy Csaba hozzáfűzte: ha a művészekre nem is hatott feltétlenül pozitívan a kinti élet, a magyar sajtóra igen jótékony hatást gyakorolt, ahogy a könyvkiadást is fellendítette.



Fischer Viktória

MANK_borito2

2018.05.26

Van egy gyűjtő, akinek szenvedélyét annyira megszerette Barcsay Jenő, hogy több festményét is neki adta, pedig a festőóriás nem szívesen vált meg műveitől. Most ez a gyűjtő, Vass László Szentendrére hozta el festményei és szobrai egy részét: A geometria szépsége című, magyar és nemzetközi műtárgyakat összeválogató tárlat május 25-én a szentendrei MANK Galériában nyílt meg.

DSZZS20180524301

2018.05.26

Az alkotói műfajok széles spektrumából ad ízelítőt a Visegrádi Csoport országainak – Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának – művészeti választékát felvonultató, V4 Art Connects elnevezésű kiállítássorozat, amely május 25-től látható a Várkert Bazárban és a Budavári Mikvében.

two-boys-3396713_960_720

2018.05.26

Koncertek, mesék, kézműves foglalkozások, játszópark, zsonglőrködés – többek között ilyen programok várják a kicsiket és a nagyokat a gyermeknapi hétvégén, május 26-án és 27-én Budapesten és a vidéki városokban. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen rendezvényekkel ünnepelhetitek idén a gyermekek napját!

Catherine Deneuve francia filmsztár játssza a főszerepét a 71. cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmát nyert japán Kore-eda Hirokazu következő játékfilmjének. A filmben – amelynek nem végleges címe Az igazság Catherine-ról – az Oscar-díjas Juliette Binoche, Ludivine Sagnier francia színésznő és Ethan Hawke amerikai színész is szerepet vállalt. Catherine Deneuve egy férfiak által csodált filmsztárt fog alakítani, aki, miközben egy sci-fi filmet forgat, az emlékiratait publikálja. A könyvnek köszönhetően találkozik újra lányával, akit Juliette Binoche alakít.

Fred Vargas francia írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában – jelentette be döntését a zsűri május 24-én Oviedóban. Az indoklás szerint Fred Vargas művei eddig ismeretlen irodalmi horizontokat nyitnak az olvasó számára, újjáélesztik a krimi műfaját. A 60 éves régész, történész, középkor-szakértő a tudományos esszéi mellett több mint húsz bűnügyi regény szerzője, amelyek közül tizenkettőnek Jean-Baptiste Adamsberg felügyelő a főhőse. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, a kategória nyertesét 21 ország 35 jelöltje közül választották ki.

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság május 24-én azt a műemlékvédelmi határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét. Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálást követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre amerikai állampolgár.Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.

Háromnapos országos fafaragó konferencia kezdődött május 25-én Zalaegerszegen és kiállítás nyílik a faműves pályázatra beküldött munkákból. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésben zajló konferencia és kiállítás központi témája a tárgyalkotó népművészet megújítása a természetes anyagok – szaru és a csont – felhasználásával. A zalaegerszegi találkozóra az ország minden tájáról érkeznek fafaragók. A kiállítás június 24-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, a pályamunkákat szeptemberben Budapesten, a Népi Iparművészeti Múzeumban mutatják be.

Idris Elba alakítja a Notre Dame-i toronyőrt a Victor Hugo regényéből a Netflix számára készülő új filmben. A filmsztár rendezője, valamint társproducere is lesz az új adaptációnak, és a film zenéjét is ő jegyzi. A napjainkba helyezett történet forgatókönyvét Michael Mitnick írja. Idris Elbának nem ez az első rendezése, Yardie című krimijét idén a Sundance filmfesztiválon vetítették. A színészt a filmvásznon legutóbb a Hegyek között és a Thor: Ragnarok című produkcióban láthatták a mozinézők, de szerepelt a Bosszúállók: Végtelen háború című képregényfilmben is.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

2018_01_02_BenCaplan-3246_JamieKronick

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma