2019.01.19

A Deák17 Galéria HÍD – Lebegő konstrukció című kiállítása mintegy kétszáztíz makettet mutat be, amelyek mind az idő- és térbeli kapcsolatokra reflektálnak. Az alkotásokat nagyon izgalmasan installálták: az elkészült művek egy lebegő, sokelemes konstrukció részeként jelennek meg, amelyben önmagukban és együttesen is értelmezhetőek.

deak17_kiallitas_A_HID_3


A kiállítás kitágítja a híd fogalmát, a lehető legszélesebben értelmezve azt. A munkák túlmutatnak a klasszikus makettépítés sémáján, a hallgatók nem folyókat áthidaló szerkezeteket építettek, hanem olyan szerkezeteket, amelyek a tér két tetszőleges pontját kötik össze a geometria egy szabadon kiválasztott szerkesztési szabálya szerint.

 

A tárlatot szervező másik motívum a felhő, az a számítástechnikai modell, amely segítségével bárhonnan, kényelmesen és igény szerint hozzáférhetünk a saját adatainkhoz (például képekhez, zenéhez, dokumentumhoz) vagy bizonyos szolgáltatásokhoz. A felhő ebben az értelemben tehát ugyanúgy a kapcsolatot jelenti, mint a híd, csupán a közeg különbözteti meg őket egymástól. Az EN1 csoport hallgatói például végig a felhő fogalmával dolgoztak: hajtogatással 8x8x32-es habkarton hasábból légies struktúrákat hoztak létre.

 

A_HID_kiallitas_foto_Lassu_Peter_R


A felhő fogalma a kiállításban fizikailag is megjelenik: a teremben az egyes munkákat egy sokelemű, lebegő konstrukcióban mutatják meg. Ebben a komplex installációban az egyes makettek egymással párbeszédet folytatnak, így tehát önmagukban és együttesen is értelmezhetőek.

 

Az installációnak ez a kettőssége magára az alkotási folyamatra is jellemző volt. A kiállításon a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) másodéves építészmérnök hallgatói és oktatói, mintegy 210 fő kilenc tankörre osztva közösen elfogadott elvek alapján kezdett hozzá a feladathoz, de törekedtek arra, hogy minden hallgatónak legyen lehetősége megmutatnia a saját, egyéni hangját is. Ezt segíti a kiállításon a vetítés is, amelyen kinagyítva láthatóak az elkészült konstrukciók fotói.

 

A_HID_kiallitas_foto_Lassu_Peter_IMG_0790


Nagyon jó, hogy a kiállításban nem hagyják magára a nézőt, így a közössé installált munkák és a vetítés mellett részletgazdag leírásokból tájékozódhatunk a munkafolyamatokról és az egyes tankörök koncepciójáról. Az A1-es csoport például a folytonosság fogalmát szem előtt tartva dolgozott, az így született munkákban a híd nemcsak kapcsolatot, hanem két dolog közötti törésmentes, mindkét irányban olvasható folytonosságot is jelöl. A csoportban született makettek térbeli és időbeli folytonosságot is leírnak, ennek megfelelően lelassulnak-felgyorsulnak, sűrűsödnek-ritkulnak, összekuszálódnak és rendeződnek, kezdet és vég nélkül.

 

Az A4 csoport munkáit a képzőművészeti gondolkodás előtérbe helyezése, a klasszikus makettépítés sémáitól való elszakadás jellemzi. A B3-as csoport hallgatói is az építészet és a képzőművészet összekapcsolásában gondolkodtak: az architektúra és a szobrászat köztes terében elhelyezkedő origamitechnikával hoztak létre hidakat, amelyek vonalvezetésükben felidézik az emberi kapcsolatok, az áthidalható nézeteltérések és az egymáshoz vezető utak élményét is.

 

A_HID_kiallitas_foto_Lassu_Peter_IMG_0802


A B4 csoport hallgatói szintén feszegetik az építészet és a képzőművészet határait: a kompozíciók egyszerre absztrakt állítások a térről és tömegről, finoman szerkesztett mérnöki konstrukciók és művészeti alkotások. A szinte anyagtalanná vékonyított pálcákból felépülő makettek a tér érzékelhetőségének határait kutatták.


Az A2 csoport struktúrái drámaiságot sugallnak: az alakzatok két vége súlyosabb, így felidézik a szárazföldet, míg középen rajzosabbak, vonalasabbak, a szétszakadás veszélyérzetét keltve a szemlélőben. Az A3 csoport pedig az alkotási folyamat során a tömör testek létrehozása mellett a hiányokkal is komponált, így dinamikus alakzatok születtek.


A B1 és B2 csoport az intuíciót és a spontaneitást helyezte előtérbe az alkotás során. Míg első esetben abból indultak ki, hogy egy valódi hídon minden pillanatban új és előre nem sejthető élmények érnek minket, addig a B2 csoport tagjai a hidat átmenetként, átalakulásként, metamorfózisként értelmezték. Az első esetben egyszerű elemekből felépülő szerkezetek készültek, amelyek egy előre elképzelt, tervezett folyamat helyett alulról építkezve, önszerveződő módon jöttek létre. A másik csoport munkái szintén a tervezettség és a gesztus határán mozognak.


A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Rajzi és Formaismereti Tanszék hallgatóinak és oktatóinak közös kiállítása február 23-ig tekinthető meg a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában.


Részletek itt.

 

Kocsis Katica


Fotók: Lassu Péter

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma