2015.03.18
Végh Nóra

A Szépirodalmi Figyelő 2013/2014. évfolyamában szemlézett alkotók közül Oravecz Imre író, költő és Jász Attila költő, esszéíró vehette át a díjat március 17-én a RoHAM Bárban. A laudációt Kulcsár-Szabó Zoltán és Vass Norbert mondta, majd a Bajdázó koncertje zárta az estet.

Pápay György, a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője elmondta, hogy idén immáron a 10. alkalommal adják át a Szépirodalmi Figyelő-díjat. A lap a hazai irodalmi lapok anyagából szemléz és válogat. „Az volt a célkitűzésünk, hogy minél szélesebb spektrumot nyújtsunk a hazai irodalmi életről” – ismertette a főszerkesztő. Pápay György azt is elárulta, hogy a saját preferenciájukat szerették volna felmutatni, a szerkesztőség munkatársai konkrét neveket terjesztettek fel a kuratóriumnak.


A 2004-ben alapított díj eddigi nyertesi között Bánki Évát, Szőcs Gézát, Nagy Gáspárt, Imreh Andrást, Temesi Ferencet, Rentz Mátyást, Kalász Mártont, Ambrus Lajost, Deák Lászlót, Krasznahorkai Lászlót, Szakonyi Károlyt, Térey Jánost, Papp Tibort, Falvai Mátyást, Bodor Ádámot, Győrffy Ákost, Király Lászlót és László Noémit tarthatjuk számon.


_DSC5473


„A lista alapján látható, hogy a már kifejezetten beérkezett, nagyra becsült és elfogadott írótársak ugyanúgy szerepelnek rajta, mint a pályájuk elején lévő, de érdekes, izgalmas kezdést felmutató alkotók” – árulta el Pápay György. A törekvés is általában ez, hogy egy érettebb és egy fiatalabb alkotót díjazzanak. Most ugyanezen megfontolás alapján, 2013/2014-es évfolyam munkáira adják ki a díjat, illetve továbbra is szempont, hogy az alkotó közel álljon a szerkesztőség érték- és ízlésvilágához.


_DSC5467


„Oravecz Imre költészetének és regényeinek fogadtatása arról tanúskodik, hogy nincs szükség feltétlen a kritikai leírás egységesítő eszközeihez ahhoz, hogy ez az életmű újra és újra sokféle, olykor nehezen megjósolható összefüggésekben irányítsa magára irodalomtörténészek, kritikusok, doktori értekezések készítőit, vagy éppen fiatal lírikusok jelentős csoportjainak figyelmét” – méltatta az írót Kulcsár-Szabó Zoltán.


Vass Norbert laudációjában olvasmányélményeiről mesélt: „Négy versszakból három Attilánál biztosan ősz, a káosz felől hallgatag, zord istenmosoly felé figyelős. Hogy érezzük, milyen idilli a tökéletestől távol, ki kell egy elhanyagolt kertbe járnunk. Élvezni, ahogy lassul a szívverés, és nyugszik a fej, a szem, a fül, a száj.”


Az esten fellépett a Szépirodalmi Figyelő korábbi díjazottja, Győrffy Ákos és az esemény alkalmából újra összeállt együttese, a Bajdázó zenekar.

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma