2018.02.02

A könnyűzenei kategóriákban Závodi Gábor, Tariska Szabolcs, a Margaret Island, Szeder-Szabó Krisztina és Szendrői Csaba, a komolyzenében Jeney Zoltán és Brandenburg Ádám, a magyarnóta-szerzők közül Tóth János István vette át az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület díjait február 1-jén. Az év könnyűzenei produkciója a Fishing on Orfű lett, a könnyűzenei alkotói életműdíjat Wolf Péter kapta.

zavodi2
Závodi Gábor


Az Artisjus-díjak célja tizennyolcadik éve az, hogy az előadók mellett tevékenykedő szerzőkre irányítsa a figyelmet, őket ünnepelje. Az elismerést a zenei szakma ítéli oda, a beérkező ajánlásokat az Artisjus vezetőségének tagjai összesítik és ők döntenek a díjazottak személyéről. A február 1-jei, csütörtöki díjátadó az első Dalszerző Expo zárásaként a Budapest Music Center koncerttermében volt, nyolc zenei kategóriában nyújtottak át elismeréseket, és most vették át díjaikat az irodalmi színtér kiválóságai is. A könnyűzenei alkotói életműdíjjal elismert Wolf Péter klasszikus komolyzenei képzettségén túl, a Zeneakadémia jazz-tanszakának elvégzése után zeneszerzői diplomát, majd doktori címet szerzett. Nevéhez olyan slágerek fűződnek, mint a Most kéne abbahagyni, a Könnyű, mint az egyszeregy vagy az Elsöpri a szél. A művészt a díjátadón méltató Victor Máté kiemelte: Wolf Péter szimfonikus zenekari darabok után egyre több tv- és filmzenét írt, köztük a Vukét, amellett rengeteg hangszerelést, átdolgozást készített.


Az év könnyűzeneszerzője díjat Závodi Gábor kapta az Artisjustól. Zeneszerzőként és szövegíróként együtt dolgozott többek mellett Demjén Ferenccel, Koncz Zsuzsával, Zoránnal, Somló Tamással, Zsédával és Tóth Verával is. Zenei producerként 2007-ben Rúzsa Magdival részt vett az Eurovíziós Dalfesztiválon is, ahol az Aprócska blues című dalért megkapták a szakmai első díjat. Írt, hangszerelt zenét mozifilmek számára (Csinibaba, Zimmer Feri). Munkássága kapcsán Malek Miklós hangsúlyozta, hogy Závodi Gábor a szerzőség mellett széles skálán foglalkozik a zene egyéb területeivel. Az év könnyűzenei szövegírója Tariska Szabolcs lett, aki 2010-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést is, 1993-2007 között énekese, dalszövegírója volt az Amorf Ördögök zenekarnak, majd 2010-ben Tövisházi Ambrus zeneszerzővel az Amorf Lovagok nevű formációt hozta létre. Szöveget írt mások mellett a Péterfy Bori & Love Bandnek, a Magashegyi Undergroundnak, Odettnek, a Compact Discónak, a SuperStereónak, Kulka Jánosnak és Heinz Gábor Bigának. Tariska Szabolcs elmondta: a díjat az elmúlt húsz év elismeréseként „kis életműdíjnak” fogja fel. „Nagyjából kétszáz szövegem van. A témák adottak, így ebben nem, de a stílusban lehet újat mutatni.”


foo03
Fishing on Orfű


Az év könnyűzenei produkciója díjat a Fishing on Orfű fesztivál kapta. Szabó Áron méltatásában arra hívta fel a figyelmet: az Artisjus vezetősége már másodszor választott fesztivált ebben a kategóriában, ezzel is jelezve, hogy a szerzők és szövegírók számára is igen jelentősek az évek óta jól teljesítő fesztiválok. „A Fishing on Orfű közülük is kiemelkedik különleges hangulatával, amelyet jelentős látogatószáma ellenére sem veszített el.” A junior kategória egyik díjazottja a Margaret Island szerzői közössége, vagyis Lábas Viki, Törőcsik Kristóf és Füstös Bálint lett. A zenekar az egyik legsikeresebb pályakezdő együttes a hazai könnyűzenei színtéren. Szakos Krisztián méltatásában így jellemezte a formációt: „Természetes, letisztult zenéjük újra bizonyítja, hogy a magyar közönség igényli a míves muzsikát”. Szintén junior díjat kapott Szeder-Szabó Krisztina, aki egyszerre szövegíró, dalszerző, gitáros és énekes. Sebestyén Áron kiemelte: Szeder stílusa szókimondó, dalszövegei néha megfogalmazzák azt, amit nem merünk magunktól kimondani. Szendrői Csaba, az Elefánt zenekar énekes-szövegírója is junior díjat kapott, róla Jónás Vera méltatásában elmondta: ironikus képeket használva azonnal a psziché legmélyebb bugyraiba rántja a hallgatót.


jeneyzoltan
Jeney Zoltán


Az év komolyzenei műve Jeney Zoltán Aus tiefer Not című kantátája lett. A díjazott alapító tagja volt a budapesti Új Zenei Stúdiónak, amely 1972 és 1990 között több mint hatszáz kortárs zeneművet mutatott be, 1971-ben Huszárik Zoltán Szindbád című filmjéhez írt zenét, vendégprofesszorként világszerte tart előadásokat, 2013-tól a Zeneakadémia professzor emerituszaként a zeneszerzés doktori képzés vezetője. Tihanyi László a szerző most díjazott műve kapcsán felidézte: a reformáció évének kiemelt rendezvényén mutatták be. „Énekes és prózai szólisták, kórus és nagyzenekar szólaltatja meg a különböző nyelveken megírt recitatívókat, felolvasásokat, áriákat és kórus-turbákat, a végeredmény egy hatalmas erővel megjelenített vízió a világunkról.”


Brandenburg Ádám, aki az év junior komolyzenei alkotója díjat kapta, számos sikeres hazai és nemzetközi versenyeredménye mellett jelenleg doktori tanulmányait végzi és a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Tihanyi László szerint Brandenburg Ádám korát meghazudtoló érettséggel és ötletességgel alkotta meg Priéres nocturnes című művét, amelyben bizonyította, hogy ismeri a zenekar kezelésének megtanulható fogásait, valamint képes egyéni hangon, önálló módon kifejezni zenei gondolatait. Az év magyarnóta-szerzője, Tóth János István kétszázötven nótája közül hatvan szerepel lemezen, CD-n, valamint hallható a rádióban és televízióban is. A Dankó Rádió 2016-ban tizennégy nótáját vette fel a repertoárba.


Az irodalmi díjazottak névsorát az Artisjus már korábban nyilvánosságra hozta, az elismeréseket szintén ezen az ünnepségen adták át. Az irodalmi nagydíjat Berkovits György kapta, a többi díjazott Turi Tímea, Schein Gábor, Földényi F. László és Csabai László.

 


Forrás: MTI

Fotó: Artisjus

apro_mesek_r
2019.01.21

Március 14-től kerül a magyar mozikba Szász Attila Apró mesék című, romantikus, történelmi thrillere, amely a második világháború utáni zűrzavaros Magyarországon játszódik. A főszerepeket Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Molnár Levente alakítja.

A_vihar_kapujaban_HS_r

2019.01.21

A 12. századi Kiotóban a polgárháború elől menekülő házaspár gyilkosság áldozatává válik. Az áldozatok, a tanúk és az elkövetők a kihallgatásokon újra és újra elmesélik a történetet, de mindenki másként emlékezik... Müller Péter Akutagava elbeszélései és Kuroszava filmje nyomán írt, A vihar kapujában című bűnügyi drámáját január 18-án mutatták be a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.

 

Tornyai15

2019.01.21

Kezdetben Munkácsy látta el Párizsban jó tanácsokkal a tehetséges festőművészt, Tornyai Jánost, de ő mégsem választotta a világhírt. Hazatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre, ahol megpróbálta felpezsdíteni a kulturális életet, és mentette egy eltűnő világ emlékeit. A jó humorú, öniróniától sem ódzkodó Tornyai kiterjedt levelezést is folytatott, üzeneteit gyakran „ecsetölő polgár", Jankó de Nagyravitte" néven írta alá. Születésének 150. évfordulóján népművészeti gyűjteményéből rendeztek kiállítást a nevét viselő vásárhelyi múzeumban Tornyai, a gyűjtő címmel. Terendi Viktória néprajzkutatóval, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

A Megszállottak kapta a legjobb filmnek járó fődíjat az indiai kolkatai nemzetközi filmfesztiválon (Calcutta International Kult Film Festival). Az alkotás tavaly októberben a világfesztivál előválogatóján már megkapta a legjobb film díját, a január 16-17-én rendezett gálán Kolkatában egy angol és egy japán film társaságában indult a fődíjért, az Arany Róka szoborért, amelyet megnyert. A négy hónapig tartó versengésen 86 ország filmjei vettek részt különböző kategóriákban. A Megszállottak a reformáció emlékéve alkalmából készült 2018-ban, a hitújító Kálvin és a később katolikus szent, Loyolai Ignác szenvedélyes találkozásáról szól. A két főszereplő Szabó Máté és Lux Ádám, az operatőr Kovács Claudia volt. A film az elmúlt hónapokban több nemzetközi fesztiválon bizonyult a legjobbnak, köztük Monacóban, Zürichben és Argentínában.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán induló beszélgetéssorozatban meghívott kritikusokkal és díjazott alkotókkal járják körül, mit jelentett a díj egykor, mit ma. A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetéssorozat állandó helyszíne a Három Holló. Az első beszélgetésre 2019. január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

Több mint 30 koncert várja az érdeklődőket február 9-én a kórusok téli éjszakáján a MagNet Közösségi Házban Budapesten. A közönség belehallgathat hazai, nemzetközi, gyermek és felnőtt kamarakórusok műsorába, fellép többek között az Amagnus Énekegyüttes, a Contrapunto kamarakórus, a Dalinda, a Voice drops, a kecskeméti Kodály Nemzetközi Kamarakórus, a Pax et Bonum Kamarakórus és a Csicsergők gyermekkar.

A vezetőváltásra azért került sor, mert a világ legrégebbi, több mint fél évezrede alapított énekkara pénzügyi botrányba keveredett. A vizsgálat még folyik. A férfikórust mostantól Ferenc pápa ceremóniamestere, Guido Marini vezeti, a pénzügyeiért Guido Pozzo, a Sixtus-kápolna pénzügyi szuperintendánsa felel. A Sixtus-kápolna énekegyüttest 1471-ben alapították, de gyökerei Nagy Gergely pápa idejére (590-604) nyúlnak vissza. A kórus énekel a pápai miséken, emellett koncertezik szerte a világban.

Január 22-én Szentendre Fő terén ismét megrendezik a Himnusz-flashmobot. Budakeszin Pápai Erika színművész önálló estjével lép fel, Szigethalmon Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés pódiumestje várja a Városi Szabadidőközpontban az érdeklődőket. Szombaton Isaszegen hagyományőrző néptáncbemutatót tartanak, Szigethalon Jótékonysági Városi Bált, Vácon folkpartit és táncházat. Lesz bál Vecsésen és Budakalászon is, ahol a XXII. Svábbállal kezdődik a báli szezon.

Nemzetközi egyetemi művészeti fesztivált rendez a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) január 31. és február 3. között; a harmadik alkalommal megvalósuló FACT-en (Festival Arts Cinema Theatre) négy külföldi és két magyarországi egyetem hallgatói mutatkoznak be 12 produkcióval.

fact

Ünnepi esten emlékeznek a magyar kultúra napjára január 22-én a Kölcsey Központ Nagytermében. Az eseményen egyebek mellett átadják a Debrecen Kultúrájáért Díjat, és ünnepi műsort ad a Kodály Filharmónia Debrecen.

Egész éves programsorozattal emlékezik 1989-re idén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol jelentősen bővül a Seuso-kincset bemutató kiálltás, és többek között az antik Perzsiát és a 19. századi kaliforniai aranyláz magyar szereplőit vizsgáló tárlatok is várhatók.

A magyar kultúra napja alkalmából Madách Imréről és Nyírő Józsefről is megemlékeznek Nógrád megyében, a programok sorában lesz színházi előadás, jubileumi fotókiállítás és versmondó verseny.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma