Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.04.29

A Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete Miskolc város napja alkalmából méltó elhelyezést ad Déryné Széppataki Róza zongorájának május 6-án a Zenepalotában. A zongora 1979-től a Déryné-ház állandó kiállításában szerepelt, majd a diósgyőri vár újjáépítését követően, 2016-ban került jelenlegi helyére.

Miskolc nevezetes operaénekesnőjének, Déryné Széppataki Rózának zongorája 1979-ben került a városba. A 19. század közepéről származó, bécsi műhelyben készült fatőkés zongora sokáig a diósgyőri vár melletti Déryné-ház állandó kiállításában volt látható. Később a Herman Ottó Múzeum raktárában pihent, majd a vár felújítását követően már csak időszaki kiállításban szerepelt Diósgyőrben.


Új állandó helye a Zenepalotában lesz, ahol május 6-án 15 órakor a Miskolci Egyetem „Szépkorúak Akadémiája” rendezvénysorozatának előadása keretében adja át a közönségnek dr. Horváth Zita történész, az intézmény általános rektorhelyettese.

 

leveles031_nagykep

Déryné Széppataki Róza (Jászberény, 1793 – Miskolc, 1872)

Az első magyar operaénekesnő tehetsége a pesti tanulóévek után Miskolcon bontakozott ki. Repertoárja egyedülállóan gazdag volt: alt és szoprán operai szerepekben, daljátékokban, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt sikereket aratott.

 

Első zenei képzését Zomb Ferenc karmesternek köszönhette. A kor egyik divatos dalára, a „Schöne Minka”-ra írott változatok révén jutott hozzá az első koloratúr áriához, és ennek hatására javasolta Miskolcon, majd Kassán operák betanulását. Ezen előzmények után, 1823 és 1827 között a kolozsvári társulat primadonnájaként a magyar nyelvű operajátszás egyik megteremtőjévé vált.

 

Nagy sikerrel szerepelt a pesti német színházban is, de az állandó szerződést elutasította: a színészetet olyan missziónak tekintette, amellyel a magyar szó és kultúra ügyét szolgálhatta, és különböző vándortársulatokkal járta az országot.

 

„Déryné az éneklésben magát annyira gyakorlotta, hogy most a legerősebb áriákat kellemetes tökéletességgel és bámulatra ragadó hallhatósággal elénekli. Melyre nézve őt némelyek Magyar Catalaninak nevezni bátorkodtak, mind azért, mert hangja tiszta, mind kiváltképpen azért, hogy minden erőltetés nélkül akár a legfelsőbb emelkedésre, akár a legmélyebb leereszkedésre alkalmatos, s így külföldön is akármely Theatrumban dicsőséggel megjelenhetnék” – írta róla a korabeli kritika.

 

Színészi pályáját 1847-ben fejezte be, majd férjéhez költözött Diósgyőrbe, annak halála után pedig Miskolcon élt húgánál, ahol megírta emlékiratait. Keresztfia, Egressy Ákos kérésére 1868-ban, 75 évesen lépett utoljára színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban.

 

Főbb operaszerepei:

Romeó (Bellini: Romeó és Júlia)

Norma (Bellini: Norma)

Donna Anna (Mozart: Don Giovanni)

Rosina (Rossini: A sevillai borbély)

Agatha (Weber: A bűvös vadász)

 

Déryné zongorája

Diófurnéros borítású, fenyő korpuszra épített, fatőkés zongora a 19. század közepéről. Bécsben készült, márkajelzésének eredeti felirata zománcozott táblán: Wilhelm Neumann in Wien. Bánfalvy Ferenc, a Herman Ottó Múzeum restaurátora 2014-ben restaurálta. Mechanikája már nem volt megmenthető, így játékra nem alkalmas. A hangszer Miskolc városának egyik emblematikus tárgyi öröksége.

 

Déryné Széppataki Róza a színpadtól való visszavonulását követően, 1852 és 1867 között férje házában élt a Diósgyőri Vár közvetlen szomszédságában, az úgynevezett Déryné-házban, mely 1973-ban a várral együtt a Herman Ottó Múzeum kezelésébe került.

 

A zongora 1979-től a Déryné-ház állandó kiállításában szerepelt, majd a diósgyőri vár újjáépítését követően, 2016-ban került jelenlegi helyére, a Zenepalotába. Nem messze attól a Hunyadi u. 52. sz. háztól, ahol Déryné 1867-től haláláig méltatlanul elhagyatva, szegénységben élt élete végéig. Hagyatéka sem volt jelentős, a ház falán tábla őrzi emlékét.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma