NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2016.04.29

A Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete Miskolc város napja alkalmából méltó elhelyezést ad Déryné Széppataki Róza zongorájának május 6-án a Zenepalotában. A zongora 1979-től a Déryné-ház állandó kiállításában szerepelt, majd a diósgyőri vár újjáépítését követően, 2016-ban került jelenlegi helyére.

Miskolc nevezetes operaénekesnőjének, Déryné Széppataki Rózának zongorája 1979-ben került a városba. A 19. század közepéről származó, bécsi műhelyben készült fatőkés zongora sokáig a diósgyőri vár melletti Déryné-ház állandó kiállításában volt látható. Később a Herman Ottó Múzeum raktárában pihent, majd a vár felújítását követően már csak időszaki kiállításban szerepelt Diósgyőrben.


Új állandó helye a Zenepalotában lesz, ahol május 6-án 15 órakor a Miskolci Egyetem „Szépkorúak Akadémiája” rendezvénysorozatának előadása keretében adja át a közönségnek dr. Horváth Zita történész, az intézmény általános rektorhelyettese.

 

leveles031_nagykep

Déryné Széppataki Róza (Jászberény, 1793 – Miskolc, 1872)

Az első magyar operaénekesnő tehetsége a pesti tanulóévek után Miskolcon bontakozott ki. Repertoárja egyedülállóan gazdag volt: alt és szoprán operai szerepekben, daljátékokban, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt sikereket aratott.

 

Első zenei képzését Zomb Ferenc karmesternek köszönhette. A kor egyik divatos dalára, a „Schöne Minka”-ra írott változatok révén jutott hozzá az első koloratúr áriához, és ennek hatására javasolta Miskolcon, majd Kassán operák betanulását. Ezen előzmények után, 1823 és 1827 között a kolozsvári társulat primadonnájaként a magyar nyelvű operajátszás egyik megteremtőjévé vált.

 

Nagy sikerrel szerepelt a pesti német színházban is, de az állandó szerződést elutasította: a színészetet olyan missziónak tekintette, amellyel a magyar szó és kultúra ügyét szolgálhatta, és különböző vándortársulatokkal járta az országot.

 

„Déryné az éneklésben magát annyira gyakorlotta, hogy most a legerősebb áriákat kellemetes tökéletességgel és bámulatra ragadó hallhatósággal elénekli. Melyre nézve őt némelyek Magyar Catalaninak nevezni bátorkodtak, mind azért, mert hangja tiszta, mind kiváltképpen azért, hogy minden erőltetés nélkül akár a legfelsőbb emelkedésre, akár a legmélyebb leereszkedésre alkalmatos, s így külföldön is akármely Theatrumban dicsőséggel megjelenhetnék” – írta róla a korabeli kritika.

 

Színészi pályáját 1847-ben fejezte be, majd férjéhez költözött Diósgyőrbe, annak halála után pedig Miskolcon élt húgánál, ahol megírta emlékiratait. Keresztfia, Egressy Ákos kérésére 1868-ban, 75 évesen lépett utoljára színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban.

 

Főbb operaszerepei:

Romeó (Bellini: Romeó és Júlia)

Norma (Bellini: Norma)

Donna Anna (Mozart: Don Giovanni)

Rosina (Rossini: A sevillai borbély)

Agatha (Weber: A bűvös vadász)

 

Déryné zongorája

Diófurnéros borítású, fenyő korpuszra épített, fatőkés zongora a 19. század közepéről. Bécsben készült, márkajelzésének eredeti felirata zománcozott táblán: Wilhelm Neumann in Wien. Bánfalvy Ferenc, a Herman Ottó Múzeum restaurátora 2014-ben restaurálta. Mechanikája már nem volt megmenthető, így játékra nem alkalmas. A hangszer Miskolc városának egyik emblematikus tárgyi öröksége.

 

Déryné Széppataki Róza a színpadtól való visszavonulását követően, 1852 és 1867 között férje házában élt a Diósgyőri Vár közvetlen szomszédságában, az úgynevezett Déryné-házban, mely 1973-ban a várral együtt a Herman Ottó Múzeum kezelésébe került.

 

A zongora 1979-től a Déryné-ház állandó kiállításában szerepelt, majd a diósgyőri vár újjáépítését követően, 2016-ban került jelenlegi helyére, a Zenepalotába. Nem messze attól a Hunyadi u. 52. sz. háztól, ahol Déryné 1867-től haláláig méltatlanul elhagyatva, szegénységben élt élete végéig. Hagyatéka sem volt jelentős, a ház falán tábla őrzi emlékét.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Pecs_okereszteny_temeto

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma