2015.05.11

Oszvald Marika próza-szerepben, Csehov Sirály című drámájában debütál az Átrium színpadán. Elmondása szerint ez számára egy hatalmas kaland. „Nem szeretném megváltani a világot, nincs bennem vágy, hogy bebizonyítsam, operettes létemre én vagyok a legjobb prózai színésznő is” – mondta. Interjúnkból az is kiderül, mi lehet Arkagyina tragédiája.

Sok helyen olvastam, hogy mielőtt elvállalta Arkagyina szerepét, gondolkodási időt kért. Mi alapján jutott arra az elhatározásra, hogy eljátssza ezt a karaktert?

Én alapvetően színésznő vagyok, de egész életemet úgy éltem le, hogy a több mint negyven év alatt hasonló nagy szerepet nem játszottam el, ilyen téren nem volt tapasztalatom. Aztán az emberben megfogalmazódik a kérdés, hogy alkalmas-e erre egyáltalán? Van bennem egy az egészséges önbizalom, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének félelmeim vagy kétségeim önmagammal kapcsolatban, mindig is voltak. Fehér Balázs Benőnek láttam már rendezését, nagyon hitelesnek találom a munkáját, és gondoltam, mivel nagyon rendezőre támaszkodó színésznő vagyok, rábízom magam, hiszen ő is bizalmat szavazott nekem. Majd elolvastam a drámát, amit sajnos eddig nem nagyon ismertem, és rájöttem, hogy Arkagyina pont olyan, mint ahogy az operett-színésznőt elképzelik. Ezek után meg tudtam érteni, hogy Benő miért engem választott. A szöveget meg tudom tanulni, és Benő irányítása alatt sikeres előadás jöhet létre. Nekem is érdekes, az ember mindig vágyik a változatosságra, kalandokra: én egy elég nagy kalandornő vagyok.


Könnyebb lesz majd a későbbiekben igent mondani prózai szerepre?

Ez attól függ, hogy milyen szerepet ajánlanak fel, hogy fedi-e azt a karaktert, aki én vagyok, és alkalmas vagyok-e a feladatra. Nem szeretném megváltani a világot, nincs bennem vágy, hogy bebizonyítsam, operettes létemre én vagyok a legjobb prózai színésznő is: viszont számomra ez is egy nagyon érdekes és izgalmas feladat. Jelenleg a próbák olyan fázisában vagyunk, hogy van rálátásom arra, milyen lesz a végén, és élvezem, de azt még nem tudom, hogy jó lesz-e. Szerintem az az elsőrendű dolog, hogy az ember élvezze azt, amit csinál, ne azt érezze, hogy teljesen idegen tőle.


oszvald_siraly
Oszvald Marika a Sirály próbáján (fotó: Mészáros Csaba)


Más prózát próbálni, mint zenés darabot?

Stílusában tényleg nagyon más. Benő most arra próbál rávezetni, hogy ne az érzelmet játsszam el, hanem a gondolatot. Én inkább ösztönös színésznő vagyok, most ő ezt a tudatosságot próbálja formálni bennem.


Van olyan prózai szerep, amit eljátszana még?

Nem, és ha nem lesz több ilyen alkalom, az se baj. Nincsenek szerepvágyaim se prózai, se operett téren, mert én magam nem tudom megítélni, hogy mi lenne számomra a megfelelő feladat. Úgy gondolom, akik megbíznak ezekkel a szerepekkel, tudják. Sosem akartam nagy szerepeket eljátszani. Ismert mondás: sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. Szóval csak azt a terhet viszem el, amit mások rám pakolnak.


Mit gondol, mi lehet Arkagyinának a tragédiája?

Az, hogy nem foglalkozik mással, csak önmaga imádatával, teljesen érzéketlen másokkal szemben, saját maga felé pedig rettentően érzékeny. Az a tragédiája, hogy nem tud igazán szeretni, csak külsőségekben szeret.


Vajon Csehov ezt az alakot az idős színésznő sztereotípiájaként rajzolhatta meg?

Arkagyina egyfajta színésznő. Úgy hallottam, hogy Csehov a feleségéről mintázta az alakot. Szerintem nem tipikus az ilyen színésznő, ma már nem is megengedett ez a viselkedés.


oszvald_siraly2
(fotó: Mészáros Csaba)

 

El tudná képzelni, hogy úgy, mint Arkagyina, ne a nagyvárosban, hanem egy vidéki házban éljen?

Alapvetően igen, Gödöllőn van egy kertem, amit azért vásároltam, hogy majd öregkoromban ott töltöm az időmet. Csak valahogy még mindig vannak feladataim, továbbra is érdekel a világ, az élet, és rá tudok csodálkozni dolgokra, és ameddig ez igaz, folytatom is. Kis hiányérzetem van, hogy nem tudtam kimenni a kertembe az utóbbi időben, mert annyi volt a feladatom. Most sűrű az életem, nemrég volt egy bemutatóm az Operettben, azzal párhuzamosan már próbáltam a Sirályt is, előadásaim is vannak. De tudom, hogy ez se lesz mindig így: úgy élem meg ezt az időszakot, hogy most ez a dolgom.


Márciusban Kossuth-díjban részesült, emellett sok egyéb díjjal és kitüntetéssel ismerték el munkáját. Mennyire meghatározóak Önnek a díjak?

Senki se úgy indul neki a pályának, hogy díjat akar nyerni, az egy korszaknak az elismerése kell, hogy legyen. Már negyvenöt éve csinálom ezt, és nagyon kellemes, simogató érzés, hogy méltatják az ember munkáját. Sosem arra törekedtem, hogy sztár legyek, hogy híres legyek, hanem hogy hasznos legyek, hogy elismerjenek. Az elismerést a közönségtől folyamatosan megkapom: az, ha szakmailag, hivatalosan is kap az ember méltatást, egy plusz dolog. Nagyon jó érzés, de semmin sem változtat, ugyanúgy meg kell dolgozni a sikerért. Sőt, kialakul egyfajta megfelelés iránti késztetés is az emberben, hogy bebizonyítsa, nem érdemtelenül kapta meg az adott díjat. Az az érdekes, hogy míg én magam a hasonló elismerésektől semmit sem változtam, addig előfordult, hogy mások azután másképp tekintettek rám. Úgy, mint egy furcsa csodabogárra - miközben én még mindig ugyanaz az ember voltam, mint azelőtt.


Írta: Bodor Máté

Fotók: Átrium Film-színház Facebook

Kulcsszavak: Oszvald MarikainterjúÁtrium

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma