2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.02.15

Angyalok csendítének című új könyvéről, gyűjtéseiről beszélgettek a szerzővel, Takács Györggyel dr. Czövek Judit és Harangozó Imre néprajzkutatók a Magyar Napló könyvesboltban tartott bemutatón február 11-én. Dsupin Pál és Navratil Andrea népzenei gyűjtésekből és a kötet anyagából adtak elő népdalokat, népballadát.

Harangozó Imre néprajzkutató Ipolyi Arnold nyomán hívta fel a figyelmet arra, hogy amely nép emlékeit veszni hagyja, nemcsak saját nemzetének, de az egész világnak veszteséget okoz.

 

KonyvbemutatoTakacsGyHarangozoImre


Takács György 1995 és 2005 közti gyűjtései a hajdani Csíkszék, később Csík vármegye területéről kerülnek ki. Az eddig megőrzött hagyományos életforma, ahol az emberek együtt éltek a közösséggel, a tájjal, eltűnőben van, így a gyűjtés leletmentéssé változott. A legidősebbek még a 19. század végén születtek, de az átörökítésnek köszönhetően 21. századi születésű adatközlőt is találunk, bár a hivatalos elnevezést a néprajzkutatók nem szeretik, mert nem fejezheti ki azt a közös munkát, melynek során a gyűjtő léleknyitogató eredményre jut a hagyományt még őrző és azt átadó emberrel.

 

Az egykori Magyarország keleti szegélyén lévő Székelyföld területének jellegzetessége hegyes tájainak nagyszerűsége, népének eredetisége. Három részre osztható, és mindegyik egy folyóhoz köthető: Csík az Olt, Gyergyó a Maros, Kászonszék a Kászon folyóhoz. Orbán Balázs leírta, ahogy az utazó a havasokig elér, úgy gondolja, itt vége az emberlakta vidéknek. Így csak elszánt kutatók jutottak el ide, és Takács György is ilyen – jellemezte a szerzőt Czövek Judit. Németh Lászlóval szólva „különutas kutató”, aki jogi tanulmányokat folytatott, majd teológiát végzett, klasszikus műveltségű ember. Olyan munkát vitt véghez egyedül, mely kutatócsoportot kívánt volna a megfelelő támogatással.

 

A szerző Erdélyi Zsuzsanna, Pócs Éva nyomán folytatta feltárásait, ráolvasások, imádságos szövegek gyűjtésével, melyek akár félévszázados vagy korábbi, még Árpád-kori hagyományra épülnek. Jelen kötet 521 imádságot tartalmaz, és a gazdag jegyzetanyagnak köszönhetően megismerhetjük történeti, földrajzi, néprajzi összefüggéseit, korábbi rétegeit, melyek passiókkal, kódexek szövegeivel is összevethetők.

 

konyvbemutatokonyv2


A kutató-gyűjtő lelki kincset élhet meg útjai végén, ahol örömteli felfedezésekben és atavisztikus emlékekben részesül barátságos és befogadó emberek között. Olyan világra nyit kaput, ahol van egy transzcendens idő, amelyet a parasztember, halászember ért. A hagyománynak van ereje, és a közös hit, a közös nyelv, a közös származás tudata összetartja a közösséget. Takács György elmondta: a teljesen iskolázatlan emberek között ragyogóan intelligens embereket ismert meg, ami felülírta korábbi elgondolását arról, hogy az intelligencia szoros összefüggésben áll a műveltséggel.

 

Már Bartók és Kodály is gyűjtött erről a területről népzenét, de a vallásos folklór leírása elmaradt. Korábban az imádság, így annak népi megjelenése is a klérus hatáskörébe tartozott, és a hatvanas-hetvenes évekig néhány kivételtől eltekintve feltáratlan volt. A néprajzkutatók 1970-től sorolták a hagyományos folklór műfajához. Tánczos Vilmos írta le, hogyan épülnek fel az archaikus imádságok, melyet könyvben a Püski Kiadó jelentett meg 2001-ben.

 

Takács György korábbi, Aranykertbe’ aranyfa című kötetében imádságok és ráolvasások együtt szerepeltek, a mostani, Angyalok csendítének című könyvében a műfaj szétvált, és az imádságok külön gyűjteményként jelentek meg. A szerző számára a legérdekesebb szöveg a gyergyószárhegyi ferences szerzetesek tevékenységéhez, hatásához köthető balladisztikus epika, a könyv címét adó szövegrészlet pedig Kostelekről származó gyimesi csángó gyűjtés, ahonnan Vaszi Levente, a legutóbbi Fölszállott a páva egyik díjazottja is jött.

 

A közönség az érdekes beszélgetés mellett Dsupin Páltól, aki maga is gyűjtő, és Navratil Andrea népdalénekestől hallhatott népzenét és népi éneket, bibliai hatású archaikus balladát.

 

Csanda Mária

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma