2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.02.15

Angyalok csendítének című új könyvéről, gyűjtéseiről beszélgettek a szerzővel, Takács Györggyel dr. Czövek Judit és Harangozó Imre néprajzkutatók a Magyar Napló könyvesboltban tartott bemutatón február 11-én. Dsupin Pál és Navratil Andrea népzenei gyűjtésekből és a kötet anyagából adtak elő népdalokat, népballadát.

Harangozó Imre néprajzkutató Ipolyi Arnold nyomán hívta fel a figyelmet arra, hogy amely nép emlékeit veszni hagyja, nemcsak saját nemzetének, de az egész világnak veszteséget okoz.

 

KonyvbemutatoTakacsGyHarangozoImre


Takács György 1995 és 2005 közti gyűjtései a hajdani Csíkszék, később Csík vármegye területéről kerülnek ki. Az eddig megőrzött hagyományos életforma, ahol az emberek együtt éltek a közösséggel, a tájjal, eltűnőben van, így a gyűjtés leletmentéssé változott. A legidősebbek még a 19. század végén születtek, de az átörökítésnek köszönhetően 21. századi születésű adatközlőt is találunk, bár a hivatalos elnevezést a néprajzkutatók nem szeretik, mert nem fejezheti ki azt a közös munkát, melynek során a gyűjtő léleknyitogató eredményre jut a hagyományt még őrző és azt átadó emberrel.

 

Az egykori Magyarország keleti szegélyén lévő Székelyföld területének jellegzetessége hegyes tájainak nagyszerűsége, népének eredetisége. Három részre osztható, és mindegyik egy folyóhoz köthető: Csík az Olt, Gyergyó a Maros, Kászonszék a Kászon folyóhoz. Orbán Balázs leírta, ahogy az utazó a havasokig elér, úgy gondolja, itt vége az emberlakta vidéknek. Így csak elszánt kutatók jutottak el ide, és Takács György is ilyen – jellemezte a szerzőt Czövek Judit. Németh Lászlóval szólva „különutas kutató”, aki jogi tanulmányokat folytatott, majd teológiát végzett, klasszikus műveltségű ember. Olyan munkát vitt véghez egyedül, mely kutatócsoportot kívánt volna a megfelelő támogatással.

 

A szerző Erdélyi Zsuzsanna, Pócs Éva nyomán folytatta feltárásait, ráolvasások, imádságos szövegek gyűjtésével, melyek akár félévszázados vagy korábbi, még Árpád-kori hagyományra épülnek. Jelen kötet 521 imádságot tartalmaz, és a gazdag jegyzetanyagnak köszönhetően megismerhetjük történeti, földrajzi, néprajzi összefüggéseit, korábbi rétegeit, melyek passiókkal, kódexek szövegeivel is összevethetők.

 

konyvbemutatokonyv2


A kutató-gyűjtő lelki kincset élhet meg útjai végén, ahol örömteli felfedezésekben és atavisztikus emlékekben részesül barátságos és befogadó emberek között. Olyan világra nyit kaput, ahol van egy transzcendens idő, amelyet a parasztember, halászember ért. A hagyománynak van ereje, és a közös hit, a közös nyelv, a közös származás tudata összetartja a közösséget. Takács György elmondta: a teljesen iskolázatlan emberek között ragyogóan intelligens embereket ismert meg, ami felülírta korábbi elgondolását arról, hogy az intelligencia szoros összefüggésben áll a műveltséggel.

 

Már Bartók és Kodály is gyűjtött erről a területről népzenét, de a vallásos folklór leírása elmaradt. Korábban az imádság, így annak népi megjelenése is a klérus hatáskörébe tartozott, és a hatvanas-hetvenes évekig néhány kivételtől eltekintve feltáratlan volt. A néprajzkutatók 1970-től sorolták a hagyományos folklór műfajához. Tánczos Vilmos írta le, hogyan épülnek fel az archaikus imádságok, melyet könyvben a Püski Kiadó jelentett meg 2001-ben.

 

Takács György korábbi, Aranykertbe’ aranyfa című kötetében imádságok és ráolvasások együtt szerepeltek, a mostani, Angyalok csendítének című könyvében a műfaj szétvált, és az imádságok külön gyűjteményként jelentek meg. A szerző számára a legérdekesebb szöveg a gyergyószárhegyi ferences szerzetesek tevékenységéhez, hatásához köthető balladisztikus epika, a könyv címét adó szövegrészlet pedig Kostelekről származó gyimesi csángó gyűjtés, ahonnan Vaszi Levente, a legutóbbi Fölszállott a páva egyik díjazottja is jött.

 

A közönség az érdekes beszélgetés mellett Dsupin Páltól, aki maga is gyűjtő, és Navratil Andrea népdalénekestől hallhatott népzenét és népi éneket, bibliai hatású archaikus balladát.

 

Csanda Mária

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma