2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.02.18

Városokról és a benne élő közösségekről szóló, fesztiváldíjas dokumentumfilmeket vetítenek március 7-10. között a 11. Budapesti Építészeti Filmnapokon a Toldi moziban. Az Apokalipszis később szlogent viselő szemle új nézőpontokat kínál a városi átalakulások nyomon követéséhez. A nyitófilm a Petrilla bolygó című, román dokumentumfilm, amely – a műfajra nem jellemző módon a 2017-es Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) nyert közönségdíjat.

Planeta_Petrila_Dascalescu_5


Újra itt a féktelen építkezések kora, dübörög a globális városfejlesztés. A haladás fogalma azonban egyre kevésbé választható el a pusztító mellékhatásoktól. Mennyit és meddig építhetünk még ezen a bolygón? Meddig tart a töretlen növekedés? Demokratikusabb lesz-e a városfejlesztés a videójátékok vagy a drónok használatával? Hogyan változik az építőipar, ha a földszinti bejáratok helyét a tetőtéri leszállópályák veszik át? És hová lehet még elrejtőzni, ha valaki mégis inkább behúzná a kéziféket?


A fesztivál sokszínű témái mellett a fesztivál különlegessége a műfaji változatosság: építészportré, városutópiákról szóló történelmi dokumentumfilm, egy-egy elhibázott tervezési folyamatról feltáró riportfilm, sci-fi a jövő városáról, elképzelt városokról szóló animáció is látható lesz


Petrila


A nyitófilm a román Andrei Dăscălescu Petrilla bolygója, amely egy Zsil-völgyi bányavárosról szól. Középpontjában egy elszánt lakó, Ion Barbu egykori bányász áll, aki sajátos művészeti akciók szervezésével igyekszik felvirágoztatni a levitézlett ipari épületekkel teli települést.


Petrilla érdekes település. Ránézésre egyike az unalmas Zsil-völgyi bányavároskáknak. A felszín alatt érdekes dolgok rejtőznek. Közülük is a legérdekesebb Ion Barbu legendás karikaturista, képző- és életművész, kultúraktivista, egykori bányamérnök. Színes, életigenlő, csípős humorú munkái megjelennek egész Petrillában: a házfalakon, a bányakomplexum épületein, az utolsó őrbódén, de néha még az aszfalton is.


Planeta_Petrila_1


Az egyik „cselekményszál” Barbu harcát mutatja be, amit a hatóságokkal vív, hogy a helyi bányavállalat minél több épülete kerüljön műemléki státuszba, ezzel megvédve az egészet a privatizáció és az enyészet karmaitól. Közben minden hulladékban meglátja a műalkotást, minden omladozó házfal egy fehér vászon neki, és verbuvál is, például amatőr színjátszó-csoportot.


Munkáinak legfontosabb szervezőelve az irónia, illetve az iróniát eredményező kontrasztok: a koszos, lehasznált, egykori szocialista dicsőségről hazudozó környezet és a korosodó, joviális mérnök világszemlélete és csipkelődő humora közti ellentét.


Planeta_Petrila_Dascalescu_4


A film másik szála a mélyben zajlik, az utolsó, használatban lévő tárnákban. Barbu tevékenységével párhuzamosan egy csoport bányászt is nyomon követhetünk, amint a bányabezárás előtti időszakot töltik el munkával, sokszor embertelen körülmények között. A film úgy tudja megmutatni az egyszerű melósok élete mögötti igazságokat, hogy közben teljesen mellőzi a pátoszt.


A fesztivál teljes programja itt olvasható.

Fotók: Petrila bolygó. imdb.com


Forrás: filmtett.ro

egy

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Kaposfeszt_4

2019.07.19

„Szerettem volna, ha világszínvonalú kamarazenei fesztivál jön létre Magyarországon, és tíz év után talán nem túlzás azt állítanom, hogy ez sikerült” – mondja Bolyki György, a Kaposfest igazgatója. Az idén jubileumát ünneplő rendezvényről és a magas minőség eléréséről is beszélgettünk vele.

42580267_2288242904522732_6055413299015581696_o

2019.07.18

Az év egyik legjobban várt kulturális eseményének számító Művészetek Völgye reddezvényei közt a környezetvédelmi workshopoktól kezdve a zenés irodalmi programokon át a külföldi és hazai előadók koncertjéig szinte bármi megtalálható, amit egy jó fesztiváltól elvárnánk. Íme néhány.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

A BKV Zrt. is csatlakozik a július 20-ai, Orgonák éjszakája országos programsorozathoz, és az M4 Kálvin tér, Szent Gellért tér és Bikás park megállóinak galériáján egy-egy wurlitzerből hangzik majd fel az orgonaszó. Ezen a napon késő estig az utasok is megtekerhetik a zenegépet és válogathatnak, hogy mely dallamok szólaljanak meg. A Fővám téri gyalogos aluljáróban este 19:00 és 22:00 óra között 15 perces minikoncerteken tartanak, amelynek során az arra járók élő orgonajátékban gyönyörködhetnek.

Az előrejelzések szerint a grönlandi átlaghőmérséklet akár 2,6 Celsius-fokkal is megemelkedhet, ami magasabb talajhőmérséklethez, hosszabb olvadási szezonhoz és a szerves rétegek közötti fokozott mikrobiális aktivitáshoz vezethet. A kutatók összevetették a tanulmányukat korábbi vizsgálatok eredményeivel és megállapították, hogy a pusztulás már javában zajlik, a régészeti leletek formájában előforduló szerves szén 30-70 százaléka eltűnhet a következő 80 évben.

A 1,75 millió dán korona kompenzációt egy dán autókereskedő vállalatnak kell kifizetnie, amely a művész egyik alkotását, amely menekültek ezreinek állított emléket, reklámcélokra használta. A Skandinavisk Motor Co. Volkswagen gépkocsikat importál Dániába. A cég Aj Vej-vej Soleil Levant (Napfelkelte) című alkotását használta fel egy magazinban publikált hirdetéséhez. A művész 3500 mentőmellényt gyűjtött össze menekültektől és migránsoktól, akik a görögországi Leszbosz szigetén értek partot. Az alkotás a humanitárius válságra hívta fel a figyelmet, amikor 2015-ben több mint egymillió ember főleg a közel-keleti háborús konfliktusok és a szegénység elől menekült Európába.

Nagíb Mahfúz írói pályáját elbeszélésekkel és három történelmi regénnyel kezdte, a fáraók korának történetét allegóriaként használva bírálta kora egyiptomi társadalmát. Ezután születtek meg az arab regény történetében korszakalkotó jelentőségű kritikai realista művei, az úgynevezett Kairó-regények: 1945-ben Az új Kairó, 1947-ben a Midaq-sikátor, 1949-ben egyetlen magyarul is megjelent regénye, az Útvesztő. A nagy áttörést az 1951-57 között írt trilógia – A két palota közt, A vágy palotája és az Esz-Szukkarija utca – hozta meg. A múzeumban megtekinthetők Mahfúz könyvei, azok fordításai, egyes regényeinek kézirata, kitüntetései és személyes tárgyai.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

shilpa

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

Palóc Hagyományéltető Napokat, benne Szent Anna tiszteletére tartott búcsút rendeznek a Nógrád megyei Balassagyarmaton péntektől vasárnapig.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma