kultura.hu_banner_herend_002uj

2015.12.02
Baranyi Gergely

Idén másodjára vehette át Kodolányi Gyula, költő, szerkesztő, egykori egyetemi oktató a Prima-díjat – elsőként 2003-ban részesült belőle a Magyar Szemle szerkesztőségének tagjaként. Prima Primissima-jelölése kapcsán kérdeztük alkotói tevékenységeiről, oktatói és szerkesztői tapasztalatairól.

Ön költőként és esszéistaként, irodalomtörténészként tevékenykedik, ahogyan a kötetei is erről árulkodnak. Mi foglalkoztatja költőként illetve esszéistaként?

Költőként 2007-ben improvizációkat kezdtem írni William Shakespeare szonettjeiből kiragadott angol idézetekre. Egyszerűbben szólva: figyelni kezdtem azt a meditációt, amit a szonettek egy-egy szava vagy sora elindított bennem. Szabadon engedtem képzeletemet, és követtem és lejegyeztem az így létrejött mondatokat, töredékeket. Majd ezekből formáltam rímtelen szonetteket, tizennégysoros verseket. Ezekben, nagyon leegyszerűsítve, egy Shakespeare- világ találkozik az én mai lényemmel, az ő angolja az én magyarommal. Az ihlető angol kifejezéseket belefoglalom a magyar versbe. Nagy itt a tere a játéknak és a fantáziának, míg az eredmény komoly.

 

Mostani esszéimben igyekszem felidézni azokat a nagy magyar egyéniségeket, akiket fiatalon, a 60-as, 70-es években ismertem meg, írókat, művészeket, közéleti szereplőket. És az egész miliőt, ami ma már történelem, és nem szabad feledni hagyni. Hiszen ők a mi közvetlen őseink, mestereink. Sokat írok a mai kultúra nemzetközi jelenségeiről is: a primér művészet ma sovány esztendőket él, a posztmodern lelkület relativizáló hatásától kevesen tudjuk megőrizni magunkat.

 

Melyik saját verseskönyve vagy esszékötete áll a legközelebb Önhöz?

Azt hiszem, jellemző, hogy a legújabb könyveinket szeretjük a legjobban. Ezek még ott élnek bennünk, továbbrezegnek, tovább parázslanak, izgatnak – a könyv nem abszolút lezárása valaminek. 2014 áprilisában, Shakespeare születésének 450. évfordulóján jelent meg Üzenetek W. Sh.-től – Messages from W. Sh. című kétnyelvű könyvem, a fenti szonettek gyűjteménye, illetve angolra fordított változataik. Legfrissebb gyűjteményes verskötetem a 2012-es Járj merre tetszik, abban is sok található meg az említett improvizációkból. Legfrissebb esszékötetem az ugyancsak 2012-es Szóló hangra. A cím kettős értelmű: arra utal, hogy az írás magányos tevékenység. De arra is, hogy a nyelvnek szólnia kell a versben és az esszében, mert a fülnek emlékezetes szöveg az, ami él és maradandó. Olyan értelemben, ahogy Mozart zongoraversenyeire mondják, hogy bennük énekel a hangszer. Nem azt mondom, hogy fülbemászóan kell írni, hanem azt, hogy az anyanyelvünk lélegzése, természete szerint.

 

Kodolanyi_Gyula
Fotó: Illyés Mária


Az ELTE BTK Angol Tanszékének, valamint az Összehasonlító és Világirodalmi Tanszék munkatársa volt 1970 és 1990 között. Kik és milyen művek hatottak leginkább az Ön költészetére és irodalmi érdeklődésére?

Azon igyekeztem, hogy költői érdeklődésem és kutatói és tanári munkám ugyanahhoz a korszakhoz kössön, és ez természetesen a 20. század lett. Különös szerencsémnek tartom, hogy személyesen is megismerhettem többeket az angol nyelv jelentős alkotói közül, költőket, írókat és gondolkodókat. Amikor 1987-1994 rendszerváltó politizálásból visszatértem a „civil” életbe, a magyar egyetemi világba nem léptem vissza, hogy az írásnak és a folyóirat szerkesztésnek szentelhessem időmet. 2003-ban jelent meg az Amerika ideje, esszégyűjteményem a modern amerikai irodalomról, de továbbra is teszek szellemi kirándulásokat ebbe a világba, figyelem, hogy mit írnak a nekem fontos alkotók, barátaim.

 

Amikor verset írok, másik ember vagyok, mint amikor tanulmányt, még akkor is, ha érdeklődésem körei áthatják egymást. A köztes műfaj az esszé, abban költő is lehet az ember és tudós is. Az esszé lehet oly tömör, mint egy prózavers, de lehet nagy műveltséganyagot hordozó 30-40 oldalas mű is. Indulásomkor fontosak voltak nekem a 70-es években aktív magyar és amerikai modernista mesterek. Az elmúlt két évtizedben azonban sokkal messzebbre jutottam vissza a múltba az inspiráló mesterek és tradíciók keresésében. Ahogy nemrég fogalmaztam meg, fiatalabban a változás érdekelt az állandóságban, most az állandóság a változásban.

 

Többször is kutatott és dolgozott az Egyesült Államokban, sőt, 2004 és 2009 között évente tanított egy szemesztert az atlantai Emory Egyetemen. Milyen tapasztalatai voltak az amerikai oktatást illetően, és Ön szerint melyek a legszembetűnőbb különbségek az ottani és a hazai felsőoktatás között?

A vezető amerikai egyetemek ereje abból ered, hogy módot adnak arra, hogy a legkiválóbb diákok kis körével intenzív mikroelemzéseket végezzünk, belépjünk a művek intim világába. Én már az ELTÉ-n is igyekeztem az oktatásnak ezt a formáját művelni, mert a jó mikroelemzésből mindig ki lehet bontani a nagy összefüggéseket is. A magyar közép- és felsőoktatás ereje viszont a történeti érzék és az átfogó műveltség fejlesztésében rejlik, és ezt az előnyünket meg kellene őriznünk, mert ez nemzetközileg is érvényesülni tud, ebben a beszűkülő világban. Az Emory Egyetemen a '60-'80-as évek magyar és középeurópai kultúráját tanítottam angolul, az irodalomra és a filmre koncentrálva. De tanítottam versfordítást is, és a rendszerváltozás problematikájáról is tartottam kurzust.

 

Kodolányi Gyula
Fotó: Illyés Mária


1992 óta a Magyar Szemle, 2010 óta a Hungarian Review főszerkesztője. Van-e a lapokhoz fűződően küldetéstudata? Milyen visszajelzéseket kap?

A Magyar Szemle azzal a küldetéssel jött létre 23 éve, hogy visszahozza az elfogulatlan, sémákat kerülő szellemet a magyar diskurzusba 1990 után, és hogy feltárjuk a közelmúltunk elhallgatott és cenzúrázott történeteit. Hogy alternatívákat keressünk egy korszerűen tradicionalista jövőképhez. A sokban különböző Hungarian Review a magyar és középeurópai látásmódot igyekszik bemutatni, a legerősebb nemzetközi mezőnyben vállalva a megmérettetést gondolati és nyelvi igényességben. Sok vezető külföldi, köztük angolszász szerző ír a lapba. A pozitív visszajelzések sokszor a legváratlanabb helyekről érkeznek, ismeretlenektől is, és ez munkánkban bátorít.

 

Hogyan fogadta az idei Prima Primissima Díj-jelölést?

Príma már voltam egyszer, a Magyar Szemle stábjával együtt a sajtó kategóriában, 2003-ban. Prímának lenni nagy megtiszteltetés, szakmai kitüntetés. Valóban örvendek neki. Primissimának lenni – ez már Fortuna szeszélyes kegyétől függ, számtalan törekvés kereszteződésének kiszámíthatatlan eredőjeként. Életműveket összemérni akár a szellemi életben, akár a sportban alig lehetséges. De elvállaljuk e sajátos versenyt, mert mindnyájunknak öröm az, hogy van az évnek egy estéje, amikor a kiemelkedő magyar teljesítményekre figyel szinte az egész ország.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma