2018.02.14

Azt szokták mondani, hogy a szerelem a valaha megtapasztalható legcsodálatosabb érzés, amely egyszer mindenkit utolér, akkor pedig megrengeti az eget is. El kell ismernünk azonban, hogy nemcsak csodálatos lehet, hanem fájdalmas, sőt pusztító is. Erre persze nem szívesen gondolunk, pláne Valentin-napon, mi viszont most olyan filmeket ajánlunk, melyek felhívják a figyelmünket a tényre: a szerelem olykor nagyon távol áll a romantikától.

„Meg akarta csókolni. Ezt akarta ő is, nem? Akkor úgy érezte, hogy egy szakadék szélén remeg, készen arra, hogy beleessen egy pillanat alatt. Aztán az ajkaik találkoztak, és ő feladta a gondolatait. Csak a csókját érezte, a karjai erejét, amelyek átkarolták, a szívverését a kezei alatt. Amikor beleszédült a karjaiba, volt mellette egy szakadék, amelybe beleesett. Beleszeretett.”


jeuxdenfants-1
Szeress, ha mersz
Fotó: blockbustermania.fr

 

Ezt a Kék Valentin című filmből idéztem, mégpedig azért, mert ez a pár mondat remekül lefesti, milyen is lehet a szerelem. Mint egy mély szakadék, mely örökre elnyeli az embert. Melyből nincs kiút, és amelynek sötétjében elveszni talán cseppet sem kellemes. Ha azt mondjuk, szerelem, a legtöbben – természetes módon – arra a csodálatos érzésre asszociálunk, mely minden rosszat elfeledtet velünk. Egy boldog kapcsolat képe rémlik fel előttünk, amelyben ugyan felmerülnek nehézségek, azokat azonban könnyedén legyőzzük, hiszen ott van a kezünkben a gyógyír mindenre: a szerelem. Viszont, ha erről a mindent megrengető érzésről beszélünk, nem szabad szem elől tévesztenünk azt az agyonismételt intelmet sem, miszerint a szerelem fáj. Merthogy sok esetben nagyon is igaznak bizonyul ez a megállapítás.


Valentin-napon szinte kettészakad a világ: vannak, akik közösen tesznek a romantikára, és vannak, akik átadják magukat a világot mostanra már lassan teljesen meghódító amerikai ünnepnek. Egyvalami azonban közös ebben e két csoport képviselőiben, akárcsak az összes élő emberben: valamit ugyanis mindannyian gondolunk a szerelemről. Egyesek azt, hogy gyönyörű, semmihez sem hasonlítható érzés, mások azt, hogy idővel szeretetté, bizalommá halványul, és örökre összeköt két embert, megint mások a hűséget látják benne, az életadó vágyat, az örök élet biztosítékát, és vannak, akik úgy gondolják, hogy a szerelem olyan, mint egy mély szakadék, mely képes örökre elnyelni az embert vagy gúzsba kötni akarata ellenére, úgy, hogy sose tudjon szabadulni. Ha őszinték akarunk lenni, azt kell mondanunk: mindannyiunknak igaza van. Mert a szerelem annyiféle, ahány ember él a Földön – és olykor szinte már giccsesen romantikus, olykor pedig nagyon távol áll a romantikától.

 

Szubjektív filmajánlómban olyan alkotásokat találhattok, melyekben nincs se giccs, se rózsaszínben pompázó romantika – szerelem azonban van.

 

Szeress, ha mersz

Bár Yann Samuell 2003-as alkotását – akárcsak az összes többi filmet, amelyet most ajánlok – sokan romantikus drámaként aposztrofálják, korántsem az. Illetve romantikusnak romantikus, mivel e műfaji megjelöléssel illetjük azokat a filmalkotásokat, melyekben a szerelem, illetve két ember szerelmi kapcsolata kerül górcső alá, csakhogy például a Szeress, ha mersz egyáltalán nem olyan romantikus film, mint amilyen mondjuk a Szerelmünk lapjai vagy a Ház a tónál. A történet főhősei Sophie és Julien, akik nyolcéves korukban kötnek barátságot, és kitalálnak egy játékot, melynek tétje egy körhinta formájú süteményesdoboz. Különböző feladatokat határoznak meg egymás számára, amelyeket teljesíteni kell. Ezek kezdetben szórakoztatóak, idővel azonban egyre durvábbá, könyörtelenebbé válik a két barát „játéka”. És egyben ez lesz életük legfontosabb része is, hiszen a tét sokkal több, mint egy süteményesdoboz: az, hogy együtt lehessenek. Ennek azonban ára van.


7515_backdrop_scale_1280xauto
Fotó: vodcaster.com

 

Őrülten hiányzol

Drake Doremus 2011-es filmje is azon romantikus drámák sorát erősíti, melyekben kegyetlen őszinteséggel ábrázolják egy kapcsolat (lehetséges) nehézségeit. A történet azonban egyáltalán nem úgy indul, hogy ez azonnal sejthető legyen. Az angol Anna az egyik amerikai egyetemen tanul, és beleszeret az osztálytársába, Jacobba. Hamar egymásra találnak, megélik az első szerelmet, annak minden csodálatos szélsőségével, ám az élet közbeszól: Anna vízuma lejár, így haza kell mennie Angliába. A határokat nem ismerő viszonyból egyik pillanatról a másikra távkapcsolat lesz. De vajon a szerelem képes arra, hogy kiállja a fizikai távolság és az idő próbáját?


LikeCrazy
Fotó: imdb.com

 

Kísértés

Szintén Drake Doremus rendezte a Kísértés című alkotást, mely egy igencsak nehéz kérdést vet fel: mi történik akkor, ha a szerelem nem épít, hanem rombol? Ha tönkretesz valamit, ami szintén szerelemből, hosszú idő alatt és sok munka árán épült fel. A Kísértés fókuszában egy idillinek tűnő család áll: szép és szerető feleség, a középiskola utolsó évére készülő lány és egy férj, aki azért néha-néha a múltján mereng. Ebbe a családba érkezik – a feleség döntése szerint – Sophie, az angol cserediák, akinek jelenléte nagy kihívás elé állítja a családi kapcsolatrendszert.


breathe-in-felicity-jones
Fotó: indewire.com

 

Kizárólag öttől hétig

Victor Levin 2014-es filmjében különleges szerelmet vitt vászonra: olyat, amely örökké tart, ám sosem teljesülhet be igazán. Brian, a fiatal, pályakezdő író egy napon találkozik Arielle-lel, az egyik New Yorkban dolgozó francia diplomata kifinomult feleségével. Bár a nő idősebb nála, és két gyermek anyja, Brian menthetetlenül beleszeret. Az erős, számára még szinte ismeretlen érzelem hatására belemegy abba, hogy viszonyt kezdjenek, ám hamar rájön, ez a helyzet nemcsak izgalmat rejt magában. A gondok akkor kezdődnek, amikor Brian többet szeretne, vagyis – hogy egészen pontosak legyünk – csak magának akarja a nőt. Ekkora döntést hozni viszont egyáltalán nem egyszerű, főleg, ha az embernek stabil házassága és két gyermeke van: Briannek és Arielle-nek így szembe kell nézniük életük legfontosabb döntésével, és azzal, hogy ez milyen következményeket von maga után.


5to7still
Fotó: ifcfilms.com

 

Kék Valentin

Derek Cianfrance filmjének főhősei Cindy és Dean, akiknek házassága telis-tele van hullámvölgyekkel. Persze képesek őrülten szeretni is egymást, ám úgy tűnik, kapcsolatuk végleg megromlott. Ebben az is szerepet játszott, hogy míg Dean megmaradt ugyanolyan egyszerű srácnak, amilyen egykoron volt, Cindy sok álmát volt kénytelen feladni. Mielőtt azonban végleges elhatározásra jutnának, úgy döntenek: tesznek még egy próbát, hátha sikerül megmenteni a kapcsolatukat. A szívük mélyén talán abban reménykednek, hogy újra felizzik köztük a régi szenvedély, hogy visszatalálnak ahhoz a párhoz, akik valaha voltak, de vajon tényleg lehetséges ez? Tényleg vissza lehet szerezni azt, amit elvesztettünk?


bv_russo1_01
Fotó: artofthetitle.com

 

Szerelem

A botrányfilmeket jegyző Gaspar Noé Szerelem című alkotásának (teljesen őszinte) ismertetéséhez nehéz megfelelő szavakat találni. A legjobb megoldás talán az, ha annyit mondok: ez nem romantikus dráma, hanem szexfilm, vagyis olyan mozgókép, „amely szexuális tevékenységeket állít története középpontjába”. És nem, messze nem azonos a pornófilmmel, mivel „a szexualitás nyílt ábrázolása itt nem feltétlenül (illetve nem kizárólag) a néző vágyainak felkeltését és kielégítését szolgálja. Eltérően az erotikus filmek csoportjától, a szexfilmben a nemiség bemutatása nem csupán színfoltja a cselekménynek, hanem a lényege: a történet a szexuális aktusok köré szerveződik, a szereplők tetteit főként testi vágyaik határozzák meg.” A Szerelem története egyébként jóval túlmutat mindazon, amit az imént leírtam, hiszen arra hívja fel a figyelmünket: a szerelmet könnyebb elveszíteni, mint gondolnánk. Főhőseink Murhpy és Electra, akik határtalanul szeretik egymást. Szerelmükben az örömszerzés minden formája szóba kerül, amellyel a másik felet kielégíthetik. Egy napon a végső vágyak között szóba kerül egy harmadik fél bevonása, ez pedig végzetes döntésnek bizonyul…


love3
Fotó: flavorwire.com

 

Az én szerelmem

Ha meggyőződésünk: a szerelem legtöbbször szép, mindenképpen adjunk egy esélyt Maiwenn Le Besco filmjének, hogy megcáfolhasson minket. Tony súlyos síbalesetet szenved, az elhúzódó rehabilitáció során pedig felidézi – finoman szólva – intenzív szerelmi viszonyát férjével, élete szerelmével, Georgióval. A traumatikus kapcsolat feldolgozásában az önirónia mellett lábadozó betegtársai is segítségére vannak, amire szükség is van, hiszen Tony nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is a gyógyulás útjára szeretne lépni. De ez nem egyszerű feladat, ha az ember élete szerelmétől kíván elszakadni. Attól az embertől, aki a válás után rögtön felajánlotta neki, hogy egyszer újból feleségül kéri majd. (Ezt csak zárójelben jegyzem meg, de már Emmanuelle Bercot és Vincent Cassel fantasztikus játéka miatt is megéri megnézni. Arra viszont nem árt felkészülni, hogy nem lesz kimondottan kellemes élmény…)


MON_ROI_Still
Fotó: hollywoodreporter.com

 

Porto 35mm

Gabe Klinger (35 mm-es nyersanyagra forgatott) alkotásának főszereplői a francia Mati és az amerikai Jake, akik Porto városában botlanak egymásba egy este, találkozásuk pedig örökre beleég az emlékezetükbe. Egy pillanat alatt szerelembe esnek, kapcsolatuk azonban nem olyan utat jár be, mint sok más szerelmespáré. Az elsőfilmes Klinger egy különleges szerelem történetét meséli el, ezt pedig úgy teszi, hogy mindkét karakterének saját fejezetet ad, így lehetőségünk van abba is bepillantást nyerni: mindennek két oldala van.


285335_1494323387.6515
Fotó: mafab.hu

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

V4-banner

a_rajnai_sellok

2018.02.17

Jacques Offenbach első operája, A rajnai sellők február 24-étől látható az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A közelmúltban felfedezett műben egy szerelmespár története háború és béke, vonzalmak és konfliktusok, a transzcendens és a profán világ ellentétei közepette bontakozik ki. A produkcióban többek között olyan kiváló művészek lépnek fel, mint László Boldizsár és Boncsér Gergely.

rafael_herman_9251_preview

2018.02.17

Az éjszaka világát mutatják be Rafael Y. Herman képei, melyekből február 15-én nyílt kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Az izraeli születésű fotóművész nem csak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra is, hogy bár az éjszakai táj a közelünkben van, annak valósága számunkra mégsem létezik.

_D0A8457_Copy

2018.02.16

„Nem sok fiatalember mondhatja el magáról, hogy a világ legszebb hídját kapta örökségül az édesapjától” – mesélte Fazekas János, a Lánchíd hídmestere. De mi is pontosan egy hídmester feladata, és hogyan válhat egy ilyen különleges szakma hivatássá? Többek között erről beszélgettünk Fazekas Jánossal, akinek nemcsak a foglalkozása, de az élete is különleges.

Az egyik legnépszerűbb amerikai metalcore csapat, a Killswitch Engage ad koncertet június 16-án a fővárosi Akvárium Klubban. A zenekar 2008 és 2016 után harmadszor fog fellépni Budapesten. Az amerikai heavy metál újhullámos képviselőjeként számon tartott Killswitch Engage több mint négymillió albumot adott el eddig csak az Egyesült Államokban.

A Raffaello festette Esterházy Madonna a főszereplője a római Barberini-képtárban április 8-áig látható kiállításnak, amelyen a festményhez készített vázlatrajz másolata, valamint Raffaello-utánzók munkái kísérik a Szépművészeti Múzeumból kölcsönkért alkotást. Az Esterházy Madonnát legutóbb 2014 végén mutatták be Olaszországban, Milánóban.

Megzenésítették Schiller Ármány és szerelem című drámáját. A rockzenés játékot február 24-én mutatják be a Soproni Petőfi Színházban. Az átdolgozás zenéjét Papp Gyula, dalszövegeit Demjén Ferenc írta. A történet egy színtársulatról szól, a tagok pedig éppen az Ármány és szerelem előadását próbálják.

Hetvennyolc éves korában elhunyt Varsóban Antoni Krauze neves lengyel filmrendező és forgatókönyvíró. A nemzetközi filmdíjakkal is kitüntetett Antoni Krauze több tucat film rendezője volt, a legismertebbek közülük a Magyarországon is bemutatott Fekete csütörtök (2011) és a Szmolenszk (2016) című alkotások.

Közös standdal jelennek meg a visegrádi országok, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia a Brüsszeli Könyvvásáron, amelyet február 22. és 25. között rendeznek meg. „Mindegyik V4-ország mintegy negyven kötetet és két írót hoz, nekünk két extra meghívottunk is lesz. A közös stand magyar kezdeményezésre jött létre, hiszen Magyarország az együttműködési forma soros elnöke ebben a félévben” – mondta Villegas-Vitézy Zsófia, a Balassi Intézet keretében működő brüsszeli magyar kulturális intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna február 16-ai reggeli műsorában.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

01

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma