15_eves

2019.08.08

André Kertész (eredeti nevén Kertész Andor, 1894–1985) magyar származású fotóművészt az egyetemes fotótörténetben a modern fotográfiai látásmód egyik megteremtőjeként tartják számon. Érzékenysége, képeinek líraisága számos későbbi fotográfusra nagy hatást gyakorolt. Íme öt dolog, amelyre pályafutása és képei tanítanak.

099-Nagy
André Kertész: Árnyék önarckép, Párizs, Franciaország, 1927/1967
© André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

1. Fényképezz fejben (is)!

Kertész saját elmondása szerint már egészen fiatalon, gyermekkorában úgy nézte a világ dolgait, hogy hogyan fogja megörökíteni azokat, ha lesz majd gépe. „Hatéves koromban vendégségben jártam rokonaimnál, ahol is nagyon szép régi fametszetekkel illusztrált magazinokat találtam. Nagyon megszerettem ezeket. Úgy gondoltam, később majd én is ehhez hasonlókat csinálok – s attól kezdve úgy néztem a dolgokat, ahogyan később fotografáltam. Helyesen tettem. Ténylegesen azonban csak 1912-ben kezdtem fényképezni. Ekkorra kompozicionálisan már pályakész voltam. Ez volt az első, amit megtanultam, egyensúly és vonal ösztönösen együtt volt.”


Később aztán szinte mindig volt fényképezőgép Kertésznél, így meg is örökítette azt, amit látott. Ugyanakkor mindig hasznos gyakorlat lehet, ha „fejben” (is) fényképezünk, átgondoljuk a kép, a kompozíció, a fények lehetőségeit, hogy tudatosabban kattintsunk.


082-Nagy
André Kertész: A népligeti cirkusz előtt, Budapest, Magyarország, 1920. május 19./1967
© André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

2. Inspirálódj más művész(et)ek által is!

Kertész mindig is barátkozott képzőművészekkel: az 1910-es évek vége felé például Aba-Novák Vilmossal, Szőnyi Istvánnal és Pátzay Pállal is jóban volt, később, már Párizsban, Tihanyi Lajos vezette be a francia főváros művészvilágába – a fotográfus az ő hatására kezdett el kéményeket fényképezni. A kubizmus is befolyásolta látásmódját, Mondriannal és Chagallal is találkozott (portrét is készített róluk).


Mindez ugyanakkor nem azt jelentette, hogy a még a századforduló után is divatos, festményszerű fotókat készített volna, épp ellenkezőleg, ezt mindig is elutasította, és a különböző képzőművészeti impulzusokat úgy építette be a munkáiba, hogy azok a fotográfia médiumának kifejezési lehetőségeit gazdagítsák.


Nemcsak a vizuális művészetek, hanem az irodalom is termékenyen hatott Kertész alkotásaira: Párizsban az Ady által 1904 és 1911 között látogatott helyeket, kávéházakat örökítette meg, az On Reading című sorozatában pedig olvasó embereket fotózott le. A fotográfia tendenciáin, más fotográfusok munkáin kívül a különböző művészeti ágak képviselőinek az alkotásait is érdemes követni, ezek (is) termékeny módon hathatnak új művek létrejöttekor.

andre_kertesz_chez_mondrian
André Kertész: Chez Mondrian, 1926
© Estate of André Kertész/moma.org


3. Várd meg a megfelelő pillanatot – vagy alkosd meg!

Valószínűleg Kertész egyik leghíresebb, a Meudon című, 1928-ban készült képére is hatással volt egy festmény, méghozzá Lyonel Feininger expresszionista festő A viadukt, Meudon című 1911-es képe.


Ahhoz azonban, hogy a fényképen látható kompozíció létrejöjjön, a fotográfusnak több alkalommal vissza kellett mennie a helyszínre. Kertész csak akkor exponált, amikor úgy érezte, hogy az elrendezés készen van.


andre_kertesz_meudon
André Kertész: Meudon, 1928


„Csak járkálok körbe, különböző szögekből megfigyelem a témát, amíg a kép elemei oly módon rendeződnek el, hogy tetszik” – mondta. Bár ezzel a képpel kapcsolatban is felmerült a gyanú, hogy az előtérben sétáló alak nem véletlenül járt arra – a feltételezés szerint ő Willi Baumeister festő, Kertész barátja lehet –, ez azonban, még ha igaz is, nem változtat a tényen, hogy a fotográfus meglátta a lehetőséget egy különleges, szürreális hangulatú kép megalkotására, és a megfelelő kompozíciót létrehozva, a megfelelő pillanatban fotózott.


Kertésztől különben nem állt távol, hogy modellt használjon a képeihez. Ez főleg a magyarországi képeire igaz, ahol elsősorban Jenő öccsét kérte meg arra, hogy különböző helyzetekben pózoljon neki. Így volt ez például a Táncoló Faun című képénél is: „arra kértem az öcsémet, mutasson egy scherzo-t. Szép, atletikus teste volt, és egy faun finom fejét viselte” – mondta Kertész a fotó kapcsán.


Andre_Kertesz_Tancolo_Faun
André Kertész: Táncoló Faun, Dunaharaszti, Magyarország, 1919. június/1967
© André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse


4. Maradj amatőr!

Az amatőr szó eredeti értelme szerint annyit jelent, hogy valaki valamit annak szeretetéért csinál, nem pedig pénzért, hogy megéljen belőle, mint a professzionálisok. Ha valaki amatőr, az tehát nem (feltétlenül) azt jelenti, hogy nem ért az adott területhez. Kertész többször kiemeli a tényt, hogy ő amatőr, és hogy ez a legszebb módja az egyéni (ön)kifejezésnek.


„Amatőr vagyok és az is akarok maradni egész életemben. A fotográfiának a dolgok valódi természetének, a belsőjük, az életük megörökítésének feladatát tulajdonítom. A fotográfus művészete egy folyamatos felfedezés, amely türelmet és időt igényel.” Az amatőrizmus egyfajta attitűd volt Kertész számára, amely lehetővé tette, hogy a saját útját járja.


Andre_Kertesz_Viz_alatt_uszo
André Kertész: Víz alatt úszó, Mala uszoda, Esztergom, Magyarország, 1917. augusztus 31./1967 k.
© André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

5. Ne alkudj meg!

Kertész híres volt arról, hogy soha nem kötött kompromisszumokat – sem a témát, sem a technikát illetően. Amikor háborús sérülése miatt lábadozott, és elkészítette a Víz alatt úszó című képét, bajtársai azt mondták, hogy őrült: „miért fényképezed ezeket, [kérdezték]? Azt válaszoltam nekik: miért csak a barátnőket? Ez is létező dolog”.

1924-ben a IV. Művészi Fotókiállításon kiállított képeivel oklevelet nyert – felajánlották neki, hogy kaphat ezüstérmet, ha brómolajnyomatokat készít a fotókból, amelyek ezáltal grafikus kinézetűek lettek volna.


andre_kertesz_martinique2


„A brómoil az egy imitációja a gravürnek, meg a grafikának, ahogy én csinálom, az fotográfikus. Nagyon sajnálom, én ezt soha életemben nem csináltam és nem is fogom csinálni – mondta Kertész a zsűrinek. – És ezt csináltam, és a mai napig is ezt csinálom. A fotó az fotó.”


Ez a hozzáállás egész pályafutását végigkísérte. Bölöni György, akivel együtt járták végig Ady párizsi helyszíneit, és akinek Az igazi Ady című könyvében meg is jelentek a fotográfus képei, 1930-ban ezt mondta Kertészről: „Büszke arra, hogy sohasem alkudott meg. Százszázalékosan adta önmagát és százszázalékosan követte merész és zseniális álmait. Kompromisszum nélkül. Mégis felérkezett a csúcsra. És az emberek mégis teljes mértékben értékelik művészetét és műveit”.


A teljes cikk a Capa blogon olvasható.

ArtKert_Kultura_596x90_002

_D0A7682_Copy

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

cziffra_2

2019.08.21

Mit jelent cigánynak lenni? A kérdésre többféle választ is megismerhetett, aki augusztus 17-én ellátogatott a Budai várban a Mesterségek Ünnepén megrendezett A hagyományos roma mesterségek és a design című kerekasztal-beszélgetésre, ahol még a kosárfonás bűvös világáról is rengeteg érdekesség hangzott el.

agocs_2

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

Tyler Ivanoff akkor találta a kézzel írott orosz nyelvű levelet, amikor Shishmaref eszkimó falu közelében tűzifát gyűjtött. Ivanoff a levélről készített fotókat kitette a Facebook közösségi portálra, s az üzenetet oroszul beszélők fordították le. Kiderült, hogy az 1969-ből származó írás az orosz haditengerészet üdvözlete volt. Orosz újságírók megtalálták a levél eredeti szerzőjét, Anatolij Bocanyenko századost. A férfi nem is akarta elhinni, hogy ő írta a levelet, amíg meg nem látta az üzenet alatt az aláírását. Mint felidézte, 36 éves volt, amikor a levelet írta, és a Szulak nevű hajó fedélzetén szolgált.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

Augusztus 28-án a világ legmeghatározóbb fesztiválja, a Woodstock ünnepli 50. évfordulóját. Az emlékévet Budapesten is ünneplik, többek között a Barba Negra Track-ben is megidézik 1969 hangulatát.

janis20

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma