IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.16

A Fiumei úti sírkert van annyira izgalmas hely, mint a párizsi Père-Lachaise temető. Ennek bizonyítéka a változatos programkínálat. A Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Radnainé dr. Fogarasi Katalin a kiemelt események és az Új köztemetőben található Látogatóközpont rendezvényei mellett egyéb érdekességekről is beszámolt.

_MG_3993_NOV1_OoSZ_LAuTOGATOu_SEuTAuNY
A Fiumei úti sírkert
Fotó: NÖRI


Az elmúlt évek programjaiból sejthetjük, hogy a 2019-es év is változatosnak ígérkezik. Idén milyen eseményekkel készülnek?

A kezdetben meghatározott irányelveket a jövőben is követjük, sőt, komoly fejlesztésekről és a hagyományok megerősítéséről számolhatok be. A február tizenharmadikai, Budapest ostromának civil áldozatai emlékére szervezett eseményünk tizenöt éves múltra tekint vissza. A költészet napja, József Attila születésnapja ebben az évben is izgalmas programokkal várja az érdeklődőket, büszkén mondhatjuk, hogy április 11-én több száz ember látogat el a sírkertbe. A NÖRI kezdeményezésére indított Emlékhelyek Napja mára országos rendezvénnyé nőtte ki magát. 2019-ben valamennyi nemzeti emlékhely, és a történelmi emlékhelyek több mint kétharmada csatlakozott az emléknaphoz. Tavaly több mint húszezer látogató volt kíváncsi a rendezvényünkre, bízunk benne, hogy idén is legalább ennyien ellátogatnak a programokra. Már induláskor elsődleges célunk volt, hogy a különböző emlékhelyeken a programok összeállításában a popularitás mellett a tudás iránti igény is kiemelt szerephez jusson.


FRK
Radnainé dr. Fogarasi Katalin
Fotó: NÖRI


Ha jól tudom, május tizenegyedike, az Emlékhelyek Napja 2019-ben újdonságokat is tartogat.

Igen, Esztergomban kezdődik idén az Emlékhelyek Napja, valamint a rendezvényen mutatják be a Nemzeti Emlékhelyeket ismertető új, Esztergomot ábrázoló emlékérmet is. Székesfehérváron szintén látványos programokra számíthat a közönség. Az esemény a Fiumei úti sírkertben, Mága Zoltán és zenekara komolyzenei koncertjével ér majd véget. Bízunk benne, hogy országszerte mindenhol megtalálják az érdeklődők a számukra megfelelő programokat.

 

Idén június 16-án lesz Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulója. Erre az alkalomra készülnek valamilyen programmal?

A NÖRI-hez tartozó Nemzeti gyászpark rendbetételére rendkívül büszke vagyok, aki emlékszik arra, hogyan nézett ki a terület azelőtt, az bizonyára tudja, hogy miért. A hatvanadik évfordulóra létrehozott, modern, interaktív tartalommal ellátott Látogatóközpont kialakítása nem kevés munkánkba került. Egyik, ha nem a legfontosabb célunk, hogy egyszer minden középiskolás eljusson a 301-es parcellához, 20. századi történelmünk egyik legtragikusabb helyszínére. A Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezte, hogy a vidéken tanuló diákok ingyen juthassanak el Budapestre, hogy megtekinthessék a sírkertet és a Látogatóközpontot, és Kásler Miklós miniszter úrtól ígéretet kaptunk arra, hogy a tantervbe bekerül a 301-es parcella meglátogatása. Az a tervünk, hogy az idei évforduló alkalmából a saját gyártású, öt halálraítélt sorsát bemutató dokumentumfilmünk, az Életreítéltek a helyszínen levetítésre kerül.


_MG_4286_NOV1_OoSZ_KOSSUTHMAUZOuLEUM
A Kossuth-mauzóleum a Fiumei úti sírkertben
Fotó: NÖRI

 

A március tizenötödikére időzített, rendhagyó történelemórán több ezres részvételre számítanak. Könnyű volt úgy kialakítaniuk a programot, hogy az a diákokat pátosz nélkül szólítsa meg?

Büszkén mondhatom: mostanra beivódott a köztudatba, hogy az iskoláskorú gyerekeket érdemes ismeretszerzés, rendkívüli tanóra céljából elhozni a Fiumei úti sírkertbe. Kiemelném, hogy a pedagógusok nyitottsága mögött valószínűleg az áll, hogy ezeken az idegenvezetővel kísért sétákon nem kell attól tartaniuk, hogy aktuálpolitikai témák kerülnek elő. A csoportokat a NÖRI felkészült, modern informatikai eszközökkel felszerelt idegenvezetői kísérik. Már most közel kétezer diák érkezéséről tudunk a március 15-éhez kapcsolódóan, és ez a szám még várhatóan nőni fog. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezeken a kiemelt nemzeti ünnepeken fiatalokkal telik meg a sírkert.

 

A jelentős, de kevésbé ismert művészekre hogyan próbálják meg felhívni a figyelmet?

Ezekben az esetekben megkeressük az elhunyt művészetéhez jelenleg köthető intézményeket vagy legközelebb álló szervezeteket, és velük együtt fogunk neki a szervezéshez. Általában véve nehéz kegyeleti megemlékezésre invitálni az embereket. Gyakran közös megemlékezéseket tartunk, például a Petőfi Irodalmi Múzeummal is kötöttünk együttműködési megállapodást. Az Ady-megemlékezés már a közös és termékeny munka fejleménye volt. Bevallom, én lepődtem meg a legjobban, milyen sok ember jelent meg a sírkertben január huszonhetedike vasárnap délelőttjén. Ehhez az is kellett, hogy legyen egy társszervező, aki hozzánk hasonlóan fontosnak tartotta a költőóriásra való emlékezést a sírnál.

 

_MG_4330
Ady Endre sírja
Fotó: NÖRI

Jelenleg hány sír élvez védettséget Magyarországon?

Országszerte több mint hatezer sír tartozik a Nemzeti sírkerthez. Két szempontot kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy hatékonyan megtervezhessük az adott év várható felújításait. A kerek évforduló és a sír aktuális állapota, azaz, hogy mi igényel azonnali beavatkozást, nyomos érv a döntéseink meghozatalában.

 

A Zsennyei Alkotóház kertjében található műemléksír rekonstrukcióját mikorra tervezik?

Az 1915-ben hősi halált halt Békássy Ferenc költő nemzeti sírkertbe sorolt sírja várhatóan még 2019-ben, másfél millió forintból újul meg.


Bekassy_Ferenc_sirja_Zsennyen
Megemlékezés Békássy Ferenc sírjánál Zsennyén
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

 

Kiemelne néhányat a második félév tervei közül?

Október hatodika, huszonharmadika, Mindenszentek, halottak napja és november negyedike mellett azokat a megemlékezéseinket emelném ki, amelyeken többek között Radnóti Miklósra, Tersánszky-Józsi Jenőre és Gerbeaud Emilre emlékezünk majd.

 

A Fiumei úti sírkert tartja a lépést Európa híresebb temetőivel?

A Fiumei úti sírkertet nemegyszer a párizsi Père-Lachaise temetővel említik egy lapon. Az elmúlt két és fél évben végbement fejlesztések eredménye, hogy látogatóbaráttá tettük a sírkertet. Mostanra a babakocsival érkező kismamákat és a kikapcsolódni vágyókat egyaránt megtaláljuk a látogatók között csakúgy, mint a reggeli futókat. Egy virágzó nemzeti emlékhely, aligha kellhet több ennél.

 

Ayhan Gökhan

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma