Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.01.22

A Himnusz születésnapját éppen harminc éve ünnepeljük a magyar kultúra napjaként. Ebből az alkalomból beszélgettünk Fekete Péterrel, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárával feladatokról, felelősségről, és arról, ami ehhez erőforrást ad. INTERJÚ.

Fekete_Peter_5
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár

Kölcsey a ma Romániához tartozó, Szatmár megyei Sződemeteren született, ahol magyar állami támogatással emlékházat is létrehoznak. Járt arra mostanában?

Mindig lelki megmerítkezés, felemelő érzés a határon túli utazásaim során történelmi gyökerekkel bíró területre lépni. Az évenkénti, rendszeres tusnádfürdői látogatásaimat mindig úgy rendezem, hogy ne rohanjak végig a Magyarországot a Székelyfölddel összekötő úton, hanem megállókkal, megpihenésekkel és erőmerítéssel telített legyen az utazás. Legutóbb szomorú apropója volt az erdélyi látogatásomnak, hiszen utolsó útjára kísértük Kányádi Sándort. De a végső búcsú és a temetői út hangulata, az ott együtt emlékező embereknek a közös lélegzete nem a múltat, hanem a jövőt, az összetartozást és a kultúrából meríthető fényt juttatta a szívembe.

 

A magyar kultúra napján számba szoktuk venni azokat a szellemi és tárgyi emlékeket, amelyekre méltán vagyunk büszkék. Államtitkári kinevezésekor tervbe vette egy kulturális térkép összeállítását, amely mindezeket az értékeket tartalmazza. Hol tart ez a munka?

A szomszédos irodában már állnak azok a monitorok, amelyeken kollégáim segítségével naponta újabb és újabb kulturális területeket töltünk fel, rendezgetünk el. A napokban született meg miniszter úrnak a döntése, hogy erre a kulturális térképre az oktatás intézményrendszere is kerüljön föl. Hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárságai, szoros együttműködésben, egymás munkáját és egymás értékeit segítve működik. Tehát nem csak a színházaink, múzeumaink, zenei alkotóközösségeink, de iskoláink, zeneiskoláink, gimnáziumaink, egyetemeink is fölkerülnek erre a térképre.


Fekete_Peter_7

 

Kulturális államtitkárként az ágazat irányításáért felel, de hosszú ideig művészként, színházrendezőként, oktatóként, szervezőként, cirkuszigazgatóként aktív részese volt. Egész karrierjét az innováció jellemezte. Sikerül ezt államtitkárként kamatoztatnia?

Egészen kivételes intézményhálózatunk van. Az európai összehasonlításban színházrendszerünk, a levéltári rendszerünk, a múzeumi rendszerünk az élvonalba sorolható. Az adatokat vizsgálva azt kell látnunk, hogy az adófizetők befizetésének európai viszonylatban is kiemelkedően magas része fordítható a kultúrára. Mindehhez járul egy jól működő és komoly szaktekintéllyel bíró intézményvezetői és intézményirányítói hálózatunk, amire én erősen támaszkodhatom. Ahogy intézményvezetőként a társintézményekkel való együttműködésre, most is kulturális intézményeinkre tudok támaszkodni. Ezek közül a nemzeti stratégiai intézményeket emelem ki, melyeknek a jövőben még nagyobb szerepet szánunk. Bízunk benne, hogy munkájukkal a vidéki egységeknek is stratégiai irányt tudnak mutatni.

 

Évtizedeken keresztük előadó-művészeti szférában dolgozott. Államtitkárként hogyan látja a terület helyzetét?

Az előadó-művészetnek aktuális kérdése a Társasági Adó-finanszírozás kivezetése volt. Célunk az, hogy ez a pénzösszeg – ami korábban adóátengedés formájában, most pedig központi költségvetési forrás formájában érkezik – ne csökkenjen, és a közfeladatokat ellátó társulatok, csapatok és intézmények a korábban megkezdett munkájukat továbbra is, ha lehet, még jobb minőségben tudják folytatni. Az új rendszerrel kizárjuk a visszaélések lehetőségét, a közvetítői jutalékot, és bízunk abban, hogy a megfelelő helyekre még akár többletforrás is tud érkezni. Ez komoly vívmánya az előadó-művészeti szférának. A lebonyolításban jó úton haladunk, és hónapokon belül a végleges formáját is látni fogják az intézményeink.


Fekete_Peter_2

 

Szintén kinevezésekor fogalmazta meg az utánpótlás-nevelés fontosságát. A minisztérium nemrég bejelentett köznevelési kulturális programja ennek a beérése?

Megvizsgáltuk, hogy Magyarországon nagyon magas az ifjúság aránya a kultúrafogyasztásban. Sok gyerek jár színházba, múzeumba, koncertekre. Ám az adatok azt is mutatják, hogy bár sokan, de ugyanazok a gyerekek járnak szinte valamennyi kulturális színtérbe. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok gyerek viszont egyáltalán nem jut hozzá a kultúrához. Célunk, hogy teljes lefedettséget biztosítsunk. Tehát a lakótelep nyolcadik emeletéről és a legkisebb tanyáról is oda kell csábítanunk a gyermekeket a kulturális értékekhez, meg kell mutatnunk nekik az utat. Minden gyereket eljuttatunk színházba, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy megismerkedjen a komolyzene alapjaival.

 

A Hangszercsere programban ön sokszor személyesen látogat el iskolákba, hogy az új hangszereket átadja. Miért tartja ezt fontosnak?

Tavaly 3 milliárd forintot, idén 2 és fél milliárd forintot fordít Magyarország arra, hogy – világhírű zenei kultúránkat tovább örökítendő – az iskolák kopott hangszereiket újakra cserélhessék. Az ünnepeinket magunknak teremtjük. Nem elég egy új hangszert egyszerűen csak levenni a polcról és használni, meg kell állnunk egy pillanatra, végig kell gondolnunk, hogy azzal, hogy a közösség támogatásából egy új hangszerhez hozzájutunk, milyen felelősségünk, milyen tennivalónk van. A zeneiskolákban a fiataloknak meg kell fogadniuk, hogy a hangszerre vigyázni fognak. Hogy abból a legjobb tudásuk szerint fogják előcsalogatni a hangokat, hiszen aki képes arra, hogy egy hangszerből hangot csalogasson elő, az kulcsot talál mások lelkéhez, és ezzel kötelességük jól sáfárkodni. Ezt a hangszer átvételének a pillanatában meg kell tanítanunk a gyerekeknek.

 

Beszéltünk arról, hogy aktív szereplője és irányítója a kulturális életnek. Nézőként mi volt az a kulturális esemény, amely élményt jelentett Önnek?

A kulturális államtitkári feladatoknak vannak nehéz, vannak idegtépő és vannak türelmet igénylő részei. Aktákat olvasni, döntést hozni, jóváhagyni igencsak felelősségteljes, néha pedig kimerítő munka. A töltést ehhez az előadásokon vagy az ünnepeken való részvétel jelentheti. Pár napja a Pesti Magyar Színház Legyetek jók, ha tudtok című előadása, vagy Hobónak a Nemzeti Színházi premierje adott erre lehetőséget. De említhetnék egy kiállítást vagy egy jó koncertet is. Kincsek lapulnak a kulturális államtitkár zsebében, és ezekbe muszáj belekapaszkodnom ahhoz, hogy a mindennapi feladatokat hatékonyan, felelősen és jól tudjam végezni.


B. Á.

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

44465821911_9fc390e0e7_z

2019.06.18

Félezernél is több színházi, könnyű-, világ- és klasszikus zenei, táncszínházi, filmes és egyéb program várja a látogatókat a 12. Ördögkatlan fesztiválon július 30. és augusztus 3. között a baranyai Kisharsányban, Nagyharsányban, Beremenden és Villánykövesden.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma