IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.06

Az elmúlt években jelentős változásokon átesett magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem helyzetéről, valamint a megújulás lehetséges irányairól beszélgetett Gyurgyák János, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztője, Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. elnöke és L. Simon László országgyűlési képviselő, kultúrpolitikus az Örökség Kultúrpolitikai Intézet újabb rendezvényén szeptember 4-én.

IMG_1053
Kolosi Tamás, L. Simon László, Gyurgyák János és Zsuppán András (balról jobbra)


Van-e szerepe, és ha igen, milyen az államnak a könyvpiacon, illetve van-e baj a magyar piaccal? – tette fel a vitaindító kérdést Zsuppán András moderátor. L. Simon László elmondta: sok problémát érzékel, és emlékeztetett: már egy korábbi cikkében felvetette annak lehetőségét, hogy az állam vállaljon nagyobb szerepet a könyvkiadásban. A magyar állam jelenleg a különféle szerzőknek és kisebb kiadóknak nyújtott támogatások, ösztöndíjak, pályázatok formájában vesz részt a könyvpiacon, a tankönyvkiadás állami gondoskodásba vételével pedig kereskedelmi szereplővé is vált. Kolosi Tamás hozzáfűzte, hogy a tankönyvkiadás esetében az állami beavatkozás véleménye szerint nem volt üdvös: a kiadóknak nagy, mintegy 10 milliárdos forgalomkiesést jelentett a lépés, ugyanis a rendszerint karácsony előtti időszakban nyereséges könyvszakma akkori bevételei mellé érkezett némi kiegészítés a tankönyveladásoknak köszönhetően az augusztus-szeptemberi időszakban. L. Simon László ezzel szemben úgy véli, hogy az állam nem foglalta el a tankönyvpiacot, szerinte az állami törekvés helyes, mert jóval gazdaságosabbá vált a tankönyvkiadás, hiszen a többletgyártás visszaszorult, a tankönyvek már a Nemzeti Alaptantervhez igazodnak. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy az állam a könyvszakmai rendezvények támogatásában vagy akár a fordítástámogatásban is szerepet vállal.


IMG_1063


Gyurgyák János más nézőpontból közelítette meg az állami szerepvállalás kérdését: azt mondta, hogy eddig is az erősebb állami szerepvállalást támogatta, szerinte szükséges a beavatkozás, azonban csak meghatározott szegmensekben. Elmondása szerint a könyvpiac élesen kettévált: a bestsellerek, valamint a gyermek- és ifjúsági könyvek manapság is jelentős hasznot termelnek, itt nem szükséges állami beavatkozás. A tudományos és a szakkönyvek forgalma azonban hárommilliárd forinttal csökkent az elmúlt években, és a példányszámok esése is drasztikus. Elmondta, hogy nemzeti szinten fontos ezeknek a könyveknek a támogatása, hiszen anyanyelvünk szókincse is elsorvad, ha nem születnek ilyen művek. Véleménye szerint ebbe a körbe a civil szférának, a nagy cégeknek, sőt a vásárlóknak kellene ismét belépniük. Fontos az állami szerepvállalás, de nem mindegy, hogy milyen az állam, amely szerepet vállal – összegezte.


IMG_1159


Kolosi Tamás szerint az 1990-es évek közepétől 2007-ig aranykorszakát élte a magyar könyvpiac. Sok érték született és az értékes szépirodalmi művek nagyon hangsúlyosak voltak. Ám a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság a magyar piacra is hatással volt: a könyvkiadásban túltermelési válságot okozott. Véleménye szerint a válsághoz hozzájárult az is, hogy Budapesten háromszor annyi alapterületen működtek könyvesboltok, mint Bécsben, a könyvszakmai likviditási válságához pedig hozzájárult a tankönyvpiac államosítása is, amely a körbetartozást is erőteljesen felnagyította. Kolosi Tamás kifejtette továbbá, hogy az elmúlt évek fejleményei és az Alexandra bedőlése ellenére konszolidáció fedezhető fel a könyvpiacon, a helyzet láthatóan jobb, mint pár évvel ezelőtt. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a többi kulturális ágazathoz képest a könyvszakmán belül a legnagyobb a piac szerepe. Kolosi Tamás szerint a könyvpiac idén 60 milliárd forintos forgalmat bonyolít le, amelyből 50 milliárd forint realizálódik a piacon, 90-95 százalékban piaci alapon.


IMG_1186


L. Simon László azonban máshogyan látja a helyzetet. Szerinte a konjunktúrára nem a forgalomból vagy a könyvcímek számából lehet következtetni, hanem az összes eladott példányszámból és az egy könyvcímre eső átlagpéldányszámból. Ezeken a területeken pedig folyamatos volt a csökkenés, az összes eladott példányszám tekintetében válságos a magyar könyvpiac helyzete. Levezette, hogy a rendszerváltás óta eltelt másfél évtized alatt a felére, majd 2005-től az ötödére csökkent ez a szám: ma egy átlagos könyv esetében 1700 példány kel el évente a korábbi csaknem 17 ezerhez képest. Kolosi Tamás hozzáfűzte, hogy ezt a fogyasztók nem élik meg negatívumként, hiszen a választék viszont nőtt.


Rendben volt-e, hogy az állam hagyta az Alexandrát bedőlni? – tette fel az újabb kérdést a moderátor. Gyurgyák János véleménye szerint abból a szempontból üdvös volt a döntés, hogy a körbetartozások sorozata megszűnt, ám tart a monopolisztikus piac felé tolódástól. Véleménye szerint nem jó, hogy a kereskedők tulajdonolnak kiadókat, mivel így csak korlátozottan jöhet létre verseny.


IMG_1096


L. Simon László úgy véli, hogy az Alexandra bedőlése miatt bajba jutott kiadók segítése állami feladat lett volna. Emellett megjegyezte, hogy az állam teremthet olyan viszonyokat, hogy ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg. Felidézte, hogy tavaly kidolgozott egy törvényjavaslatot, amely megoldást nyújthat erre a problémára. Szerinte a bankszektorhoz hasonlóan egy biztosítási alap létrehozására lenne szükség a könyvpiacon is. Így, ha valamelyik szereplő tönkremegy, ebből az alapból lehetne a többi kiadót segíteni. A biztosítási alap mellett a politikus a kötött ár bevezetését sem tartja ördögtől valónak, mint ahogyan Ausztriában is gyakorlat ez, ahol csak rövid akciók erejéig lehet eltérni a kiadó által rögzített ártól. L. Simon László felhívta a figyelmet a magyar könyvpiac sajátosságára is: hazánk mellett ugyanis csupán Olaszországban működik hasonló modell, miszerint a nagykereskedő egyben kiadó is, valamint érdemes lenne foglalkozni azzal is, hogy a kiadók és a kereskedők ne egy szervezetbe tömörüljenek, mert így jobban tudnák képviselni az érdekeiket.


IMG_1212


Kolosi Tamás ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Unió 18 tagállamában van kiadókat védő törvény, melynek értelmében legalább egy évig tilos a kereskedőnek a kiadó által meghatározottnál kevesebbért értékesíteni könyvet. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy az utóbbi évtizedekben az USA-ban és Nyugat-Európában is egyre több kereskedő működtet saját kiadót. Gyurgyák János a jelenlegi helyzetet úgy értékelte, hogy nagy a veszélye a monopolizálódott piac kialakulásának, ráadásul az Amazon nyugatról, az Alibaba pedig keletről terjeszkedik, ami nem sok jót ígér a hazai szereplőknek. L. Simon László szerint az Amazontól nem kell rettegni, mert az utóbbi 10 év azt mutatja, hogy a térnyerése nem történt meg, ráadásul a magyar olvasók vásárlási szokásai sem változtak.


Kolosi Tamás kérdésre elmondta, hogy a Líránál nincs polcszerviz. Bolti marketing viszont van, ami azt jelenti, hogy a kiadók hirdethetnek náluk, sőt polchelyeket is vehetnek. Azt pedig természetesnek gondolja, hogy ha a jól menő bestseller jobb helyre fog kerülni a boltjaikban, mint a kevésbé keresett könyvek.


IMG_1177


Zsuppán András arról is kérdezte a vendégeket, hogy látnak-e esetleges állami szándékot a könyvpiacba való beavatkozásra. L. Simon László ilyenről nem tudott nyilatkozni, Gyurgyák János szerint azonban – utalva a miniszterelnök tusványosi beszédére – nagy változások előtt áll a kulturális terület. Szerinte a jelenlegi kormánynak kiemelten fontosak az emlékezetpolitika és az irodalom egyes részei, ezek pedig összefüggnek a könyvkiadással, ezért a könyvszakmában alapvető változások várhatóak. Véleménye szerint négy út lehetséges: az állam vagy a könyvpiac mindkét nagy szereplőjét megveszi, vagy csak az egyiket, vagy pedig létrehoz egy önálló könyvkereskedelmi hálózatot, vagy kiemelten támogat majd egyes kiadókat, hogy elérhesse emlékezetpolitikai céljait. Kolosi Tamás szerint a jelenlegi helyzet normálisnak mondható, hiszen van két nagy és négy-öt közepes kiadó. Véleménye szerint a tankönyvkiadásban az állam szerepe túlzott, azonban a tudományos könyvkiadás területén fontos lenne az állami szerepvállalás, hiszen tudományos könyveket nem lehet nyereségesen kiadni. Ebben Gyurgyák János is egyetértett vele, szerinte a jelenlegi helyzetben nem elég mértékű a támogatás, hiszen az csak arra elég, hogy a szakkönyvek kiadása ne legyen nullszaldós. Gyurgyák János szerint a műhelymunkák serkentése is fontos lenne, illetve úgy vélte, hogy a nagyobb támogatásokkal komolyabb elszámoltatási rendszer bevezetése szükséges. Ez a rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, véleménye szerint egy állami könyvkereskedelmi hálózat akár működőképes is lehet. Kolosi Tamás ezzel szemben úgy érvelt, hogy egy állami könyvkereskedelmi hálózat túlkínálati válságot okozna, ahogy ez a 2008-as válság idején is érzékelhető volt.


IMG_1243

L. Simon László szerint először is azt kell meghatározni, hogy az állam mit akar támogatni. Hiszen támogathatja művek megírását, művek megjelenését vagy akár a kereskedelembe való bekapcsolását is. Véleménye szerint van egyrészről jogalkotási feladat, mellyel akár a már említett biztosítási alapot lehetne létrehozni vagy kötött árat bevezetni, ugyanakkor szerinte nincs szükség állami könyvkiadóra, mert indirekt módon az állam már így is számos módon kapcsolódik a piachoz. A politikus hangsúlyozta, hogy olyan állami beavatkozásra egyáltalán nincs szükség, amely a piacot szűkíti, valamint kiemelte azt is, hogy a gazdasági mellett a kulturális szempontokat is figyelembe kell venni.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megtartott kerekasztal-beszélgetés az Örökség Kultúrpolitikai Intézet 2018-as Örökség Műhely-sorozatának harmadik rendezvénye volt.


Fotók: Kőmives András

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma