hangf_spotify_banner_728x90

2017.02.20

Ösztöndíjat ad a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a magyarországi alkotótelepek történetének tudományos feldolgozására – mondta Fekete György, az MMA elnöke február 18-án a magyarországi alkotótelepek állami és önkormányzati támogatásáról, társadalmi elfogadottságáról és eredményeiről szóló, 25. Országos Symposion Találkozón.

16681637_10154563974864862_377320514506040075_n
Fotó: Műcsarnok Facebook-oldala


Az eseményen Fekete György hangsúlyozta: a magyar művésztelepi és Symposion mozgalom a hatvanas évek végétől, a hetvenes évek elejétől a rendszerváltásig „a szocializmus kalodájába beszorított” művészeti világ párját ritkító európai teljesítménye volt. A magyar alkotóművészet az alkotótelepi mozgalma révén tudott szinkronban maradni a világgal – tette hozzá. Az MMA elnöke felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: az alkotótelepek történetének tudományos feldolgozása azonban szinte egyáltalán nem történt meg, ezért meg kell kérdezni a mozgalom kezdetének képviselőit, hogy mi történt akkor, továbbá bele kell helyezni képzőművészet, iparművészet akkori eseményeit egy politikai világba.


_D0A4813_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjat fog adni arra, hogy az alkotótelepeknek történetét tudományosan feldolgozza – mondta Fekete György, kiemelve, hogy az alkotótelepek történetének feltárására azonban csak 2-3 év áll rendelkezésre, mivel azt követően már nem fognak élni azok, akik abban a „hőskorban” voltak tevékenyek. Felidézte: az MMA felhatalmazást kapott arra, hogy a kormánynak körülbelül fél év alatt 15-20 évre előre kialakítható kulturális stratégiai tervet készítsen. Úgy fogalmazott: tudatni kell a tízmillió magyarral és a külföldön élő négymillió magyarral, hogy „itt olyan dolgok történnek a művészet területén”, amelyeket nem méltányolnak eléggé a világban, és ennek a helyzetnek a megváltoztatására is ki kell találni egy stratégiát. „Tíz-tizenöt év múlva úgy kellene beszélni Magyarországról Európában és a világon, hogy ha valami különlegeset akarsz, menj el Magyarországra. Ez pedig nem a világ követése, hanem a világ megelőzése szellemi értelemben, és vannak olyan művészeti ágak, ahol ez már sikerült” – jelentette ki az MMA elnöke.


_D0A4858_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: a magyar kormány 2012 óta 1,6 milliárd forintot fordított arra, hogy a magyarországi alkotóházak, művésztelepek megújuljanak és nyugodt körülményeket biztosítsanak az alkotások létrejöttéhez. Hozzátette: idén 100 millió forinttal támogatja az állam az alkotóházak megújulását. Fontosnak nevezte, hogy ne csak az épületek megújítását, hanem a programok megvalósítását is támogassák. A Nemzeti Kulturális Alapon keresztül 2014 és 2016 között mintegy 70 millió forintot fordítottak az alkotóműhelyek tevékenységére, egy-egy alkotótábor létrejöttére. Ez a pályázati lehetőség folytatódik, az alkotótáborok programjainak megvalósításához további forrásokat ad az állam. A helyettes államtitkár azt mondta: a kultúra szerepe egyre hangsúlyosabbá válik a mai világban. A művésztelepeken létrejött alkotásoknak a kulturális alapellátás részeként el kellene jutniuk a legkisebb falvakig, a hátrányos helyzetű településekre.


_D0A4890_Copy


Halász János országgyűlési képviselő, az MMA Felügyelő Testületének elnöke kérdést fogalmazott meg beszéde elején, mégpedig, hogy a magyar alkotóművészetnek van-e kellő intézményesítése, biztosít-e az állam annyi intézményt, amennyire szükség van. „A válasz az érintettek szerint valószínűleg nemleges. De milyen intézményhálózat kellene, és az miért jó az adott területnek? Például nagyszerű magyar színházi hálózattal büszkélkedhetünk, több száz éves hagyománnyal, 50-100 kilométerenként kőszínházakkal, állandó társulattal. Ekkora intézményhálózat sok támogatást igényel, és ezen intézményrendszer nélkül nem kaphatna a terület ilyen jelentős támogatásokat. Úgy látom, az állami működésben kulcskérdés, hogy hol vannak intézmények” – fogalmazott Halász János. Hozzátette: a gazdag intézményhálózat kiépítésében jelentős szerep jut a művésztelepeknek, amelyek mellé a működésre is garanciát nyújtó infrastruktúrát kell kiépíteni.


_D0A4931_Copy

 

Az országban működő művésztelepek mozgást, dinamizmust adnak, a művészettörténet és a művészetek felé terelik az ott lakókat – mondta Dr. Hóvári János, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója. A helyi infrastruktúrát akkor lehet hasznosítani, ha oda élet költözik. Mindez talán biztosítékot jelentene arra is, hogy a köztéri alkotások, mint például Kő Pál mohácsi emlékparkban elhelyezett fantasztikus faragásai fennmaradjanak.

 

Forrás: MTI

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

Bicskei_Bertalan__Budapesti_Honved_1969_R

2019.05.24

Farkas József World Press Photo díjas fotóriporter, a Képes Sport és a Nemzeti Sport szaklap legendás fényképészének fotóiból nyílt kiállítás A pillanat varázslója címmel a Pozsonyi Magyar Intézetben. A sport iránt egész életében elkötelezett fotós képei a sportversenyek, az olimpiák, a küzdelmek és a sikerek hőseinek, bajnokainak felejthetetlen pillanatait mutatják be.

Nagyszabású orosz ikonkiállítás nyílt a ljubljanai Városi Múzeumban. A világhírű orosz ikonfestészet remekei közül 85 látható a szeptember 15-ig nyitva tartó tárlaton. Oroszország három legnagyobb múzeumából, az Állami Tretyjakov Galériából, a Szergijev Poszad-i Állami Történeti Múzeumból és a Jarozslavli Művészeti Múzeumból összeválogatott ikonok egyedülálló betekintést nyújtanak az orosz kultúrába és szellemiségbe.

Londonban, a Királynő Galériájában rendezett tárlaton Leonardo több mint 200 rajzát lehet megtekinteni, a kiállítás anyaga a brit Királyi Gyűjteményből származik. A Leonardo-rajzok és -vázlatok a 17. században uralkodó II. Károly idején kerültek a Királyi Gyűjteménybe a Loire-völgyéből, ahol a művész 1519. május 2-án Franciaországban bekövetkezett halála után őrizték azokat. A tárlaton több híres műve vázlatai is szerepelnek, köztük az Utolsó vacsorához és a Salvador mundi című Krisztus-portréhoz készült rajzok.

Az elmúlt egy évben, mióta a román kormány az új filmtámogatási programját elindította, már 31 produkció számára ítéltek meg összesen mintegy 120 millió lej (8,2 milliárd forint) támogatást. A keretösszegre 70 román és külföldi produkció pályázott, ebből 31 projektnek 120 millió lej értékben meg is ítélték. A román filmtámogatási program 2020 végéig tart, az éves keretösszeg 50 millió euró (16,3 milliárd forint).

Az Instagram oldalára feltöltött videó tanúsága szerint Velencében mutatta be legújabb installációját a street art rejtőzködő brit művésze, Banksy, aki ezúttal a nagy tengerjáróhajók és a lagúnák városának „viharos kapcsolatát" dolgozta fel. „Saját standot állítok a Velencei Biennálén" – írta Banksy a posztban.

Egymilliomodik látogatóját köszöntötte pénteken a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek látogatószáma az elmúlt években meghaladta az évi 160 ezer főt. A 2007-ben megnyílt intézmény 2016-ban és 2018-ban is a legnépszerűbb magyarországi múzeum volt a Tripadvisor utazási portál listáján, múzeumi tevékenységét a szakmai bizottságok is elismerik. A Sziklakórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Moran_Magal

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt eddig ötven helyszínen, több mint kétszázezer néző előtt mutatták be itthon és határainkon túl, Csíksomlyón és az Egri vár történelmi falai között évről évre sikerrel játsszák a darabot. Május 26-án 18.00-kor a Budapest Arénában is megtekintheti a közönség.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma