2017.06.16
Szíjjártó Anita
Megbocsátani, szeretni, hinni ma még nem késő – fogalmazta meg Szűcs Nelli színművész a Részegek című darab egyik fontos üzenetét a június 16-án, a POSzT-on tartott szakmai beszélgetésen. Az előadás, melyet a Nemzeti Színház hozott el a színháztalálkozóra, olyan részegekről szól, akik mámoros állapotban megteszik azt, amit minden embernek tennie kellene józanul (is): őszintének lenni.
poszt0615-15
Részlet a Részegek című előadásból


Bort iszom, mint fűzfa gyökere tiszta vizet.
Allah nagy. Ő mindent tud. És én ebben hiszek.
Mikor megteremtett, már tudta, hogy inni fogok.
Hát iszom. A Mindentudót megcáfolni – minek?

Omar Khajjám (Képes Géza fordítása)

 

Modell, bankár, menedzser, prostituált, fesztiváligazgató, építőipari alkalmazott. A sors különös játéka folytán a belőlük összeverődött társaság jelenik meg a Részegekben. Istenről, szeretetről, szabadságról, önmaguk kereséséről beszélnek akadozó nyelvvel. Leginkább azt próbálják megfogalmazni, hogy kiüresedett, józannak tűnő világunkban van-e még helye az őszinteségnek, lehet-e valódi szeretetet találni – olvasható a darab ismertetőjében.

 

poszt0615-19
Radnai Annamária dramaturg, műfordító


Radnai Annamária dramaturg, műfordító elmesélte a közönségnek, hogy Ivan Viripajev – a darab írója – művének három fordítása is készült Magyarországon: a Nemzeti Színházbelin kívül ő is lefordította az alkotást, illetve Morcsányi Géza is, akinek munkája alapján készült előadást jelenleg a budapesti Katona József Színházban játsszák.

„Viripajev azt mondja, hogy ez globális darab – melyet eredetileg Düsseldorfban mutattak be egyébként –, a nevek is olyanok, hogy a viselőik bárhol élhetnének a világban” – fogalmazott a dramaturg. Az igazság hiánya sajnos mindenhol jelen van, így a nyugati társadalmat is megszólítja, nem csupán az oroszt.


Radnai Annamária azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar színházi gyakorlatban nem a didaktikus dolgokat (azt, ha valakit szeretünk, vagy azt, hogy mi az igazság) nem nagyon mondjuk ki. Nem úgy, mint ebben a darabban, ahol nemhogy mindez elhangzik, de sokszor ismétlődik is, ami sok nézőnek nem tetszik. „Ez mantra” – mondta Radnai Annamária, hozzátéve, hogy ez az ismétlődés nagyon is indokolt, hiszen a részeg ember is többször mondja el ugyanazt.

Kozma András, a Nemzeti Színház dramaturgja, a darab fordítója szerint: a mantra már-már mágikus hatást kelt.


poszt0615-16
Részlet a Részegek című előadásból


Balogh Róbert író, meghívott szakembernek viszont saját elmondása szerint sokszor volt az az érzése, hogy ember úgy nem beszél, ahogyan a darabban a szereplők, és kiemelte, hogy a színészi játékhoz, valamint a szcenikai tudáshoz soványnak érezte a szöveget.


Kozma András elmesélte: az előadás rendezője, Viktor Rizsakov azt kérte a színészektől, hogy próbáljanak olyan nyitottak lenni a világra, mint a gyerekek, csodálkozzanak rá a szövegre, és igyekezzenek újra felfedezni azt maguknak. Ivan Viripajevről pedig megjegyezte, hogy a kortárs orosz irodalom újhangú gondolkodója – a darabja pedig rávilágít arra: van a létnek egy metafizikai perspektívája, amelyet felismerve jobb emberré lehet válni.

 

poszt0615-13
Részlet a Részegek című előadásból


A darab szereplői olyan emberek, akik rendezett, normális életet élnek, nem alkoholisták, sőt: alig isznak, most azonban nagyon csúnyán berúgtak – mondta Radnai Annamária. A dramaturg arra reagálva, hogy több néző felállt kvázi az első felvonás után – merthogy igazi szünetet nem tartották, színpadrendezéssel érzékeltették a váltást –, azt mondta: „aki elment az első felvonás után, az voltaképpen nem látta a darabot”. Kifejtette, hogy az első négy jelenet nagyon groteszk, míg a második négyben a szereplők súlyos felfedezésekre jutnak és konklúziókat vonnak le – ezt erősíti az is, hogy besötétedik a színpad.


poszt0615-30
Trill Zsolt


Trill Zsolt színművész, aki a rákbeteg fesztiváligazgatót, Markot formálja meg kiemelte, hogy ezek az emberek nem részegesek, vagyis nem alkoholisták, a hosszú idő alatt bennük felgyülemlett feszültséget, hazugságot, mardosó gondolatokat adják ki magukból ezen az éjszakán.

 

A darab hatperces zenei kompozícióval kezdődik, melyet a színészek adnak elő, és amely első hallásra pusztán zajkeltésnek tűnik – a hangszerek sem igaziak: tükröt, üveget, nejlonzacskót használnak a szereplők. „Sokan néző úgy érzi, hat percet elvettünk az életéből, és izegnek-mozognak” – mondta Szűcs Nelli színművésznő, aki a darabban Lorát, a hűtlen feleséget alakítja. Hozzátette: „a zene a mi alkoholunk, melyet együtt iszunk meg, az helyez bele az előadásba”.


poszt0615-27
ifj. Vidnyánszky Attila


„A zenével másik valóságot teremtünk meg, ugyanakkor provokáljuk is a nézőt” – mondta ifj. Vidnyánszky Attila, aki Max, az épp legénybúcsúját tartó vőlegény szerepébe bújik. A két „felvonás” közötti színpadrendezésről pedig kiemelte, hogy nemcsak a környezet változik (eltűnnek a bútorok, fekete lesz a játéktér, mindent beborít a víz), hanem bennük, szereplőkben is történik valami. A fiatal színész azt is elárulta, hogy a legénybúcsús epizódjuk első jelenetét a mai napig improvizálják, ami a rendező utasítása volt.


Szabó Sebestyén László színművésze, aki Matthiast, a vőlegény barátját játssza elmondta, hogy rövid próbafolyamaton vannak túl, mely alatt az egyik legfontosabb az volt, hogy csapattá váljanak. Sokat beszélgettek a darabról egymással és a rendezővel is, aki nagy szabadságot adott nekik. A szövegről pedig megjegyezte, hogy az szinte „felszakad a lélekből, és átfolyik az emberen, mint egy csatornán”.

 

poszt0615-29
Szűcs Nelli


„Viripajev ezzel a művel megkongatja a harangot, hogy most még nem késő megbocsátani, hinni, szeretni, de holnap lehet, már az lesz” – emelte ki a darab talán legfontosabb mondanivalóját Szűcs Nelli.



Szíjjártó Anita

Fotó: Papp Eszter

V4-banner

saxophone-546303_960_720

2018.02.19

Elek Istvánnak a Szabó Gábor-díjat, Berki Tamásnak a Gonda János-díjat, dr. Hajdu Endrének pedig a Pernye András-díjat ítélte oda február 16-ai, hétvégi országos közgyűlésén a Magyar Jazz Szövetség. Az idei jelöltek között volt még a decemberben fiatalon elhunyt énekesnő, Fábián Juli, illetve Binder Károly zongora-, valamint Juhász Gábor gitárművész.

Bollmasolata

2018.02.19

Amatőr archív filmmel, fényképekkel, levelekkel, kéziratokkal, eredeti szövegekkel és fordításokkal idézi fel Heinrich Böll német író életművét és Magyarországhoz fűződő kapcsolatát az a kiállítás, amely Német író magyar tüzértiszti köpenyben címmel február 16-án este nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), Budapesten.

mti_szepproza_balog_zoltan_2

2018.02.19

Jókai Mór születésnapján, február 18-án rendezték meg a magyar széppróza napját, amelyen novellaíró verseny, antológiabemutató és koncert is várta a közönséget a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az eseményhez kapcsolódva február 12. és 23. között az egész Kárpát-medencében, a kistelepüléseken és a nagyvárosokban 61 intézmény, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat szervez programokat.

Az elmúlt évek meredeken emelkedő ingatlanárai miatt kialakult budapesti lakhatási gondok a központi témája az idei, 10. Budapesti Építészeti Filmnapoknak, amelynek március 8. és 11. között a Toldi mozi ad otthont. A fesztivált szervező Kortárs Építészeti Központ már 10 éve hozza el Budapestre az építészettel és a várossal foglalkozó legjobb alkotásokat. Idén a több mint 30 filmből álló válogatást hét tematikus blokkban, eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal vetítik.

A Pesti Vigadóban mutatták be február 16-án Zsigmond Dezső A sátán fattya című nagyjátékfilmjét, amely a kárpátaljai magyarság sorsát, az 1944-ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását mutatja be.

Megkerült február 17-én Ophélie Gaillard csellóművész páratlan értékű Goffriller-csellója, amelyet két nappal korábban raboltak el tőle Párizs közelében – közölte a művész. „Kaptam egy névtelen hívást délben, miszerint a cselló a ház előtt parkoló egyik gépkocsiban van. Meg is találtam a hátsó ülésen” – mondta. A France2 közszolgálati televízió híradója szerint a csellista szomszédja gépkocsijának ablakát betörték, és betették az autóba a hangszert. A francia csellista Facebook-oldalán írta meg, hogy amikor február 15-én, csütörtökön kilépett a Párizstól északra fekvő Pantinban lévő otthonából, valaki késsel megfenyegette és elvette hangszerét, majd elviharzott vele. Segítséget kért az 1,3 millió euró (405 millió forint) értékű 18. századi hangszer megtalálásához, amelyről fotókat is közzétett.

Közös V4-es standdal jelennek meg a Visegrádi Csoport országai a Brüsszeli Könyvvásáron a brüsszeli Balassi Intézet kezdeményezésére február 22. és 25. között. A Balassi Intézet Publishing Hungary programjának támogatásával megvalósuló programban Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország egy majdnem 50 négyzetméteres, önálló standon lesz jelen a több mint 200 kiállító között. A csaknem négy évtizedes könyves esemény idei témája az utazás, díszvendége pedig Afrika lesz. A Visegrádi Csoport elnökségét betöltő Magyarország lesz a stand házigazdája, ám mind a négy nemzet egyenlő súllyal, mintegy 40-40 kötettel mutatkozik majd be.

Az egykori vár egy részének feltárását, a török kori levéltári iratok feldolgozását, konferenciák és kiállítások szervezését tervezik idén Nagykanizsán, ahol február 16-án nyitották meg a Thury György-emlékévet. Az Erzsébet téren, a hagyomány lángjának meggyújtásával indított rendezvényen Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte: a 450 éve kanizsai várkapitánnyá lett Thury az utolsó éveit szolgálta Kanizsán. A „Dunántúl oroszlánja” a török ellenében nemcsak az itt élők, hanem „a magyarság és Európa védelmében” is cselekedett. Mint fogalmazott: az emlékévnek nem a múltba révedés a célja, sokkal inkább arról szól, hogy „milyen örök értékek határozzák meg egyediségünket, közösségünk értékeit”.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma