Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.01.06

Egyetlen csontvázat ismerünk el hitelesnek az Árpád-házból, III. Béla királyét. A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárából nyolcvan év után előkerült macsói Béla herceg szintén a királyi házhoz tartozik. IV. Béla unokájáról van szó, aki anyai ágon Árpád-házi leszármazott. A csontokon talált sérülések az áldozat brutális megkínzására utalnak írja a Magyar idők.

koponya_gipszmasolat
Béla herceg eltűnt koponyájának gipszmásolatán három kardvágás nyomait lehet megfigyelni.
Fotó: Kurucz Árpád

 

A Magyar Természettudományi Múzeumba évente 160 ezren látogatnak el. A szomszédos épület, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem padlástere a múzeum embertani táráé. A vitrinekben sok ezer koponya és egyéb csontmaradvány látható, illetve itt őrzik az 1994-ben a váci Fehérek templomában talált világhírű múmiákat is. És itt óvták a macsói Béla herceg maradványait – úgy, hogy nem tudtak róla.

 

A Vasárnapi Ujság és a Budapesti Hírlap tudósítása szerint 1915 tavaszán a Margit-kolostor sekrestyéjének feltárásakor a padozat alatt találták meg Béla herceg maradványait. A csontokat a Budapesti Tudományegyetem Embertani Intézetébe szállították, ahol Bartucz Lajos megvizsgálta őket. Az ismert antropológus arra a következtetésre jutott, hogy azok a 13. századból valók, egyetlen egyénhez tartoznak, aki egy 20-25 éves férfi, termete 171 centiméter magas lehetett. Bartucz 23 kardvágást különített el a csontvázon, a koponyán több, egyenként is halálosat. A tudós Klebelsberg Kunó kultuszminisztert, a miniszterelnökséget és a Közmunkatanácsot is megkereste, hogy méltó elhelyezést kapjanak Béla maradványai a Margitszigeten. Nem járt sikerrel.


Bartucz_Lajos
Bartucz Lajos
Fotó: bibl.u-szeged.hu

 

Bartucz Lajos korának legkiválóbb antropológusa volt. Ő végezte a magyar jakobinusok (1914, 1953), az Apafiak (1927), Katona József (1930), II. Rákóczi Ferenc (1935) és Semmelweis Ignác (1963) csontvázának antropológiai vizsgálatát. Első pillanattól a macsói hercegként azonosította a maradványt, amit elsősorban a csontokon látható, kardtól és tőrtől származó sérülésekre alapozott. Jóval több vágás, döfés és szúrás érte, mint amennyi sebet valaki egy csatában szerez. Egy ütközetben ugyanis a lehető leggyorsabban ölik meg az ellenséget, ezt az áldozatot ellenben megkínozták.


A herceg csontmaradványait 1915 után Bartucz Lajos őrizhette éveken át, várva a maradványok méltó elhelyezéséről szóló határozatra. 1929-ben egy újságírónak tett nyilatkozatából kiderül, hogy ekkor a herceg csontjai a Néprajzi Múzeum raktárában voltak. A csontokról az antropológus utoljára 1938-ban A magyar ember című könyvében közöl fényképet, ezt követően nem tudni, mi történt a lelettel.

 

A Néprajzi Múzeum embertani gyűjteményéből alakult 1945-ben a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára, ezért logikusnak tűnt, hogy a herceg csontjai is oda kerülhettek. Azonban mindenki úgy tudta, hogy azok a világháború alatt elvesztek. Az embertani tár két antropológusa, Buzár Ágota és Bernert Zsolt találta meg a csontmaradványok egy részét a múzeum több tízezer emberi maradványt számláló gyűjteményében.


Buzar_Agota_es_Bernert_Zsolt
Buzár Ágota és Bernert Zsolt antropológusok találták meg a csontmaradványokat
Fotó: Kurucz Árpád

 

Az csontokon lévő sérülésekről először a Határtalan Régészet szaklapban, majd a múzeum blogján is részletesen beszámoló két kutató szerint a koponyatetőn három, egyenként is halálos kardvágás nyomait lehet megfigyelni, amelyek jókora darabot kihasítottak, és több csontot meg is repesztettek. Az orrcsonton, mindkét szemüreg csontos peremén és a bal járomíven is találtak vágásnyomokat. A bal járomívet érő vágás elmetszette a felső állcsont egy részét is. A gipszmásolat mindkét szemüregében látható vágás. Szintén kardvágás nyomait találták mindkét oldali kulcscsonton, valamint a jobb felkarcsonton. A vágások arra utalnak, hogy Béla herceg védekezésként maga elé emelte a jobb karját. A gerincet hátulról érő, gerincvelőt átmetsző szúrás megbénította Béla herceg lábait. A földön fekvő, karjaival még védekezni képes herceg jobb karját is mozgásképtelenné tették. Ezután többen több irányból kaszabolták: kezén, lábán, fején és a törzsén is. Végül orrát és füleit lecsapták, szemeit kiszúrták.

 

A közeljövőben a csontok műszeres és genetikai vizsgálatára is sor kerül, és szerencsés esetben az Árpád-ház eredetével kapcsolatban is új adathoz juthatunk.

 

A teljes cikk a Magyar idők 2019. január 5-i számában olvasható.

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma