hangf_spotify_banner_728x90

2018.04.14

Tizenhárom év után újra látható lesz Giuseppe Verdi nagy sikerű darabja, Az álarcosbál, melyet a fiatal rendező, Fabio Ceresa állít színpadra az Erkel Színházban. A királygyilkosságról szóló opera új rendezése nemcsak látványos, de azoknak is kedvez, akik a korhű, kosztümös darabokat kedvelik. Az április 21-ei premier a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál szervezésében valósul meg.

Giuseppe Verdi érettkori remekművét először Daniel Auber francia zeneszerző zenésítette meg. Most a több évtizeddel korábbi operából merítve új feldolgozásban elevenedik meg a III. Gusztáv svéd király ellen 1792-ben elkövetett merényletről szóló színdarab, Az álarcosbál. Fabio Ceresa itáliai mester alkotása a 19. századi romantikus francia előd nyomdokain egy szerelmi háromszögbe helyezi a történelmi eseményt: Renato, az udvari festő féltékeny felindulásában csatlakozik az összeesküvőkhöz, és lesz egykori barátja, a király gyilkosa.


alarcosbal_1920x1080px


A merénylethez vezető meghasonlás, valamint a többi szereplő izgalmas érzelmi motivációi inspirálták az előadást színpadra állító Fabio Ceresát, aki most a kettősségekre épít a budapesti rendezésében. A szerelem és a barátság tematikáján túl III. Gusztáv figurájában a kötöttségekkel küzdő politikust és férfit, Amelia esetében a vágyak és a hitvesi hűség közt őrlődő asszonyt, míg Renatónál az érzékeny művészből gyilkost kiváltó metamorfózist kívánta ábrázolni az ifjú direktor. Az új rendezés ráadásul a látványos külsőségeivel azoknak is kedvez, akik a korhű, kosztümös színreviteleket kedvelik.


A politikai változásokra mindig érzékenyen reagáló Verdi 1857-ben nem mutathatta be eredeti formájában Az álarcosbál című művét, mert a kor cenzorai nem nézték jó szemmel a királygyilkosság ábrázolását a színpadon. A kényszerből a 17. századi Bostonba áthelyezett cselekményt azonban most az eredeti, európai környezetben élvezheti az Erkel Színház közönsége is.


Az autentikus értelmezéshez hozzájárul, hogy Fabio Ceresa alkotótársai szintén Verdi hazájából érkeztek: a díszletek Tiziano Santi, a jelmezek Giuseppe Palella elképzelései nyomán valósultak meg, míg a mozgásokat Mattia Agatiello tervezte. Az előadás kettős szereposztásában a főbb szerepeket Fekete Attila és Mykhailo Malafii (III. Gusztáv), Alexandru Agache és Molnár Levente (Renato), Sümegi Eszter és Rálik Szilvia (Amelia), továbbá Fodor Bernadett és Wiedemann Bernadett (Ulrica), Szemere Zita és Covacinschi Yolanda (Oscar) énekli. Az Opera Zenekart és az Énekkart Michelangelo Mazza vezényli, megbízott karigazgató: Csiki Gábor.


Fabio Ceresa számos rangos felkérést követően 2016-ban nyerte el a Nemzetközi Operadíjat fiatal rendező kategóriában.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Rodolfo-felesegevel-1940

2019.05.27

Rodolfo nagy történelmi változások idején élt, de minden helyzetben megtalálta a módját, hogyan szórakoztassa a közönségét: a háború előtti pesti revüben, a munkaszolgálatosok között vagy a lebombázott fővárosban. Hitt abban, amit csinált, és szenvedélyesen szerette a bűvészetet. Az ő életművét dolgozza fel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Vigyázat, csalok! című vándorkiállítása, amelyen egy 1941-ben róla forgatott, csak nemrég előkerült film is látható.

Waliczky_Velence_res

2019.05.27

Miért jelentős lépés, hogy Waliczky Tamás, a hongkongi egyetemen oktató újmédiaművész képviseli Magyarországot az 58. Velencei Biennálén? Hogy érzené magát egy konzervatív ízlésű kiállításlátogató a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb fesztiválján? Miért nyerhette meg az Arany Oroszlán-díjat idén Litvánia egy látványos operaelőadással? Erről is kérdeztük Ferenczy Bálint Londonban élő művészet- és fotótörténészt, az Initio Fine Arts Gallery alapítóját, akivel Velencében találkoztunk.

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

Slam Poetry Showcase produkciót mutat be három erdélyi slam poetry bajnok a kolozsvári Planetáriumban május 30-án. A Bajnokon Legalja névvel fémjelzett rendezvényen fellép majd André Ferenc, aki 2013-ban, Horváth Benji, aki 2014-ben és Vass Csaba, aki 2018-ban nyert Erdélyi Slam Poetry Bajnokságot. A belépés ingyenes.

A május 29-én tartandó tanácskozás célja, hogy a 2014 óta létező, a magyarországi színházi nevelési képzések között egyedülálló drámainstruktor szak eddigi eredményeit felmérje, valamint lehetséges fejlődési irányait a korábbi és jelenlegi osztályok közreműködésével, tanáraik és a szakma képviselőinek részvételével megvitassa. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb tájékoztatás itt érhető el.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Május 30. és június 2. között rendezik meg az ELEVEN Tavasz utcafesztivált a Bartók Béla úton, ahol izgalmas művészeti programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és workshopokkal várják az érdeklődőket.

eleven_tavasz

Leonidas Kavakos görög hegedűművész karmesterként is sikeres, most erről az oldaláról is bemutatkozik a Budapesti Fesztiválzenekar közönségének május 31-én, június 1-én és 2-án a Zeneakadémián. Nemcsak a karmestere, a szólistája is különleges lesz hangversenyüknek, Gautier Capuçon csellóművész.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma