hangf_spotify_banner_728x90

2013.12.13
Széles-Horváth Anna

Titokzatos íróként emlegetik, de bevallása szerint névválasztása nem álarc, csupán ifjú apacsok módjára kereste meg írói nevét. Centauri a Magvetőnél debütált Jégvágó című első regényével, amely esetében "a téma választotta a helyszínt": a legfontosabb szálak ugyanis az Államokhoz kötik a cselekményt.

safe_image.phpA regény leírása mindenütt "titokzatos íróként" definiálja. Miért szükséges álarc mögött írni? A műfaj, a téma, vagy egyszerűen csak a játék miatt döntött emellett?

A névválasztás önmagában még nem feltétlenül álarc. Álarcról és álnévről akkor beszélhetünk, ha a név eltakar egy identitást, például egy egyébként is publikáló szerzőt. Esetemben a név nem takar el senkit, és ez mára mindenki számára világos. Sokkal inkább egyszerűen írói névről kell beszélni, nem pedig álnévről. Játékról sincs szó, ez is csak addig merülhet fel, míg nem egyértelmű, hogy a szerző valóban létezik. Valahogy úgy választottam magamnak nevet, mint hajdanán az ifjú apacsok.

 

Az ajánló felhívja a figyelmet a filmszerűségre – elképzelhető, hogy a tengerentúli akciófilmek közege és történetei elevenednek meg a sorok között, vagy teljesen másra számíthat az olvasó?

Inkább arról van szó, hogy a történetelemek és a helyszínek plasztikusak, jól láthatók. A Jégvágó egy képekben és jelenetekben elgondolt és elmondott történet. Annyiban lehet akcióról beszélni, hogy figurákban, sorsokban és fordulatokban gazdag, viszonylag pörgős regényt remélhet az olvasó.

 

A könyvet modern amerikai nagyregényként említik: miért ez a világot kívánta megidézni?

A regény több, egymással párhuzamos illetve összefonódó témát visz, s ezek közül a legfontosabb szálak az Államokhoz kötik a cselekményt. Tehát nem én választottam helyszínt, hanem a téma. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy Amerika miatt választottam-e ezeket a témákat, a válaszom határozott nem.

 

Elsősorban milyen korosztályt céloz meg a regény?

Bár egy huszonéves fiatalember szól hozzánk, ugyanakkor sokat mesél a családjáról, idézi a szüleit, az imádott nagyival jár kocsmázni, még a lányügyeket is vele tárgyalja meg, arról nem is szólva, hogy meghitt kapcsolatba kerül egy nála jócskán idősebb nővel. A fiatal Dan Coolbirth megszólalásmódja és mondanivalója mellett egyenrangú elem az idősebb generáció létmódja is. Az alaphelyzet igen régi, nagyon leegyszerűsítve: az ősök elszúrják az életüket, a fiataloknak pedig igencsak résen kell lenniük, ha el akarják kerülni, hogy az övéket is elszúrják. Egyrészt lehet ez elsősorban a fiatalabbak gondja, másrészt az idősebbek számára sem érdektelen, hogyan látják őket a fiaik, lányaik, és miként képes egy fiatalember – bár nem kevés segítséggel – valamiként mégiscsak elrugaszkodni a rossz családi mintáktól, kiszakadni a passzivitásból, a düh állapota után kissé megbékülni, és felületes szerelmi kalandok után rátalálni egy olyan lényre, aki kivezeti őt a káoszból. Az a segítség, amit a könyv utolsó harmadában felbukkanó lány Dan Coolbirth-nek ad, sokunknál elkelne, függetlenül attól, hogy épp hány évesek vagyunk. 


Kulcsszavak:

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

560x350_cifrapalota_01-22
2019.05.23

A Müpa vasárnaponként megrendezett Cifra Palotája május 26-án hatalmasra nő, és közel 100 izgalmas és ingyenes programot kínál.

vidnyanszky_attila_R

2019.05.22

Újabb Tragédia-ötleteken töri a fejét Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója rendezi a következő évad első premierjét, a Rocco és fivéreit, amelytől azt reméli: meghódítja a budapesti közönségen túl a szentpétervári színházi olimpia résztvevőit is. Wass Albertről, elrugaszkodásról és önmérsékletről is beszélgettünk a múlt heti évadismertetésen. INTERJÚ.

bogdan-arpad-getto-balboa-1R

2019.05.22

A budapesti Art+ Cinemában május 23-án a kezdődő roma filmfesztivál témája a küzdőszellem, ezért a programban roma bokszolókról szóló alkotások is szerepelnek. Közéjük tartozik Bogdán Árpád Magyar Filmdíjas Gettó Balboa című dokumentumfilmje is. A forgatókönyíró-rendező Bogdán Árpád nagy hangsúlyt helyez a nehézségek legyőzésére, a felkészülésre, kevesebbet a tényleges meccsekre.

Szeptember 21-én nyolcadik alkalommal, 35 fővárosi színház részvételével rendezik meg a népszerű évadnyitó fesztivált, amelyre idén is várják a lelkes önkéntesek jelentkezését. A szervezők elsősorban 18 év feletti, legalább közpfokú végzettséggel rendelkező, proaktív és gyors, elkötelezett színházlátogatókat keresnek. Jelentkezni az onkentes@szinhazakejszakaja.hu címen, önéletrajz megküldésével június 15-ig lehet.

Három festményt és két bronzszobrot adott vissza a német állam Heinrich Ueberall, a nácizmus idején üldöztetést elszenvedő műkereskedő örököseinek. A műveket hajdan hitelek zálogaként helyezték letétbe a Dresdner Banknál, amelytől az egykori porosz állam vásárolta meg 1935-ben további több mint 4 ezer műalkotással együtt. A műtárgyakat visszaadó Porosz Kulturális Javak Alapítványa szerint az 1939-ben elhunyt Heinrich Ueberall azért kényszerült zálogba adni a műveket a hitelek fejében, mert zsidóként üldöztetésben volt része a náci rezsim idején. A visszaadott művek közül a festmények – Matteus Stom (1600-1641) Sára Ábrahám elé vezeti Hágárt, Bartholomeus van der Helst (1613-1670) Férfiképmás (másolat) és Frans Ykens (1601-1693) Csendélet című műve – eddig a Gemäldegalerie berlini művészeti múzeumban voltak.

A világhírű madridi múzeum menekítési tervet készít, hogy a művészeti alkotásokat megóvhassa olyan lehetséges károktól, mint például egy tűzeset vagy terrortámadás. A Prado idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. A múzeum kiállítótermei számos neves művész – köztük Tiziano, Tintoretto, Rubens, Raffaello és Dürer – remekműveinek adnak otthont. Több mint 86 ezer festményével, rajzával, nyomatával és mintegy 700 szobrával a Prado a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb művészeti múzeuma, melyet tavaly csaknem 2,9 millió látogató keresett fel.

Jokha al-Harthi ománi írónő nyerte el Celestial Bodies című regényéért a tekintélyes Nemzetközi Man Booker-díjat. Az írónő könyve az első arab nyelven írt regény, amely elnyerte az elismerést, Jokha al-Harthi pedig az első ománi női szerző, akinek művét angolra fordították. A külföldi szerzők angolul megjelent műveinek elismerésére alapított legrangosabb brit irodalmi díj 50 ezer fontos (18,6 millió forintos) fődíját egyenlően elosztva a győztes mű szerzője és fordítója, az angol Marilyn Booth kapja. A Celestial Bodies három lánytestvér történetét meséli el a rabszolgatartó múlttal és a modern társadalmi problémákkal küzdő sivatagi országban. Az idei év volt az utolsó, amikor a Man Group befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport szponzorálta a díjat. 18 év után a kaliforniai székhelyű Crankstart jótékonysági alapítvány lesz az új főszponzor. A díj elnevezése is megváltozik: Nemzetközi Booker-díjnak fogják hívni.

Kiss Ilona Munkácsy-díjas grafikusművész munkáiból nyílik kiállítás május 23-án 18 órakor a budapesti Szerb Kulturális Központ galériájában. A C.&M. 1100 MC című tárlat Szent Cirill és Metód ünnepnapja alkalmából a több mint 1100 éves szláv írásbeliség jelentőségét mutatja be. További információk itt.

Gyermekprogramok, workshopok, aukció és koncertek is várják az érdeklődőket május 25-én a Careneval elnevezésű jótékonysági rendezvényen az Ankertben Budapesten.

ankert

Krúdy-novellaimpróval és kortárs szerzők bemutatkozásával indul május 24-én az óbudai Esernyős közösségi tér új irodalmi sorozata a Fiatal Írók Szövetségének közreműködésével.

Pataki János Erdély kincsei – Barangolás csodás tájakon című könyvét május 22-én este mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Május 22-én 11 órakor nyílik a Természettudományi Múzeum új időszaki kiállítása, a Porondon a kiválasztottak, amelyben az év fajai mutatkoznak be. A biodiverzitás napján miniforgatag és előadás is lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma