NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.14

Második Idő néven alapítvány jött létre Szörényi Levente több mint fél évszázados életműve gondozására. A tervek között szerepel többek között az István, a király rockoperával összefüggő Kárpát-medencei iskolás vetélkedő, animációs film, erdélyi produkció és operabemutató is. A Második Idő Alapítvány családi elhatározásra jött létre, a kuratórium elnöke Szörényi Levente fia, Szörényi Örs.

A második idő az ókori egyiptomiak „első idő” elnevezésének továbbgondolása, ami kozmikus lelkületet adott számomra. Talán az alapítvány segítségével a távoli jövőben is emlékezni fognak rám – fogalmazott Szörényi Levente a november 13-ai, budapesti sajtótájékoztatón.


szorenyilevente3
Fotó: Szabó Linda


Rosta Mária producer, a kuratóriumi tagja kiemelte: fő tevékenységük a zenés művek rendszerezése, de foglalkoznak Szörényi Levente könyveivel, rajzaival, szimbólumrendszerével, pilisi ásatásaival is.

„Kiadjuk Szörényi Levente valamennyi zeneművének kottáját, a partitúrákat és zongorakivonatokat, a Hungarotonnal együttműködésben újra megjelentetjük zenéit és színpadi műveit CD-n, DVD-n és digitálisan. A műveket szeretnénk életben tartani, de tágítani is az elkövetkező években, az István, a királlyal egy új generációt elérni, ezzel is tovább éltetni a darabot” – hangsúlyozta Rosta Mária.


Mint kifejtette: az István, a király című Szörényi–Bródy-műből, amely a Nemzeti alaptanterv része, versenyt írtak ki a Kárpát-medence magyar nyelvű általános iskolái számára. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott projektben a részt vevő iskoláknak a darab egy-egy húszperces részletét kell előadnia, majd a YouTube-ra feltöltenie. A verseny arca Feke Pál énekes, aki az elmúlt években Istvánt, Koppányt, Laborcot és Tordát is alakította a rockoperában.


„A tervek szerint jövő májusban, a gyereknapon az egy-egy rész győztes iskolái előadják a teljes darabot, és később a Kossuth téren is bemutatnák ezt. A mű szólistái egy best of-előadás keretében augusztus 20-án az Akadémia épülete előtt vagy a Sportarénában is fellépnének” – ismertette az elgondolásokat Rosta Mária.

A producer kitért arra, hogy december 17-én a Sportarénában adják elő az István, a királyt, a rockopera alapján Jankovics Marcell néhány év múlva egészestés animációs filmet is készít. „Ez a 2001-ben bemutatott Rege a csodaszarvasról című produkció folytatása lesz: az egyik Esztergomban zárul, a másik ott kezdődik.”


IMG_0328
I.K.3.0.: István, a király
A képen: Feke Pál mint István és Radnay Csilla mint Gizella
Fotó: Zikkurat Színpadi Ügynökség


Az István, a királyt a 2003-as, félmillió nézőt vonzó csíksomlyói előadás után Erdélyben Rosta Mária megfogalmazása szerint „ötödrangú műhelyekből” kikerült produkciók követték, ezért végre ott is méltó módon fogják bemutatni. Ennek érdekében A Társulat című, nagy sikerű magyarországi televíziós verseny mintájára szerveznek erdélyi kiválasztó-sorozatot. Lesz operaelőadás is: Ókovács Szilveszter főigazgatóval egy 2020-as bemutatóról folyik egyeztetés, operaénekkel és klasszikus zenekarral.


Szintén az alapítvány tervei között szerepel két másik sikeres Szörényi–Bródy-színpadi mű, a hasonló korszakban játszódó Kőműves Kelemen és a Fehér Anna közös bemutatása egyestés színházi előadás keretében. A Szörényi-zeneműveket Gyöngyösi Levente zeneszerző kottásítja és rendszerezi, Kiss Eszter Veronika zenetörténész pedig Szörényi és Erkel Ferenc életútját hasonlítja össze november 19-én a Magyar Művészeti Akadémiára szervezett előadásán.


A sajtótájékoztatón jelen volt Szörényi Levente szövegíró alkotótársa, Bródy János, Szörényi Szabolcs, Levente testvére, akivel az Illés és a Fonográf zenekarban is együtt zenélt, Szörényi Réka (Szörényi Szabolcs lánya) kuratóriumi tag, Jankovics Marcell, valamint Feke Pál.



Forrás: MTI

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma