2018.05.17

„Nem szeretem a bőbeszédűséget, a teátrális pózt, amely számomra maga a hazugság. A szobor egészének kell sugallania valamit, de nem didaktikus gesztusokkal” – vallott művészetéről Rieger Tibor szobrászművész, aki idén elnyerte a magyar kultúra műveléséért járó legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat. A szobrászművészt életéről és munkásságáról kérdeztük. INTERJÚ

fb500150131488506a36d4abe4eb989f_1
Rieger Tibor Teleki Pál grófról készült szobra, Balatonboglár, 2004


Totális meglepetés volt a számomra – vallotta be Rieger Tibor szobrászművész a Kultúra.hu-nak, amikor arról kérdeztük, számított-e arra, hogy idén ő kapja a Kossuth-díjat. Mindezek után a számos elismeréssel, köztük Szervátiusz Jenő-díjjal, Szent Márton-díjjal, Pro Cultura Christiana-díjjal és Magyar Örökség-díjjal is kitüntetett, csaknem ötven éve alkotó szobrászról talán nem túlzás kijelenteni: erre a pályára rendeltetett.


Rieger Tibor kőből és bronzból készíti figurális szobrait, melyeken mellőzi a patetikus hangnemet, munkái inkább letisztultságot, egyszerűséget, visszafogottságot és nyugalmat tükröznek. Szoborkompozícióin csupán leheletfinoman érzékelteti a lélek különféle rezdüléseit, mellyel egyfajta szakralitást, eleganciát, klasszikus szépséget kölcsönöz az alakjainak. A kitüntetett képzőművész elsősorban a történelemből, a keresztény kultúrából és az irodalomból meríti témáit, de általános jelentéssel bíró munkák is megtalálhatóak az életművében. A 78 esztendős, Kossuth-díjjas szobrászművészt, aki gyerekként átélte a világháború és a kitelepítés viszontagságos időszakait, az életéről, a munkásságáról és céljairól kérdeztük.


D__YT20180315033
Rieger Tibor szobrászművész, miután átvette a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől.
Az államfő mellett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Fotó: Illyés Tibor/MTI


Azt tapasztalom, hogy az igazán jó művészek a lelkükkel „dolgoznak”, azt építik bele a műveikbe. Egyetért ezzel? Ön mit gondol, milyen tulajdonságok tesznek valakit igazán jó művésszé?

Nehéz és bonyolult kérdés ez, hiszen mindenre van példa. Mindenesetre meghatározó, hogy milyen szellemi közegbe született valaki, milyen hatások érik és milyen lelki érzékenységgel van megáldva. Az meg már a szabad akaratán múlik, mennyire figyel a lelkiismeretére és milyen utat vág magának a szellem világában. Arra, hogy milyen tulajdonságok kellenek a jó művészethez, nincsen recept, itt a ráció nem sokat segít. Tudományos alapon művészet nem jöhet létre.


Mikor tudatosodott önben, hogy alkotói pályára kíván lépni?

Minden egészséges, normális kisgyerek szeret alkotni, ha játékos formában is, tehát eleve alkotói pályára lép. Ezt legfeljebb a „gondos” szülői nevelés vagy a rossz pedagógus kiírtják belőle. Én megőriztem játékos alkotói kedvemet. Aztán persze a gimnáziumban dönteni kellett, hogy merre tovább és egyszerűen el sem tudtam képzelni mást, mint a képzőművészetet, így jelentkeztem a Képzőművészeti Főiskolára.


985bae47bc57043e67921cfa76ddac3e_1
Rieger Tibor Nagymama című szobra, Győr, 2017


Milyen lépésekből áll az ön alkotói folyamata a megrendeléstől a kivitelezésig?

Ismerkedni kell a feladattal, annak szellemi hátterével, már csak azért is, hogy minél nagyobb kedvvel álljak a feladathoz. Aztán vagy jön az ötlet, vagy nem. Ha nem jön, akkor a hosszas vívódások, álmatlan éjszakák sora következik. De ha megszületik az ötlet, akkor már a szakmai tudás segíti az embert a továbbiakban. Ehhez, persze nem csak a témát kell ismerni, de tudni kell alkalmazkodni az adott környezethez anyagában, méretében, elhelyezésében és nem utolsó sorban az anyagi feltételekhez is, melyek megkötik a fantáziát.


A szobrai visszafogottságot, egyszerűséget, nyugalmat tükröznek, a lélek rezdülései, apró megnyilvánulásai látszódnak például a győri Nagymama című szobrán vagy a budapesti Befogadás-emlékművön is. Hogyan alakult ki ez a stílusa?

Ez egyszerűen a saját habitusomból, értékrendemből következik. Nem szeretem a bőbeszédűséget, a teátrális pózt, amely számomra maga a hazugság. A szobor egészének kell sugallani valamit, de nem didaktikus gesztusokkal. A lényeget itt arányokkal, formákkal kell elmondani.


2644a0aa724d420bd9493ee020e668d1_1
Rieger Tibor: Befogadás-emlékmű, Szarvas Gábor út, Budapest, 2004


Ezektől viszont egy szobra eltér: az 1991-ben Levélen felállított II. világháborús emlékmű szívbemarkoló fájdalmat jelenít meg. Mi a háttértörténete ennek a műnek?

Hat éves koromtól Levélen éltünk, a háború után költöztünk ide a Csallóközből. Levél sváb lakosainak nagy részét kitelepítették, a helyükre Felvidékről, Erdélyből és egyéb országrészekből telepítettek be embereket, és minden család hozta magával a tragédiáját. Embereket telepítgetni, mint valami marhacsordát, embertelenség. Itt éltük át a Rákosi diktatúrát, majd 1956-ot is, és emberek tízezreit láttam, ahogy a falunkon keresztül menekültek a kommunizmus elől.


Gyermekkorát Csallóközben (Szlovákia), Királyfiakarcsán töltötte, a kis falut a háború is elérte. Ezek az élmények beépültek a művészetébe?

Királyfiakarcsán éltük át a háborút. Azonban gyermeki lelkünket szüleink meleg szeretettel védték, így a háború borzalmait nem fogtam fel a maga teljességében. A kitelepítés brutalitása, a Dunán való átkelésünk egy rozoga csónakkal már gyerekként is sokkolt. Mindez a művészetbe közvetlenül nem épülhet be, de az a szeretet, mely varázslatossá, ragyogó szépségűvé tette gyermekkoromat és amelyet sosem felejtek el, az, ha közvetetten is, de ott van a művészetemben. Ebben biztos vagyok.


Az életművéből melyek a legfontosabb, legemlékezetesebb alkotások az ön számára? Akár munkafolyamat, akár fogadtatás szempontjából.

Tucatszámra sorolhatnám az emlékezetes eseményeket. Nehéz egyet-egyet kiemelni. A mosonmagyaróvári ’56-os sortűz emlékművéről sokat tudnék beszélni, ahogy a Teleki-szobor körüli méltatlan támadásokról is. A pannonhalmi bazilika millenniumi főkapuja is a szívemhez nőtt, hogy csak néhányat említsek.


0ca63e211adecf29aac2fe2e394c1b87_1
Rieger Tibor: II. világháborús emlékmű, Levél, 1991


Vannak példaképei a képzőművészet terén, akik hatottak önre? Vagy stílusirányzat, amelyből merített?

Mindenkire hatnak a tradíciók, rosszabb esetben a konvenciók. Számomra a nagy korok, középkor, reneszánsz, barokk, melyeknek egységes szellemisége volt, irigylésre méltók a művészet szempontjából. Ez még egyértelműen a keresztény Európa volt. Az újkorban aztán megjelentek a stílusok, egymást váltogatva, mára pedig gyakran már csak divatról beszélhetünk, igazodásról a legújabbhoz. Példaképek számomra azok a művek, melyek örökérvényű szellemiséget fejeznek ki. Ilyen például a Szent László herma, a mi korunkból pedig Medgyesi Ferenc szobrászata vagy Mészáros László Tékozló fiú című szobra, melyet sajnos nem méltányolnak eléggé és még folytathatnám a sort.


Monumentális munkái elsősorban a történelmi, a vallási és az irodalomi életből merítenek, de ezek – úgy tudom – megrendelésre készültek. Mennyire egyezik ezzel az ön autonóm szobrászi érdeklődése?

Aki ismeri a művészettörténetet, tudja, hogy a nagy remekművek sorra kötöttségek közepette születtek. A téma adott volt, de a mű értéke a „hogyan”-on múlott. A fene nagy szabadsággal úgy látom, sokan nem tudnak mit kezdeni.


Csupán egyetlen állatszobra készült, ez a budapesti Kecske 1969-ből. Milyen alkalomra készült ez a munka?

Ezt egy pályázaton nyertem és életem első megbízása volt.


43dd817769493ad95bf439eae49fdaf9_1
Rieger Tibor Kecske című szobra, Dob utca, Budapest, 1969

Tavaly, 2017-ben helyezték át A koronázási palást emlékműve című munkáját a budai Várba. Élethű másolatról beszélhetünk?

Ezt a szobrot 2000 és 2004 között készítettem. Évekig az Irgalmasok Kórháza előtt állt, majd megjárta Olaszországot is és az utóbbi években a budai Várban volt kiállítva és tavaly került a végleges helyére. Másolatról nem beszélhetünk, ennek nem is lenne értelme. A textilt egy másik műfajba, a szobrászatba visszük át és így minden formát át kell értelmezni. Inkább a középkor szellemvilágába próbáltam beleélni magam és úgy alkotni a formát.


bc9fc1337176961551d46980b860e658_1
Rieger Tibor: A koronázási palást domborműve, budai Vár, Budapest, 2007


Idén elnyerte a Kossuth-díjat, melyhez ezúton is gratulálunk. Van cél vagy elismerés, amelyet még szeretne elérni, elnyerni?

Vannak szoborálmaim, melyeket szeretnék még megvalósítani, és ha ez teljesülne, az számomra elég.


Mit gondol a kortárs művészetről, szobrászatról? Milyen irányba tart ön szerint a fiatal művészgeneráció? Mit üzenne nekik?

Vannak tehetséges fiatalok, csak a szellem világában sokszor bizonytalanok. Először életünk értelmét kellene világosan látni: hol vagyunk és miért? Ha életünket nem zárjuk be a földi világba, hanem megnyílunk a lét felé, a bizonyosság nyugalmával hozhatunk létre műveket.


Milyen céllal készíti a szobrait?

Ízlés és erkölcs szorosan összefügg. Ezt szeretném jobb irányba terelni, amennyire tőlem telik.


eb83c305926c9bf646a8d02acff2de3f_1
Rieger Tibor: Életfa, Fehérgyarmat, 1988




























Révy Orsolya

Kiemelt kép: Rieger Tibor Teleki Pál grófról készült szobra, Balatonboglár, 2004
Fotók: kozterkep.hu

Man_Ray

2018.12.09

Nagyszabású kiállítás nyílt a debreceni Modemben Man Ray (eredeti nevén Emmanuel Radnitzky) képeiből. A tárlat áttekintést nyújt a 20. század fotográfiai nyelvezetét megújító művész fényképészeti munkásságáról a kísérleti művektől a szürrealizmust idéző divatfotóiig.


Racz_Jozsef_eoriszabo-2488

2018.12.09

Volt már lánglelkű költő, kissé ütődött postás és klasszikus félbolond, mesehős és legendás teátrista, nemes úr és népi hős, valamint Sztálin, Lenin, Gagarin, és még sokan mások. Halott is volt a színpadon, de gyilkos még nem. A Földes László Hobo Hé, Magyar Joe! című lemezének dalaira épülő színpadi játékban ő játssza Joe szerepét. INTERJÚ.

Az_elso_karacsony

2018.12.09

Kevés hasznosabb ajándék létezik egy kisgyermek számára egy jól megválasztott könyvnél, hiszen ilyenkor nem csupán tárgyat ajándékozunk, hanem a mesélésen keresztül meghitt perceket, közös időtöltést is. A fogyasztói társadalomban és az információs túrtelheltségben a a mese segít a kicsiknek a lassulásban, a belefé figyelésben, abban, hogy megtalálják a helyüket a világban. 5+1 kötetet ajánlunk a 3 év alatti korosztálynak.

A Magyar Nemzeti Múzeumban december 10-én 11.00 órakor tartandó születésnapi ünnepségen bemutatják Patay Pál, Kormos Gyula és Poór Péter Komárom-Esztergom megye harangjai című kötetét. Az ünnepeltet Varga Benedek főigazgató köszönti, a kötetet Aczél Eszter méltatja.

Verdi világhírű operájának jubileumát ünnepelhetjük a Dóm téren, ugyanis 1939-ben mutatták be először a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az új bemutatót a Liszt-díjas karmester Kesselyák Gergely rendezésében, Pál Tamás vezényletével láthatja majd a fesztivál közönsége. Az előadás látványvilágáról többszörös díjnyertes díszlet- és jelmeztervezők gondoskodnak. A színpadképhez és a különleges hangzáshoz egy 130 fős kórus is hozzájárul majd.

Az ásatások 2016 nyarán kezdődtek a délkelet-szlovéniai Bela Krajina régióban, és idén áprilisig 15 sírboltot tártak fel. A most talált lelet kelta, Nagy Sándor pénzérméjének utánzata, amely Niké és Athéné istennőt ábrázolja. Az aranyérme ritka felfedezésnek számít Szlovéniában. A feltárt sírokból kerámiaedények és vasfegyverek is előkerültek.

Mézeskalácsból ehető, fenntartható jövőbéli várost alkottak építészek a londoni Viktória és Albert Múzeumban, hogy népszerűsítsék a városépítészetet. A több mint 60 mézeskalács-épületből álló városka rendelkezik édesgyökérből készült drótkötélpályával, cukorból készült kerékpárutakkal és járdákkal, még modern hajléktalanszállóval is. A mézeskalács város január 6-ig látható a Viktória és Albert Múzeumban.

2019. február 1-jétől Dinyés Soma vezeti a Magyar Rádió Gyermekkórusát. A szakember két évtizede tanít a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban, alapítója az Ars Longa Ének- és Zenekarnak, számos sikeres lemezfelvétel karnagya és hangszeres közreműködője, többször vezényelte a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit is. A december 14-i karácsonyi hangversenyen ő vezényli a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit. A Müpába meghirdetett koncerten a többi közt elhangzik Bach Karácsonyi oratóriuma is.

„Gyerekkorom nagy része Budapesten telt, imádom a várost, sok emlék köt ide” – nyilítkozta a lengyel apa és magyar anya gyermekeként Varsóban született, világhírű zongoraművész, aki december 11-én a Müpában lép fel. Piotr Anderszewski Bach-műveket és Beethoven Diabelli-variációk című alkotását jássza.

piotr_anderszewski__600x440

Ma este mutatja be a József Attila Színház a Vesztegzár a Grand Hotelbent, a Rejtő Jenő egyik legismertebb és legmulatságosabb regényén alapuló vígjátékot Szente Vajk rendezésében. A főbb szerepeket Előd Álmos, Szerednyey Béla, Vándor Éva, Kovalik Ágnes, Szorcsik Viki és Zöld Csaba játssza. A dalszövegeket Varró Dániel írta.

Ingmar Bergman születésének 100 évfordulóján világszerte sok programot szerveztek, ám egyik sem helyezte középpontba az életmű komolyzenei vonatkozásait. Az Álarcok, Töréspontok, Teljesség című, háromrészes klasszikus zenei koncertsorozat a rendező filmjeinek zenei betéteit helyezi új perspektívába. Az első koncert 2018. december 9-én lesz a Három Holló kávéházban.

Halálának 25. évfordulóján koncerttel tiszteleg Magyarország rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnökének emlékezete előtt a Magyar Állami Operaház december 10-én az Erkel Színházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma