GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.05.17

„Nem szeretem a bőbeszédűséget, a teátrális pózt, amely számomra maga a hazugság. A szobor egészének kell sugallania valamit, de nem didaktikus gesztusokkal” – vallott művészetéről Rieger Tibor szobrászművész, aki idén elnyerte a magyar kultúra műveléséért járó legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat. A szobrászművészt életéről és munkásságáról kérdeztük. INTERJÚ

fb500150131488506a36d4abe4eb989f_1
Rieger Tibor Teleki Pál grófról készült szobra, Balatonboglár, 2004


Totális meglepetés volt a számomra – vallotta be Rieger Tibor szobrászművész a Kultúra.hu-nak, amikor arról kérdeztük, számított-e arra, hogy idén ő kapja a Kossuth-díjat. Mindezek után a számos elismeréssel, köztük Szervátiusz Jenő-díjjal, Szent Márton-díjjal, Pro Cultura Christiana-díjjal és Magyar Örökség-díjjal is kitüntetett, csaknem ötven éve alkotó szobrászról talán nem túlzás kijelenteni: erre a pályára rendeltetett.


Rieger Tibor kőből és bronzból készíti figurális szobrait, melyeken mellőzi a patetikus hangnemet, munkái inkább letisztultságot, egyszerűséget, visszafogottságot és nyugalmat tükröznek. Szoborkompozícióin csupán leheletfinoman érzékelteti a lélek különféle rezdüléseit, mellyel egyfajta szakralitást, eleganciát, klasszikus szépséget kölcsönöz az alakjainak. A kitüntetett képzőművész elsősorban a történelemből, a keresztény kultúrából és az irodalomból meríti témáit, de általános jelentéssel bíró munkák is megtalálhatóak az életművében. A 78 esztendős, Kossuth-díjjas szobrászművészt, aki gyerekként átélte a világháború és a kitelepítés viszontagságos időszakait, az életéről, a munkásságáról és céljairól kérdeztük.


D__YT20180315033
Rieger Tibor szobrászművész, miután átvette a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől.
Az államfő mellett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Fotó: Illyés Tibor/MTI


Azt tapasztalom, hogy az igazán jó művészek a lelkükkel „dolgoznak”, azt építik bele a műveikbe. Egyetért ezzel? Ön mit gondol, milyen tulajdonságok tesznek valakit igazán jó művésszé?

Nehéz és bonyolult kérdés ez, hiszen mindenre van példa. Mindenesetre meghatározó, hogy milyen szellemi közegbe született valaki, milyen hatások érik és milyen lelki érzékenységgel van megáldva. Az meg már a szabad akaratán múlik, mennyire figyel a lelkiismeretére és milyen utat vág magának a szellem világában. Arra, hogy milyen tulajdonságok kellenek a jó művészethez, nincsen recept, itt a ráció nem sokat segít. Tudományos alapon művészet nem jöhet létre.


Mikor tudatosodott önben, hogy alkotói pályára kíván lépni?

Minden egészséges, normális kisgyerek szeret alkotni, ha játékos formában is, tehát eleve alkotói pályára lép. Ezt legfeljebb a „gondos” szülői nevelés vagy a rossz pedagógus kiírtják belőle. Én megőriztem játékos alkotói kedvemet. Aztán persze a gimnáziumban dönteni kellett, hogy merre tovább és egyszerűen el sem tudtam képzelni mást, mint a képzőművészetet, így jelentkeztem a Képzőművészeti Főiskolára.


985bae47bc57043e67921cfa76ddac3e_1
Rieger Tibor Nagymama című szobra, Győr, 2017


Milyen lépésekből áll az ön alkotói folyamata a megrendeléstől a kivitelezésig?

Ismerkedni kell a feladattal, annak szellemi hátterével, már csak azért is, hogy minél nagyobb kedvvel álljak a feladathoz. Aztán vagy jön az ötlet, vagy nem. Ha nem jön, akkor a hosszas vívódások, álmatlan éjszakák sora következik. De ha megszületik az ötlet, akkor már a szakmai tudás segíti az embert a továbbiakban. Ehhez, persze nem csak a témát kell ismerni, de tudni kell alkalmazkodni az adott környezethez anyagában, méretében, elhelyezésében és nem utolsó sorban az anyagi feltételekhez is, melyek megkötik a fantáziát.


A szobrai visszafogottságot, egyszerűséget, nyugalmat tükröznek, a lélek rezdülései, apró megnyilvánulásai látszódnak például a győri Nagymama című szobrán vagy a budapesti Befogadás-emlékművön is. Hogyan alakult ki ez a stílusa?

Ez egyszerűen a saját habitusomból, értékrendemből következik. Nem szeretem a bőbeszédűséget, a teátrális pózt, amely számomra maga a hazugság. A szobor egészének kell sugallani valamit, de nem didaktikus gesztusokkal. A lényeget itt arányokkal, formákkal kell elmondani.


2644a0aa724d420bd9493ee020e668d1_1
Rieger Tibor: Befogadás-emlékmű, Szarvas Gábor út, Budapest, 2004


Ezektől viszont egy szobra eltér: az 1991-ben Levélen felállított II. világháborús emlékmű szívbemarkoló fájdalmat jelenít meg. Mi a háttértörténete ennek a műnek?

Hat éves koromtól Levélen éltünk, a háború után költöztünk ide a Csallóközből. Levél sváb lakosainak nagy részét kitelepítették, a helyükre Felvidékről, Erdélyből és egyéb országrészekből telepítettek be embereket, és minden család hozta magával a tragédiáját. Embereket telepítgetni, mint valami marhacsordát, embertelenség. Itt éltük át a Rákosi diktatúrát, majd 1956-ot is, és emberek tízezreit láttam, ahogy a falunkon keresztül menekültek a kommunizmus elől.


Gyermekkorát Csallóközben (Szlovákia), Királyfiakarcsán töltötte, a kis falut a háború is elérte. Ezek az élmények beépültek a művészetébe?

Királyfiakarcsán éltük át a háborút. Azonban gyermeki lelkünket szüleink meleg szeretettel védték, így a háború borzalmait nem fogtam fel a maga teljességében. A kitelepítés brutalitása, a Dunán való átkelésünk egy rozoga csónakkal már gyerekként is sokkolt. Mindez a művészetbe közvetlenül nem épülhet be, de az a szeretet, mely varázslatossá, ragyogó szépségűvé tette gyermekkoromat és amelyet sosem felejtek el, az, ha közvetetten is, de ott van a művészetemben. Ebben biztos vagyok.


Az életművéből melyek a legfontosabb, legemlékezetesebb alkotások az ön számára? Akár munkafolyamat, akár fogadtatás szempontjából.

Tucatszámra sorolhatnám az emlékezetes eseményeket. Nehéz egyet-egyet kiemelni. A mosonmagyaróvári ’56-os sortűz emlékművéről sokat tudnék beszélni, ahogy a Teleki-szobor körüli méltatlan támadásokról is. A pannonhalmi bazilika millenniumi főkapuja is a szívemhez nőtt, hogy csak néhányat említsek.


0ca63e211adecf29aac2fe2e394c1b87_1
Rieger Tibor: II. világháborús emlékmű, Levél, 1991


Vannak példaképei a képzőművészet terén, akik hatottak önre? Vagy stílusirányzat, amelyből merített?

Mindenkire hatnak a tradíciók, rosszabb esetben a konvenciók. Számomra a nagy korok, középkor, reneszánsz, barokk, melyeknek egységes szellemisége volt, irigylésre méltók a művészet szempontjából. Ez még egyértelműen a keresztény Európa volt. Az újkorban aztán megjelentek a stílusok, egymást váltogatva, mára pedig gyakran már csak divatról beszélhetünk, igazodásról a legújabbhoz. Példaképek számomra azok a művek, melyek örökérvényű szellemiséget fejeznek ki. Ilyen például a Szent László herma, a mi korunkból pedig Medgyesi Ferenc szobrászata vagy Mészáros László Tékozló fiú című szobra, melyet sajnos nem méltányolnak eléggé és még folytathatnám a sort.


Monumentális munkái elsősorban a történelmi, a vallási és az irodalomi életből merítenek, de ezek – úgy tudom – megrendelésre készültek. Mennyire egyezik ezzel az ön autonóm szobrászi érdeklődése?

Aki ismeri a művészettörténetet, tudja, hogy a nagy remekművek sorra kötöttségek közepette születtek. A téma adott volt, de a mű értéke a „hogyan”-on múlott. A fene nagy szabadsággal úgy látom, sokan nem tudnak mit kezdeni.


Csupán egyetlen állatszobra készült, ez a budapesti Kecske 1969-ből. Milyen alkalomra készült ez a munka?

Ezt egy pályázaton nyertem és életem első megbízása volt.


43dd817769493ad95bf439eae49fdaf9_1
Rieger Tibor Kecske című szobra, Dob utca, Budapest, 1969

Tavaly, 2017-ben helyezték át A koronázási palást emlékműve című munkáját a budai Várba. Élethű másolatról beszélhetünk?

Ezt a szobrot 2000 és 2004 között készítettem. Évekig az Irgalmasok Kórháza előtt állt, majd megjárta Olaszországot is és az utóbbi években a budai Várban volt kiállítva és tavaly került a végleges helyére. Másolatról nem beszélhetünk, ennek nem is lenne értelme. A textilt egy másik műfajba, a szobrászatba visszük át és így minden formát át kell értelmezni. Inkább a középkor szellemvilágába próbáltam beleélni magam és úgy alkotni a formát.


bc9fc1337176961551d46980b860e658_1
Rieger Tibor: A koronázási palást domborműve, budai Vár, Budapest, 2007


Idén elnyerte a Kossuth-díjat, melyhez ezúton is gratulálunk. Van cél vagy elismerés, amelyet még szeretne elérni, elnyerni?

Vannak szoborálmaim, melyeket szeretnék még megvalósítani, és ha ez teljesülne, az számomra elég.


Mit gondol a kortárs művészetről, szobrászatról? Milyen irányba tart ön szerint a fiatal művészgeneráció? Mit üzenne nekik?

Vannak tehetséges fiatalok, csak a szellem világában sokszor bizonytalanok. Először életünk értelmét kellene világosan látni: hol vagyunk és miért? Ha életünket nem zárjuk be a földi világba, hanem megnyílunk a lét felé, a bizonyosság nyugalmával hozhatunk létre műveket.


Milyen céllal készíti a szobrait?

Ízlés és erkölcs szorosan összefügg. Ezt szeretném jobb irányba terelni, amennyire tőlem telik.


eb83c305926c9bf646a8d02acff2de3f_1
Rieger Tibor: Életfa, Fehérgyarmat, 1988




























Révy Orsolya

Kiemelt kép: Rieger Tibor Teleki Pál grófról készült szobra, Balatonboglár, 2004
Fotók: kozterkep.hu

plakat003

B32_Galeria_Feluliras_r

2019.03.21

Hat nap alatt 74 helyszínen csaknem 100 kiállítás, valamint 100 kísérőrendezvény várja az érdeklődőket a Budapest Art Week programsorozaton április 9. és 14. között Budapesten. Újdonság idén a Közelítő nevű művészetpedagógiai program, amely során mintegy 500 diák ismerkedhet meg a kortárs képzőművészettel, és személyesen találkozhat az alkotókkal és galéristákkal.

szentgyorgynaplabitababszinhaz
2019.03.21

A tudományos felmérések azt támasztják alá, hogy a színházi élményben részesült gyerekek boldogabbak az abból kimaradt társaiknál – mondja Novák János rendező, a Kolibri Színház igazgatója. A bábművészet érvényességéről, kihívásokról és tabukról is beszélgettünk vele a bábszínház világnapja alkalmából.

IMG_20190320_101851

2019.03.21

Minél távolabb vagyunk időben egy történelmi eseménytől, annál nehezebb elképzelnünk a jeles napok hétköznapi emberét. A forradalmak kapcsán leginkább az összecsapásokról, háborús veszteségekről vagy győzelmekről van fogalmunk, és keveset tudunk az akkori mindennapokról. Az 1848/49-es eseményekről is elsősorban az ikonikus történések jutnak eszünkbe, az kevésbé, hogyan is zajlott az idő tájt az élet egy átlagos családban.

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti régészeti feltáráson. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A Biblia szerint a perzsa korban épült újjá Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.

288 oldalas kötetben mutatja be Endre Béla festőművész életútját és életművét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. A család- és élettörténet, valamint a művész alkotásainak monografikus elemzése mellett másfélszáz festményének reprodukciója is helyet kapott a nagyalakú, magas nyomdai minőségben megjelent kötetben. A kötet szerzője, Nátyi Róbert művészettörténész szerint Endre Béla európai jelentőségű művész, akitől Tornyai János is rengeteg inspirációt meríthetett.

Összesen mintegy 70 pályázat érkezett a fesztivál felhívására, az előzsűrizést követően a nemzetközi szakemberekből álló grémium 25 film közül választotta ki a tíz győztes alkotást. A maximum háromperces filmek párkapcsolatokról, internetes zaklatásról, előítéletekről, az összetartozás-tudatról szólnak, de érintik a környezetvédelem témáját is. A győztes alkotásokat a Cannes-i Global Short Film Award mobiltelefonos szekciójának döntőjében vetítik május 25-én Franciaországban.

Március 23-án, szombaton egésznapos ingyenes programsorozattal várják az érdeklődőket a Bach Mindenkinek Fesztiválra a Gödöllő Királyi Kastélyban. Az esti nagykoncerten a Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekara lép fel Balázs Attila őrnagy és Medveczky Ádám dirigálásával, közreműködik Bábel Klára hárfaművész, Harcsa Veronika énekművész és Demeniv Mihály harmonikaművész.

Csaknem 4 millióan látogatták tavaly a Mária Terézia (1717-1780) egykori nyári rezidenciájaként épült, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő bécsi kastélyt. Egy évvel korábban 3,8 millió fizető vendéget regisztráltak.

A régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata március 20-án az Akvárium Klubban mutatta be tavaly debütált, nagy sikerű magazinja aktuális lapszámát, amely exkluzív interjúkkal és izgalmas cikkekkel segít ráhangolódni az április 5-én kezdődő kulturális tavaszra.

20190320_YOULI_Akusztik_Horanyi_Juli_Weisz_Nandor_Gulyas_Barna

Március 24-én a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében példaértékű nemzetközi művészi összefogásban hangversennyel emlékeznek meg az isonzói csaták áldozatairól. A koncerten egy különleges mű, Avgust Ipavec: A zöld smaragd színei – elfelejtett szenvedés című szimfonikus költeménye hangzik el összesen mintegy 250 alkotó részvételével, a Budapesti Filharmóniai Társaság közreműködésével.

Idén 13. alkalommal rendezik meg a fiatal filmesek egyik legfontosabb eseményét, a BIG filmfesztivált, ahol évről-évre a 12 és 30 közötti korosztály nevezheti rövidfilmjeit, műfajtól függetlenül.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is részt vesz március 22-én azon a földrészeken átívelő, 59 ország részvételével zajló Homérosz-olvasáson, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezett. Az SZFE volt és jelenlegi hallgatói mellett a kulturális élet meghatározó szereplői és civilek is ott lesznek a mintegy tizenkét órásra tervezett Iliász-olvasáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma