2018.05.17

„Nem szeretem a bőbeszédűséget, a teátrális pózt, amely számomra maga a hazugság. A szobor egészének kell sugallania valamit, de nem didaktikus gesztusokkal” – vallott művészetéről Rieger Tibor szobrászművész, aki idén elnyerte a magyar kultúra műveléséért járó legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat. A szobrászművészt életéről és munkásságáról kérdeztük. INTERJÚ

fb500150131488506a36d4abe4eb989f_1
Rieger Tibor Teleki Pál grófról készült szobra, Balatonboglár, 2004


Totális meglepetés volt a számomra – vallotta be Rieger Tibor szobrászművész a Kultúra.hu-nak, amikor arról kérdeztük, számított-e arra, hogy idén ő kapja a Kossuth-díjat. Mindezek után a számos elismeréssel, köztük Szervátiusz Jenő-díjjal, Szent Márton-díjjal, Pro Cultura Christiana-díjjal és Magyar Örökség-díjjal is kitüntetett, csaknem ötven éve alkotó szobrászról talán nem túlzás kijelenteni: erre a pályára rendeltetett.


Rieger Tibor kőből és bronzból készíti figurális szobrait, melyeken mellőzi a patetikus hangnemet, munkái inkább letisztultságot, egyszerűséget, visszafogottságot és nyugalmat tükröznek. Szoborkompozícióin csupán leheletfinoman érzékelteti a lélek különféle rezdüléseit, mellyel egyfajta szakralitást, eleganciát, klasszikus szépséget kölcsönöz az alakjainak. A kitüntetett képzőművész elsősorban a történelemből, a keresztény kultúrából és az irodalomból meríti témáit, de általános jelentéssel bíró munkák is megtalálhatóak az életművében. A 78 esztendős, Kossuth-díjjas szobrászművészt, aki gyerekként átélte a világháború és a kitelepítés viszontagságos időszakait, az életéről, a munkásságáról és céljairól kérdeztük.


D__YT20180315033
Rieger Tibor szobrászművész, miután átvette a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől.
Az államfő mellett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Fotó: Illyés Tibor/MTI


Azt tapasztalom, hogy az igazán jó művészek a lelkükkel „dolgoznak”, azt építik bele a műveikbe. Egyetért ezzel? Ön mit gondol, milyen tulajdonságok tesznek valakit igazán jó művésszé?

Nehéz és bonyolult kérdés ez, hiszen mindenre van példa. Mindenesetre meghatározó, hogy milyen szellemi közegbe született valaki, milyen hatások érik és milyen lelki érzékenységgel van megáldva. Az meg már a szabad akaratán múlik, mennyire figyel a lelkiismeretére és milyen utat vág magának a szellem világában. Arra, hogy milyen tulajdonságok kellenek a jó művészethez, nincsen recept, itt a ráció nem sokat segít. Tudományos alapon művészet nem jöhet létre.


Mikor tudatosodott önben, hogy alkotói pályára kíván lépni?

Minden egészséges, normális kisgyerek szeret alkotni, ha játékos formában is, tehát eleve alkotói pályára lép. Ezt legfeljebb a „gondos” szülői nevelés vagy a rossz pedagógus kiírtják belőle. Én megőriztem játékos alkotói kedvemet. Aztán persze a gimnáziumban dönteni kellett, hogy merre tovább és egyszerűen el sem tudtam képzelni mást, mint a képzőművészetet, így jelentkeztem a Képzőművészeti Főiskolára.


985bae47bc57043e67921cfa76ddac3e_1
Rieger Tibor Nagymama című szobra, Győr, 2017


Milyen lépésekből áll az ön alkotói folyamata a megrendeléstől a kivitelezésig?

Ismerkedni kell a feladattal, annak szellemi hátterével, már csak azért is, hogy minél nagyobb kedvvel álljak a feladathoz. Aztán vagy jön az ötlet, vagy nem. Ha nem jön, akkor a hosszas vívódások, álmatlan éjszakák sora következik. De ha megszületik az ötlet, akkor már a szakmai tudás segíti az embert a továbbiakban. Ehhez, persze nem csak a témát kell ismerni, de tudni kell alkalmazkodni az adott környezethez anyagában, méretében, elhelyezésében és nem utolsó sorban az anyagi feltételekhez is, melyek megkötik a fantáziát.


A szobrai visszafogottságot, egyszerűséget, nyugalmat tükröznek, a lélek rezdülései, apró megnyilvánulásai látszódnak például a győri Nagymama című szobrán vagy a budapesti Befogadás-emlékművön is. Hogyan alakult ki ez a stílusa?

Ez egyszerűen a saját habitusomból, értékrendemből következik. Nem szeretem a bőbeszédűséget, a teátrális pózt, amely számomra maga a hazugság. A szobor egészének kell sugallani valamit, de nem didaktikus gesztusokkal. A lényeget itt arányokkal, formákkal kell elmondani.


2644a0aa724d420bd9493ee020e668d1_1
Rieger Tibor: Befogadás-emlékmű, Szarvas Gábor út, Budapest, 2004


Ezektől viszont egy szobra eltér: az 1991-ben Levélen felállított II. világháborús emlékmű szívbemarkoló fájdalmat jelenít meg. Mi a háttértörténete ennek a műnek?

Hat éves koromtól Levélen éltünk, a háború után költöztünk ide a Csallóközből. Levél sváb lakosainak nagy részét kitelepítették, a helyükre Felvidékről, Erdélyből és egyéb országrészekből telepítettek be embereket, és minden család hozta magával a tragédiáját. Embereket telepítgetni, mint valami marhacsordát, embertelenség. Itt éltük át a Rákosi diktatúrát, majd 1956-ot is, és emberek tízezreit láttam, ahogy a falunkon keresztül menekültek a kommunizmus elől.


Gyermekkorát Csallóközben (Szlovákia), Királyfiakarcsán töltötte, a kis falut a háború is elérte. Ezek az élmények beépültek a művészetébe?

Királyfiakarcsán éltük át a háborút. Azonban gyermeki lelkünket szüleink meleg szeretettel védték, így a háború borzalmait nem fogtam fel a maga teljességében. A kitelepítés brutalitása, a Dunán való átkelésünk egy rozoga csónakkal már gyerekként is sokkolt. Mindez a művészetbe közvetlenül nem épülhet be, de az a szeretet, mely varázslatossá, ragyogó szépségűvé tette gyermekkoromat és amelyet sosem felejtek el, az, ha közvetetten is, de ott van a művészetemben. Ebben biztos vagyok.


Az életművéből melyek a legfontosabb, legemlékezetesebb alkotások az ön számára? Akár munkafolyamat, akár fogadtatás szempontjából.

Tucatszámra sorolhatnám az emlékezetes eseményeket. Nehéz egyet-egyet kiemelni. A mosonmagyaróvári ’56-os sortűz emlékművéről sokat tudnék beszélni, ahogy a Teleki-szobor körüli méltatlan támadásokról is. A pannonhalmi bazilika millenniumi főkapuja is a szívemhez nőtt, hogy csak néhányat említsek.


0ca63e211adecf29aac2fe2e394c1b87_1
Rieger Tibor: II. világháborús emlékmű, Levél, 1991


Vannak példaképei a képzőművészet terén, akik hatottak önre? Vagy stílusirányzat, amelyből merített?

Mindenkire hatnak a tradíciók, rosszabb esetben a konvenciók. Számomra a nagy korok, középkor, reneszánsz, barokk, melyeknek egységes szellemisége volt, irigylésre méltók a művészet szempontjából. Ez még egyértelműen a keresztény Európa volt. Az újkorban aztán megjelentek a stílusok, egymást váltogatva, mára pedig gyakran már csak divatról beszélhetünk, igazodásról a legújabbhoz. Példaképek számomra azok a művek, melyek örökérvényű szellemiséget fejeznek ki. Ilyen például a Szent László herma, a mi korunkból pedig Medgyesi Ferenc szobrászata vagy Mészáros László Tékozló fiú című szobra, melyet sajnos nem méltányolnak eléggé és még folytathatnám a sort.


Monumentális munkái elsősorban a történelmi, a vallási és az irodalomi életből merítenek, de ezek – úgy tudom – megrendelésre készültek. Mennyire egyezik ezzel az ön autonóm szobrászi érdeklődése?

Aki ismeri a művészettörténetet, tudja, hogy a nagy remekművek sorra kötöttségek közepette születtek. A téma adott volt, de a mű értéke a „hogyan”-on múlott. A fene nagy szabadsággal úgy látom, sokan nem tudnak mit kezdeni.


Csupán egyetlen állatszobra készült, ez a budapesti Kecske 1969-ből. Milyen alkalomra készült ez a munka?

Ezt egy pályázaton nyertem és életem első megbízása volt.


43dd817769493ad95bf439eae49fdaf9_1
Rieger Tibor Kecske című szobra, Dob utca, Budapest, 1969

Tavaly, 2017-ben helyezték át A koronázási palást emlékműve című munkáját a budai Várba. Élethű másolatról beszélhetünk?

Ezt a szobrot 2000 és 2004 között készítettem. Évekig az Irgalmasok Kórháza előtt állt, majd megjárta Olaszországot is és az utóbbi években a budai Várban volt kiállítva és tavaly került a végleges helyére. Másolatról nem beszélhetünk, ennek nem is lenne értelme. A textilt egy másik műfajba, a szobrászatba visszük át és így minden formát át kell értelmezni. Inkább a középkor szellemvilágába próbáltam beleélni magam és úgy alkotni a formát.


bc9fc1337176961551d46980b860e658_1
Rieger Tibor: A koronázási palást domborműve, budai Vár, Budapest, 2007


Idén elnyerte a Kossuth-díjat, melyhez ezúton is gratulálunk. Van cél vagy elismerés, amelyet még szeretne elérni, elnyerni?

Vannak szoborálmaim, melyeket szeretnék még megvalósítani, és ha ez teljesülne, az számomra elég.


Mit gondol a kortárs művészetről, szobrászatról? Milyen irányba tart ön szerint a fiatal művészgeneráció? Mit üzenne nekik?

Vannak tehetséges fiatalok, csak a szellem világában sokszor bizonytalanok. Először életünk értelmét kellene világosan látni: hol vagyunk és miért? Ha életünket nem zárjuk be a földi világba, hanem megnyílunk a lét felé, a bizonyosság nyugalmával hozhatunk létre műveket.


Milyen céllal készíti a szobrait?

Ízlés és erkölcs szorosan összefügg. Ezt szeretném jobb irányba terelni, amennyire tőlem telik.


eb83c305926c9bf646a8d02acff2de3f_1
Rieger Tibor: Életfa, Fehérgyarmat, 1988




























Révy Orsolya

Kiemelt kép: Rieger Tibor Teleki Pál grófról készült szobra, Balatonboglár, 2004
Fotók: kozterkep.hu

azur

2018.09.24
Az alig több mint kétéves alternatív pop-rock banda nagy ambíciókkal kezdett zenélni. Bár a tagok több formációban is játszanak, az AŽUR egyre fontosabb szerepet tölt be az életükben. Dalszerzésről, a zenélés kihívásairól és a Hangfoglaló Programról beszélgettünk Baka Rebekával (ének, szöveg) és Bakos Zitával (billentyű, vokál).

_D0A0871_Copy

2018.09.24

A Hősök terén sétálva több mint három éve csak a felét élvezhettük az 1896-os milleneumi kiállításra készült látványnak: a Szépművészeti Múzeum 2015-ben bezárta kapuit, hogy az átfogó rekonstrukció után a legszebb fényében tündökölhessen. A pillanat elérkezett, a múzeum október 30-tól vár a modern tereivel és egy Leonardo da Vinci-tárlattal.

flea-market-979247_960_720

2018.09.24

Szász Endre 33 darabos grafikagyűjteménye mellett kortárs kerámiák és vintage ékszerek nagy választékát is kínálja a BÁV őszi kamaraaukciója, amelyet szeptember 26-án tartanak Budapesten, a BÁV Apszistermében. Az anyagban szerepelnek Mednyánszky László akvarelljei, Czene Béla és Rozs János tájképei, antik órák, porcelánok és színes drágaköves nyakékek.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Idén októberben mutatják be a Veres1Színházban Neil Simon Pletykafészek című bohózatát Molnár Kristóf rendezésében. A Veres1Színház már az ötödik évadát kezdi meg Veresegyházon a bohózat bemutatójával. Az évad során januárban mutatják be a Csoportterápia című musicalt, amelynek Bolba Tamás szerezte a zenéjét, a szövegkönyvet és a dalszövegeket pedig Szente Vajk és Galambos Attila írta.

Varga László Edgár erdélyi költő kapta a Csiki László-díjat a XI. Gyergyószárhegyi Írótáborban. A megyei önkormányzathoz tartozó Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által szervezett írótáborban kétévenként adják át a Csiki László-díjat fiatal erdélyi magyar írónak vagy költőnek. Az idei díjazott a tavaly megjelent második, bejárónőm: isten című verseskönyvéért kapta az elismerést.

A Kassai Thália Színház szeptember 28-án a Nemzeti Színházban vendégszerepel Martin McDonagh Leenane szépe című előadásával. Martin McDonagh fekete humorral átszőtt darabja, amelynek középpontjában egy megkeseredett anya-lánya viszony áll, egy „ezeréves” helyzetet dolgoz fel: egy idős anya magára marad negyvenes „szingli” lányával. A darab arról szól, hogy mi történik akkor, amikor fölcsillan a remény, hogy a lány ebből a helyzetből ki tud szakadni egy szerelem, egy férfi által.

Székely János Caligula helytartója című drámájának bemutatójával ünnepelte a Nemzeti Színház szeptember 21-én a magyar dráma napját. A darabot Szász János rendezésében, Trill Zsolt és Horváth Lajos Ottó főszereplésével tűzték műsorra – hangzott el az M5 kulturális csatorna új magazinműsora, a Kult'30 szeptember 21-ei, első adásában. A Gyulai Várszínházzal közös produkcióként létrehozott előadást júniusban láthatta először Gyulán a közönség.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma