2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Apátsági Galériában. Gebauer Imola kurátorral beszélgettünk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve
Lucien Hervé: Saint-Philibert apátsági templom, Tournus (1953)


Nem különös, hogy egy harcos baloldali, vállaltan ateista művész képeit a Pannonhalmi Főapátságban állítják ki?

Számomra nem meglepő. Lucien Hervét megérintette a szent, a spiritualitás. Volt szerencsém együtt dolgozni vele élete utolsó 7-8 évében, de a cikkeiből és tanulmányaiból is kiderül, milyen nyitott ember volt. Míg büszkén hirdette, hogy ateista, a barátai között számos pap vagy szerzetes is akadt. A saját hitvallása nem akadályozta abban, hogy elfogadja mások álláspontját. Pannonhalma részéről sem érzem ezt a választást meglepőnek, mert ők sem világnézet alapján választanak, hanem művészi értéket, emberi mélységet keresnek.


LH_megnyito_foto_Csoszo_Gabriella_14
Fotó: Csoszó Gabriella


Milyennek ismerte meg a fotóművészt?

Amikor találkoztam vele, már elég idős volt, közel a 90-hez. Inkább csendes, kérdező és figyelő ember volt. Egész életében ez a figyelés jellemezhette: olvasott, hallgatott, nézett. A kiállításra beválogatott képek is arról beszélnek, hogy a megismerés izgatta: mindegyiken látszik, ahogy aprólékosan körüljárja az épületet.


A jelenlegi tárlat kialakításakor korábbi kiállításterveket gondoltak tovább. Milyen elképzelések ezek?

Hervé 1965-től szklerózis multiplexben szenvedett, emiatt helyhezkötött életet élt. Megrendelésre készült fotói nagy része 1945-1965 között készült, az utazásai alatt. Ugyan egészen a 2000-es évekig fotózott, de ekkor már inkább a műtermében és a dolgozószobájában tervezett kiállításokat, állított össze könyveket.


Saint-Pierre_apatsagi_templom_Moissac_1952__Lucien_Herve
Lucien Hervé: Saint-Pierre apátsági temlom, Moissac (1952)


A tárlatokról készült makettjei közül sok még mindig megvan. Művészettörténészként már majdnem húsz éve dolgozom az archívumával. A leveleiből, régi cikkeiből, valamint a feleségével való beszélgetések alapján is lehet tudni, hogy milyen kiállításokat tervezett. Jutka még mindig köztünk van, ő a másik kurátora a kiállításnak.


A Hervé szívéhez egyik legközelebb álló téma ötlete a 60-as években született, és a szíriai keresztény templomokról szólt. Ebben az időben szíriai régészeti feltárásokat fotózott megbízásra, de mellette a templomokról is készített képeket. Ez a Közel-Keleten készült sorozat a kiállítás gyökere.


Oszlopos_Simeon_temploma_Qalat_Siman_Sziria_1962_
Hervé: Oszlopos Simeon temploma, Qalat Siman Szíria (1962)


Nagyon mélyen foglalkoztatta minden témája, anyagot gyűjtött a korról, amellyel dolgozott, rengeteget olvasott, gyakran cikkeket is írt arról, ami a fotókon látható. Szerette szöveggel kiegészíteni a képeit. A könyveiben erre több lehetősége volt, de gyakran a tárlatokon is elhelyezett írásokat, hogy így egyfajta dialógust hozzon létre.


LH_megnyito_foto_Csoszo_Gabriella_9
Fotó: Csoszó Gabriella


Pannonhalmán is olvashatóak a szövegei. Az életmű nagy része ismert, de vannak olyan fotók, melyeket a nagyközönség eddig nem látott, ilyen több, szakrális témájú kép. A kiállítás anyagának válogatásakor nagyon örültünk annak, hogy ezek nyilvánosságra kerülhetnek.


Vannak olyan felvételek, amelyek önt is, mint a témát jól ismerő művészettörténészt meglepték és megszólították?

Több ilyen is van. Az egyik a Le Thoronet-i ciszterci apátság, mert úgy érzem, ez az egyik csúcsa Hervé művészetének. Formailag és tartalmilag is benne van a művész lényege, a megfigyelés. A minimalizmus, ahogy kevés eszközzel él a fotókon. A képeken az absztrakció és a valóság határán billeg, legmeghatározóbb a fény és árnyék viszonya. Közel megy a fotózott tárgyhoz, a falakhoz, a pillérekhez, így az anyag gazdagsága nagyon szépen megmutatkozhat. Ezek mind elmélkedésre késztető képek. Hervének ez emberi jellemzője, ami nemcsak a szakrális témájú fotóin érezhető. Ez az ő misztériuma, ahogy a képeit látva érzünk és látunk, gyakran csak sejtünk valamit. Miközben nézzük a fotóin az épületeket, mély spirituális élményt élhetünk át.


Le_Thoronet_ciszterci_apatsag_1951__Lucien_Herve_R
Lucien Hervé: Le Thoronet ciszterci apátság (1951)


Másik kedvencem a Galla Placidia mauzóleumáról készített kép. Ez is minimalista, de a kevés eszközzel gazdag tartalmat jelenít meg. A márványfal és egy alabástrom ablak látható, amelyen a fény átszűrődik. Ez a fény sejteti a fal finom erezetét. Aztán vannak a mozgalmasabb és emiatt talán játékosabb felvételek, például a Moissac-i Szent Pierre templom kapuzata. Szent Péter apostol szobra mellett egy nagy feketeség látható, amelybe harapásokként ékelődnek a kapuzat cikkcakkos elemei.


Galla_Placidia_siremlekeRavenna_1964__Lucien_Herve
Lucien Hervé: La Galla Placidia mauzóleum (1964)


Le Corbusier, akinek „házi fotósa” volt Hervé, azt mondta neki: „Magának építész lelke van, legyen a fotósom!” Hol láthatta meg ezt az építész lelket Hervében?

Konkrétan az időpontot is tudjuk, hogy mikor: 1949 decemberében. Ekkor ment Hervé Marseille-be Marie-Alain Couturier domonkos szerzetes megbízásából, hogy fotózza az ott épülő, forradalmian új Le Corbusier épületet, az Unité d’habitation-t. Az atya alakját is megidézzük a pannonhalmi kiállításon. Sokat tett azért, hogy modern szakrális épületek szülessenek, és olyanok is tervezzenek, akik nem vallásosak.


Tőle kapott Le Corbusier megbízást például a Le Thoronet-i ciszterci apátság tervezésére. Hervé egy egész napot fotózással töltött Marseille-ben, több mint 600 felvétel készített. Elküldte a kis képeket Le Corbusier-nek, akit valami nagyon megérintett a látottakban, mert válaszlevelében megkérte Hervét, hogy találkozzanak személyesen. Ekkor kérte fel a közös munkára. Sok minden összekötötte őket az alatt a jó másfél évtized alatt, amíg együtt dolgoztak: a festészet, az emberhez való viszony. Corbusier épületei talán hidegnek tűnnek, pedig az emberből indul ki, és ez a téma Hervét is nagyon foglalkoztatta.


LH_megnyito_foto_Csoszo_Gabriella_9
Fotó: Csoszó Gabriella


Milyen volt Lucien Hervé viszonya magyar származásához, a gyökereihez?

Nagyon fiatalon, 18 évesen hagyta el Magyarországot, de a családjához rendszeresen hazajárt látogatóba a háború után. Zsidó származását soha nem tagadta, de nem volt számára téma. A magyarsága érdekes módon a felesége, a szintén magyar Jutka által vált jelentőssé. A magyar irodalmat ő ismertette meg Hervével, például József Attila költészetét. Jutka mesélte, hogy amikor a háború után Franciaországban megismerkedtek, Hervé néha nehezen vagy helytelenül beszélte az anyanyelvét, annyira ritkán használta. Vele kezdett el ismét magyarul beszélni. A magyar emigráció tagjaival jó viszonyban volt. A kapcsolata a szülőföldjével mindig megmaradt: levelezett itthon élő barátaival, kiállításai voltak itt, és fia, Rudolf, a 90-es években Magyarországon élt.


A kiállítás 2019. november 11-ig ingyenesen megtekinthető a Pannonhalmi Apátsági Galériában.


Pál Amanda

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

noisebox

2019.05.21

Május 30-tól művészeti programok költöznek Buda egyik legnépszerűbb művésztanyájára, Bartók-negyedbe. Az érdeklődők ellátogathatnak többek között a Secret Mapping Experiment első önálló kiállítására, a Secret Spheres-re, valamint a Kiégő Izzók interaktív audiovizuális installációjára, a Noise Box-ra.

bodolay

2019.05.21

Májustól Bodolay Géza rendező vezeti az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet. Nem tervez radikális változtatásokat, de szeretné megszólítani – ahogyan fogalmazott, a nagybetűs – Ifjúságot. Kérdéseinkre írásban válaszolt.

ady_endre_boncza_berta_csinszka2

2019.05.21

„Az Ady verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy képeket, mint tudod nem én festem – de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba – ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok” – írta Csinszka 1929-ben egyik levelében. Boncza Berta Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratos hagyatékáról Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész mesélt az Ady Emlékmúzeumban.

A monumentális épületben a csecsemők etetésére szolgáló szobát júliusban adják át. Tavaly Kolkatában az anyák egy bevásárlóközpont előtt tüntettek, ahol egy alkalmazott azt mondta egy kismamának, hogy a vécén szoptassa meg a gyerekét. A Tádzs Mahalt évente akár nyolcmillióan is megtekintik. A 17. században a Jamuna folyó partján fehér márványból emelt mauzóleumot Sah Dzsehán, az indiai mogul dinasztia ötödik uralkodója építtette szeretett felesége, a perzsa származású Mumtáz Mahal számára. Az asszony 1631-ben, fiatalon halt meg, Sah Dzsehán pedig megesküdött: olyan síremléket állít feledhetetlen szerelmének, amilyet még nem látott a világ.

Fréderic Chopin művei szólalnak meg Farkas Gábor zongoraművész lemezbemutató koncertjén június 5-én a Pesti Vigadóban. A művész a budapesti lemezbemutató után, 2019 nyarán a New York-i Lincoln Centerben ad kamarakoncertet és szólóestet, valamint fellép és mesterkurzusokat tart a Classical Bridge Festival nemzetközi zenei fesztiválon.

Május 22-én, szerdán Lichter Péter és Máté Bori The Rub című experimentális filmjét vetítik a budapesti Három Hollóban. A Berlinalén debütált alkotás Shakespeare Hamletjének rendhagyó adaptációja, amely teljes egészében a dráma főhősének szemszögén keresztül meséli el a történetet. A képzőművészeti szintre emelkedett mozgóképek hatását Horváth Ádám Márton szuggesszív dallamai teszik teljessé, amelyek ezúttal egy improvizatív koncert keretében elevenednek meg.

Mintegy hét év szünet után újra napirendre vették az új nemzeti könyvtár építésének projektjét Szlovéniában, az erről szóló dokumentumot hétfőn írta alá Jernej Pikalo oktatási és tudományos miniszter.

Június 9-ig tekinthető meg a Vajda Lajos Stúdió tagjainak tárlata az egyesület pinceműhelyében. Kiállít többek között: Almási M NHJH,KGT.MGertrúd, Krizbai Sándor, feLugossy László, drMáriás, ef Zámbó István. Bővebb információ itt olvasható.

Május 24. és 26. között huszonötödik alkalommal rendezik meg Szolnokon az Országos Néptáncfesztivált.

2295-szolnoki-orszagos-neptancfesztival

Természetfilm-vetítésekkel, szemléletformáló, családi és diák programokkal várják május utolsó hétvégéjén a természet- és környezetvédelmi filmnapok sorozatban résztvevő városok filmszínházai, művelődési házai, nemzeti parkjai az érdeklődőket.

A 2. Bánffy Music Day alkalmával ötórás klasszikus zenei maratont kínálnak a látogatóknak. A május 25-én 11 órakotr kezdődő eseményen a párhuzamosan zajló koncerteknek a kastély már helyreállított terei adnak helyet.

Május 22. és 26. között tartják Veszprémben a kortárs táncművészeti előadásokat bemutató Tánc Fesztiválját.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma