IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.07.07

„Az emberek érzelmeire akarok hatni, az érzelmek pedig időtlenek, nem mennek ki a divatból, ma éppen olyanok, mint száz évvel ezelőtt” – vallotta Vittorio De Sica olasz filmrendező, forgatókönyvíró és filmszínész, akinek olyan csodálatos műveket köszönhetünk, mint a Biciklitolvajok vagy A sorompók lezárulnak. Az olasz neorealizmus és a filmtörténet egyik legnagyobb alakja 117 éve éppen július 7-én született.

Vittorio De Sica 1901. július 7-én látta meg a napvilágot a Rómától délre található Sora városában. A De Sica család nehéz körülmények között élt, ezért sokszor voltak kénytelenek költözni. Vittorio Nápoly, Firenze és Róma szegénynegyedeiben töltötte gyermekkorát, majd édesapja biztatására – mivel ő biztosítási ügyekkel foglalkozott – közgazdasági technikumba járt annak reményében, hogy a jövőben jobb megélhetést biztosíthat magának. Az első világháború idején nápolyi dalokat énekelt a kórházakban a sebesült katonáknak, ám ezt csak azért tette, mert ezáltal jövedelemhez jutott. Édesapja, Umberto De Sica azonban felfigyelt fia tehetségére és rátermettségére, ezért megkérte ismerősét, Edoardo Bencivenga rendezőt, hogy bízzon egy kisebb szerepet Vittorióra A Clemenceau-ügy című filmben. A filmezés ekkor még nem hagyott mély nyomot a fiúban, aki könyvelői tanulmányait csak a katonaság miatt szakította félbe.


2_DE-SICA-PORTRAIT-1520
Fotó: filmforum.org

 

Vittorio De Sica, a színész

A háború után, 1923-ban azonban változás történt: Vittorio egy barátja révén Tatjana Pavlova – a világhírű balerina, Anna Pavlova húga – társulatához került és noha kezdetben inkább csak kisebb szerepeket játszott, a közönség mégis felfigyelt rá. Egy év sem telt bele, és a fiatal Vittorio teljesen elkötelezte magát a színházi hivatásnak. Pavlova társulata után az Almirante–Rissone-társulat tagja lett, ahol gyorsan haladt előre a szakmai szamárlétrán, majd a Za Boum nevű, zenés revükabarét játszó minitársulathoz csatlakozott, amely igen hamar országos népszerűségre tett szert. Vittorio élvezte a sikert, ám nem elégítette ki a könnyedebb műfaj, így visszatért a komolyabb színdarabokhoz – ezt a korábban elért sikereinek köszönhetően meg is tehette.

 

Vittorio De Sica még az Almirante-társulat tagja volt, mikor a kamera elé állt Mario Almirante 1928-as filmjében, A bolondok kompániájában. Utolsó szerepét Ettore Scola 1975-ben bemutatott Mennyire szeretjük egymást című filmjében vállalta, ám addig nem kevesebb, mint százötven filmben szerepelt. „A harmincas években a Camerini rendezte Az emberek milyen gazemberek! sikere nyomán az olaszországi mozi szentimentális vígjátékainak vezető színésze lett, énekes és prózai »charmeur«.” Úgy tűnt, Vittorio örökké a színészi pályán marad, 1939-ben azonban fordulat történt: elvállalta Des Grieux lovag szerepét Carmine Gallone Örök szerelem című filmdrámájában, amely csúfosan megbukott. De Sica úgy vélte, a bukásért elsősorban Gallone a felelős, aki félreértelmezte az eredeti irodalmi művet, és így neki is hibás instrukciókat adott. E gondolat hatására megfordult a fejében, hogy ilyesmi nem történhetne meg, ha ő rendezné a filmjeit.


Vittorio-De-Sica
Fotó: cinematheia.com

 

Vittorio De Sica, a rendező

A művész első, igazán maradandó értékű alkotása, A gyerekek figyelnek bennünket 1943-ban készült el, ám korábbi alkotásai közül is ki kell emelnünk néhányat, méghozzá azokat, melyeknek magyar vonatkozásai vannak: az 1940-ben készült A Skarlátszínű rózsák operatőre Keményffy Tamás, a Magdát kicsapják (1940) és a Péntek Rézi (1941) pedig két magyar film remake-jei. De Sica 1940 és 1973 között körülbelül harminc filmet rendezett, filmkészítői pályája pedig négy részre osztható. „A felkészülés idején” hat filmet készített, köztük a neorealizmus fontos előfutárát, a már említett A gyerekek figyelnek bennünket című alkotást, amely egyben a Cesare Zavattini forgatókönyvíróval való együttműködésének kezdetét is jelentette. „Kreatív korszakában (1946–1952)” négy nagy filmet készített: Fiúk a rács mögött (1946), Biciklitolvajok, Csoda Milánóban (1950), illetve A sorompók lezárulnak (1952) – eredeti címén Umberto D. –, amelyben édesapjának állított emléket. „A korszak sikerei abból fakadtak, hogy De Sica gondos rendezői munkája, az amatőr színészek szerepeltetése és Zavattini elméleteinek alkalmazása – amelyek a hétköznapok poézisét tartották szem előtt – egyensúlyban voltak.”

 

Vittorio De Sica „a kompromisszumok korszakában (1953–1965)” tizenegy filmet forgatott, közülük a legsikeresebb a Nápoly aranya (1954) és az Egy asszony meg a lánya (1960) – utóbbiban nyújtott alakításáért Sophia Loren Oscar-díjat kapott. „A hanyatlás korszakában (1966–1974)” tíz film született, melyek közül kiemelkedik a Finzi-Continiék kertje (1971), „melynek elégikus szépségét a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjjal jutalmazták”.


desica_loren
Fotó: italiamania.com

 

De Sica színészként is a legjelesebbek közé tartozott, ám – ahogyan azt életműve is mutatja – rendezőként és forgatókönyvíróként is remekül megállta a helyét. Az ő nevéhez fűződnek az olasz neorealizmus legjelentősebb alkotásai, melyekben tanúbizonyságot tett erős társadalmi érzékenységéről. Előszeretettel jelenítette meg a hétköznapi emberek drámáit, filmjei pedig hűek hitvallásához:

 

„nem érdekelnek új hullámok, divatok, én az emberek érzelmeire akarok hatni, az érzelmek pedig időtlenek, nem mennek ki a divatból, ma éppen olyanok, mint száz évvel ezelőtt”.

 

Cikkünk zárásaként Vittorio De Sica négy csodálatos, kihagyhatatlan filmjét ajánljuk!

 

Biciklitolvajok

A Biciklitolvajok Vittorio De Sica és Cesare Zavattini egyik legszebb alkotása, egyben az olasz neorealizmus sokat emlegetett remekműve, melynek főszereplője Antonio, a munkanélküli családapa, aki hosszú idő után végre munkát kap, ám már az első napján ellopják munkaeszközét, a kerékpárját. Főhősünk bejárja egész Rómát, hogy meglelje a kerékpárt, vele pedig a lehetőséget arra, hogy eltartsa családját.


biciklitolvajok
Fotó: filmscoremonthly.com

 

A sorompók lezárulnak

A sorompók lezárulnak egy társadalom peremén élő nyugdíjas úr, Umberto D. mélyen megható története. Főhősünknek egyetlen társa van csak az életben, a kutyája. Már a lakbért sem tudja fizetni, szobájába pedig új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Elkeseredettségében úgy dönt, öngyilkos lesz, hűséges kutyája azonban megmenti. Az olasz neorealizmus egyik legszebb darabja ez, mely annak ellenére, hogy magányról és kétségbeesésről szól, arra mutat rá, hogy még a legnyomorúságosabb élet is értékes.

 

sorompok
Fotó: imdb.com


Egy asszony, meg a lánya

Az Egy asszony, meg a lánya című film története 1943 nyarán indul a bombázás sújtotta Rómában. Cesira megözvegyült élelmiszerbolt-tulajdonos és 15 éves lányával, Rosettával él együtt. A nő és a lánya a háború miatt elhagyják Rómát és egy kis hegyi faluban keresnek menedéket. Útközben megismerkednek egy kommunista nézeteket valló fiúval, Michele-lel. A fiú beleszeret Cesirába, Rosetta azonban ebből semmit sem vesz észre, sőt szerelmes lesz belé. Amikor a háború a végéhez közelít, anya és lánya úgy döntenek, hogy visszatérnek Rómába, a hazafelé vezető úton viszont marokkói katonák fogságába esnek, a hányattatások pedig rendkívüli hatással lesznek kettejük kapcsolatára. Vittorio De Sica az emberi lélek legmélyére viszi a nézőt ebben a filmjében, melyben Sophia Loren élete egyik legjobb alakítását nyújtja.


Two-Women_cropped
Fotó: moma.org

 

Házasság olasz módra

A Házasság olasz módra főszereplője Filumena Marturano, aki tizenhét éves korában került az egyik nápolyi nyilvánosházba, mert otthon már nem tudtak neki enni adni. Itt ismerte meg a háború alatt Domenico Sorianit, a jóképű, vagyonos kávéház-tulajdonost. A futó ismeretségből évekig tartó viszony lett. Domenico azonban cselédsorban tartja szeretőjét, aki hosszú évek után végre fellázad sanyarú sorsa ellen… Ebben az 1964-es filmben szintén Sophia Lorent láthatjuk, ráadásul Fellini Az édes élet, valamint 8 és ½ című filmjeiből ismert Marcello Mastroianni oldalán, egy olyan történetben, mely újfent az érzelmekre koncentrál.


Hazassag
Fotó: port.hu

 

Az olasz neorealizmusról részletesebben ebben a cikkünkben olvashattok.

 

Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Wikipédia/port.hu

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma