2018.07.07

„Az emberek érzelmeire akarok hatni, az érzelmek pedig időtlenek, nem mennek ki a divatból, ma éppen olyanok, mint száz évvel ezelőtt” – vallotta Vittorio De Sica olasz filmrendező, forgatókönyvíró és filmszínész, akinek olyan csodálatos műveket köszönhetünk, mint a Biciklitolvajok vagy A sorompók lezárulnak. Az olasz neorealizmus és a filmtörténet egyik legnagyobb alakja 117 éve éppen július 7-én született.

Vittorio De Sica 1901. július 7-én látta meg a napvilágot a Rómától délre található Sora városában. A De Sica család nehéz körülmények között élt, ezért sokszor voltak kénytelenek költözni. Vittorio Nápoly, Firenze és Róma szegénynegyedeiben töltötte gyermekkorát, majd édesapja biztatására – mivel ő biztosítási ügyekkel foglalkozott – közgazdasági technikumba járt annak reményében, hogy a jövőben jobb megélhetést biztosíthat magának. Az első világháború idején nápolyi dalokat énekelt a kórházakban a sebesült katonáknak, ám ezt csak azért tette, mert ezáltal jövedelemhez jutott. Édesapja, Umberto De Sica azonban felfigyelt fia tehetségére és rátermettségére, ezért megkérte ismerősét, Edoardo Bencivenga rendezőt, hogy bízzon egy kisebb szerepet Vittorióra A Clemenceau-ügy című filmben. A filmezés ekkor még nem hagyott mély nyomot a fiúban, aki könyvelői tanulmányait csak a katonaság miatt szakította félbe.


2_DE-SICA-PORTRAIT-1520
Fotó: filmforum.org

 

Vittorio De Sica, a színész

A háború után, 1923-ban azonban változás történt: Vittorio egy barátja révén Tatjana Pavlova – a világhírű balerina, Anna Pavlova húga – társulatához került és noha kezdetben inkább csak kisebb szerepeket játszott, a közönség mégis felfigyelt rá. Egy év sem telt bele, és a fiatal Vittorio teljesen elkötelezte magát a színházi hivatásnak. Pavlova társulata után az Almirante–Rissone-társulat tagja lett, ahol gyorsan haladt előre a szakmai szamárlétrán, majd a Za Boum nevű, zenés revükabarét játszó minitársulathoz csatlakozott, amely igen hamar országos népszerűségre tett szert. Vittorio élvezte a sikert, ám nem elégítette ki a könnyedebb műfaj, így visszatért a komolyabb színdarabokhoz – ezt a korábban elért sikereinek köszönhetően meg is tehette.

 

Vittorio De Sica még az Almirante-társulat tagja volt, mikor a kamera elé állt Mario Almirante 1928-as filmjében, A bolondok kompániájában. Utolsó szerepét Ettore Scola 1975-ben bemutatott Mennyire szeretjük egymást című filmjében vállalta, ám addig nem kevesebb, mint százötven filmben szerepelt. „A harmincas években a Camerini rendezte Az emberek milyen gazemberek! sikere nyomán az olaszországi mozi szentimentális vígjátékainak vezető színésze lett, énekes és prózai »charmeur«.” Úgy tűnt, Vittorio örökké a színészi pályán marad, 1939-ben azonban fordulat történt: elvállalta Des Grieux lovag szerepét Carmine Gallone Örök szerelem című filmdrámájában, amely csúfosan megbukott. De Sica úgy vélte, a bukásért elsősorban Gallone a felelős, aki félreértelmezte az eredeti irodalmi művet, és így neki is hibás instrukciókat adott. E gondolat hatására megfordult a fejében, hogy ilyesmi nem történhetne meg, ha ő rendezné a filmjeit.


Vittorio-De-Sica
Fotó: cinematheia.com

 

Vittorio De Sica, a rendező

A művész első, igazán maradandó értékű alkotása, A gyerekek figyelnek bennünket 1943-ban készült el, ám korábbi alkotásai közül is ki kell emelnünk néhányat, méghozzá azokat, melyeknek magyar vonatkozásai vannak: az 1940-ben készült A Skarlátszínű rózsák operatőre Keményffy Tamás, a Magdát kicsapják (1940) és a Péntek Rézi (1941) pedig két magyar film remake-jei. De Sica 1940 és 1973 között körülbelül harminc filmet rendezett, filmkészítői pályája pedig négy részre osztható. „A felkészülés idején” hat filmet készített, köztük a neorealizmus fontos előfutárát, a már említett A gyerekek figyelnek bennünket című alkotást, amely egyben a Cesare Zavattini forgatókönyvíróval való együttműködésének kezdetét is jelentette. „Kreatív korszakában (1946–1952)” négy nagy filmet készített: Fiúk a rács mögött (1946), Biciklitolvajok, Csoda Milánóban (1950), illetve A sorompók lezárulnak (1952) – eredeti címén Umberto D. –, amelyben édesapjának állított emléket. „A korszak sikerei abból fakadtak, hogy De Sica gondos rendezői munkája, az amatőr színészek szerepeltetése és Zavattini elméleteinek alkalmazása – amelyek a hétköznapok poézisét tartották szem előtt – egyensúlyban voltak.”

 

Vittorio De Sica „a kompromisszumok korszakában (1953–1965)” tizenegy filmet forgatott, közülük a legsikeresebb a Nápoly aranya (1954) és az Egy asszony meg a lánya (1960) – utóbbiban nyújtott alakításáért Sophia Loren Oscar-díjat kapott. „A hanyatlás korszakában (1966–1974)” tíz film született, melyek közül kiemelkedik a Finzi-Continiék kertje (1971), „melynek elégikus szépségét a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjjal jutalmazták”.


desica_loren
Fotó: italiamania.com

 

De Sica színészként is a legjelesebbek közé tartozott, ám – ahogyan azt életműve is mutatja – rendezőként és forgatókönyvíróként is remekül megállta a helyét. Az ő nevéhez fűződnek az olasz neorealizmus legjelentősebb alkotásai, melyekben tanúbizonyságot tett erős társadalmi érzékenységéről. Előszeretettel jelenítette meg a hétköznapi emberek drámáit, filmjei pedig hűek hitvallásához:

 

„nem érdekelnek új hullámok, divatok, én az emberek érzelmeire akarok hatni, az érzelmek pedig időtlenek, nem mennek ki a divatból, ma éppen olyanok, mint száz évvel ezelőtt”.

 

Cikkünk zárásaként Vittorio De Sica négy csodálatos, kihagyhatatlan filmjét ajánljuk!

 

Biciklitolvajok

A Biciklitolvajok Vittorio De Sica és Cesare Zavattini egyik legszebb alkotása, egyben az olasz neorealizmus sokat emlegetett remekműve, melynek főszereplője Antonio, a munkanélküli családapa, aki hosszú idő után végre munkát kap, ám már az első napján ellopják munkaeszközét, a kerékpárját. Főhősünk bejárja egész Rómát, hogy meglelje a kerékpárt, vele pedig a lehetőséget arra, hogy eltartsa családját.


biciklitolvajok
Fotó: filmscoremonthly.com

 

A sorompók lezárulnak

A sorompók lezárulnak egy társadalom peremén élő nyugdíjas úr, Umberto D. mélyen megható története. Főhősünknek egyetlen társa van csak az életben, a kutyája. Már a lakbért sem tudja fizetni, szobájába pedig új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Elkeseredettségében úgy dönt, öngyilkos lesz, hűséges kutyája azonban megmenti. Az olasz neorealizmus egyik legszebb darabja ez, mely annak ellenére, hogy magányról és kétségbeesésről szól, arra mutat rá, hogy még a legnyomorúságosabb élet is értékes.

 

sorompok
Fotó: imdb.com


Egy asszony, meg a lánya

Az Egy asszony, meg a lánya című film története 1943 nyarán indul a bombázás sújtotta Rómában. Cesira megözvegyült élelmiszerbolt-tulajdonos és 15 éves lányával, Rosettával él együtt. A nő és a lánya a háború miatt elhagyják Rómát és egy kis hegyi faluban keresnek menedéket. Útközben megismerkednek egy kommunista nézeteket valló fiúval, Michele-lel. A fiú beleszeret Cesirába, Rosetta azonban ebből semmit sem vesz észre, sőt szerelmes lesz belé. Amikor a háború a végéhez közelít, anya és lánya úgy döntenek, hogy visszatérnek Rómába, a hazafelé vezető úton viszont marokkói katonák fogságába esnek, a hányattatások pedig rendkívüli hatással lesznek kettejük kapcsolatára. Vittorio De Sica az emberi lélek legmélyére viszi a nézőt ebben a filmjében, melyben Sophia Loren élete egyik legjobb alakítását nyújtja.


Two-Women_cropped
Fotó: moma.org

 

Házasság olasz módra

A Házasság olasz módra főszereplője Filumena Marturano, aki tizenhét éves korában került az egyik nápolyi nyilvánosházba, mert otthon már nem tudtak neki enni adni. Itt ismerte meg a háború alatt Domenico Sorianit, a jóképű, vagyonos kávéház-tulajdonost. A futó ismeretségből évekig tartó viszony lett. Domenico azonban cselédsorban tartja szeretőjét, aki hosszú évek után végre fellázad sanyarú sorsa ellen… Ebben az 1964-es filmben szintén Sophia Lorent láthatjuk, ráadásul Fellini Az édes élet, valamint 8 és ½ című filmjeiből ismert Marcello Mastroianni oldalán, egy olyan történetben, mely újfent az érzelmekre koncentrál.


Hazassag
Fotó: port.hu

 

Az olasz neorealizmusról részletesebben ebben a cikkünkben olvashattok.

 

Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Wikipédia/port.hu

azur

2018.09.24
Az alig több mint kétéves alternatív pop-rock banda nagy ambíciókkal kezdett zenélni. Bár a tagok több formációban is játszanak, az AŽUR egyre fontosabb szerepet tölt be az életükben. Dalszerzésről, a zenélés kihívásairól és a Hangfoglaló Programról beszélgettünk Baka Rebekával (ének, szöveg) és Bakos Zitával (billentyű, vokál).

_D0A0871_Copy

2018.09.24

A Hősök terén sétálva több mint három éve csak a felét élvezhettük az 1896-os milleneumi kiállításra készült látványnak: a Szépművészeti Múzeum 2015-ben bezárta kapuit, hogy az átfogó rekonstrukció után a legszebb fényében tündökölhessen. A pillanat elérkezett, a múzeum október 30-tól vár a modern tereivel és egy Leonardo da Vinci-tárlattal.

flea-market-979247_960_720

2018.09.24

Szász Endre 33 darabos grafikagyűjteménye mellett kortárs kerámiák és vintage ékszerek nagy választékát is kínálja a BÁV őszi kamaraaukciója, amelyet szeptember 26-án tartanak Budapesten, a BÁV Apszistermében. Az anyagban szerepelnek Mednyánszky László akvarelljei, Czene Béla és Rozs János tájképei, antik órák, porcelánok és színes drágaköves nyakékek.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Idén októberben mutatják be a Veres1Színházban Neil Simon Pletykafészek című bohózatát Molnár Kristóf rendezésében. A Veres1Színház már az ötödik évadát kezdi meg Veresegyházon a bohózat bemutatójával. Az évad során januárban mutatják be a Csoportterápia című musicalt, amelynek Bolba Tamás szerezte a zenéjét, a szövegkönyvet és a dalszövegeket pedig Szente Vajk és Galambos Attila írta.

Varga László Edgár erdélyi költő kapta a Csiki László-díjat a XI. Gyergyószárhegyi Írótáborban. A megyei önkormányzathoz tartozó Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által szervezett írótáborban kétévenként adják át a Csiki László-díjat fiatal erdélyi magyar írónak vagy költőnek. Az idei díjazott a tavaly megjelent második, bejárónőm: isten című verseskönyvéért kapta az elismerést.

A Kassai Thália Színház szeptember 28-án a Nemzeti Színházban vendégszerepel Martin McDonagh Leenane szépe című előadásával. Martin McDonagh fekete humorral átszőtt darabja, amelynek középpontjában egy megkeseredett anya-lánya viszony áll, egy „ezeréves” helyzetet dolgoz fel: egy idős anya magára marad negyvenes „szingli” lányával. A darab arról szól, hogy mi történik akkor, amikor fölcsillan a remény, hogy a lány ebből a helyzetből ki tud szakadni egy szerelem, egy férfi által.

Székely János Caligula helytartója című drámájának bemutatójával ünnepelte a Nemzeti Színház szeptember 21-én a magyar dráma napját. A darabot Szász János rendezésében, Trill Zsolt és Horváth Lajos Ottó főszereplésével tűzték műsorra – hangzott el az M5 kulturális csatorna új magazinműsora, a Kult'30 szeptember 21-ei, első adásában. A Gyulai Várszínházzal közös produkcióként létrehozott előadást júniusban láthatta először Gyulán a közönség.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma