NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.07

„Az emberek érzelmeire akarok hatni, az érzelmek pedig időtlenek, nem mennek ki a divatból, ma éppen olyanok, mint száz évvel ezelőtt” – vallotta Vittorio De Sica olasz filmrendező, forgatókönyvíró és filmszínész, akinek olyan csodálatos műveket köszönhetünk, mint a Biciklitolvajok vagy A sorompók lezárulnak. Az olasz neorealizmus és a filmtörténet egyik legnagyobb alakja 117 éve éppen július 7-én született.

Vittorio De Sica 1901. július 7-én látta meg a napvilágot a Rómától délre található Sora városában. A De Sica család nehéz körülmények között élt, ezért sokszor voltak kénytelenek költözni. Vittorio Nápoly, Firenze és Róma szegénynegyedeiben töltötte gyermekkorát, majd édesapja biztatására – mivel ő biztosítási ügyekkel foglalkozott – közgazdasági technikumba járt annak reményében, hogy a jövőben jobb megélhetést biztosíthat magának. Az első világháború idején nápolyi dalokat énekelt a kórházakban a sebesült katonáknak, ám ezt csak azért tette, mert ezáltal jövedelemhez jutott. Édesapja, Umberto De Sica azonban felfigyelt fia tehetségére és rátermettségére, ezért megkérte ismerősét, Edoardo Bencivenga rendezőt, hogy bízzon egy kisebb szerepet Vittorióra A Clemenceau-ügy című filmben. A filmezés ekkor még nem hagyott mély nyomot a fiúban, aki könyvelői tanulmányait csak a katonaság miatt szakította félbe.


2_DE-SICA-PORTRAIT-1520
Fotó: filmforum.org

 

Vittorio De Sica, a színész

A háború után, 1923-ban azonban változás történt: Vittorio egy barátja révén Tatjana Pavlova – a világhírű balerina, Anna Pavlova húga – társulatához került és noha kezdetben inkább csak kisebb szerepeket játszott, a közönség mégis felfigyelt rá. Egy év sem telt bele, és a fiatal Vittorio teljesen elkötelezte magát a színházi hivatásnak. Pavlova társulata után az Almirante–Rissone-társulat tagja lett, ahol gyorsan haladt előre a szakmai szamárlétrán, majd a Za Boum nevű, zenés revükabarét játszó minitársulathoz csatlakozott, amely igen hamar országos népszerűségre tett szert. Vittorio élvezte a sikert, ám nem elégítette ki a könnyedebb műfaj, így visszatért a komolyabb színdarabokhoz – ezt a korábban elért sikereinek köszönhetően meg is tehette.

 

Vittorio De Sica még az Almirante-társulat tagja volt, mikor a kamera elé állt Mario Almirante 1928-as filmjében, A bolondok kompániájában. Utolsó szerepét Ettore Scola 1975-ben bemutatott Mennyire szeretjük egymást című filmjében vállalta, ám addig nem kevesebb, mint százötven filmben szerepelt. „A harmincas években a Camerini rendezte Az emberek milyen gazemberek! sikere nyomán az olaszországi mozi szentimentális vígjátékainak vezető színésze lett, énekes és prózai »charmeur«.” Úgy tűnt, Vittorio örökké a színészi pályán marad, 1939-ben azonban fordulat történt: elvállalta Des Grieux lovag szerepét Carmine Gallone Örök szerelem című filmdrámájában, amely csúfosan megbukott. De Sica úgy vélte, a bukásért elsősorban Gallone a felelős, aki félreértelmezte az eredeti irodalmi művet, és így neki is hibás instrukciókat adott. E gondolat hatására megfordult a fejében, hogy ilyesmi nem történhetne meg, ha ő rendezné a filmjeit.


Vittorio-De-Sica
Fotó: cinematheia.com

 

Vittorio De Sica, a rendező

A művész első, igazán maradandó értékű alkotása, A gyerekek figyelnek bennünket 1943-ban készült el, ám korábbi alkotásai közül is ki kell emelnünk néhányat, méghozzá azokat, melyeknek magyar vonatkozásai vannak: az 1940-ben készült A Skarlátszínű rózsák operatőre Keményffy Tamás, a Magdát kicsapják (1940) és a Péntek Rézi (1941) pedig két magyar film remake-jei. De Sica 1940 és 1973 között körülbelül harminc filmet rendezett, filmkészítői pályája pedig négy részre osztható. „A felkészülés idején” hat filmet készített, köztük a neorealizmus fontos előfutárát, a már említett A gyerekek figyelnek bennünket című alkotást, amely egyben a Cesare Zavattini forgatókönyvíróval való együttműködésének kezdetét is jelentette. „Kreatív korszakában (1946–1952)” négy nagy filmet készített: Fiúk a rács mögött (1946), Biciklitolvajok, Csoda Milánóban (1950), illetve A sorompók lezárulnak (1952) – eredeti címén Umberto D. –, amelyben édesapjának állított emléket. „A korszak sikerei abból fakadtak, hogy De Sica gondos rendezői munkája, az amatőr színészek szerepeltetése és Zavattini elméleteinek alkalmazása – amelyek a hétköznapok poézisét tartották szem előtt – egyensúlyban voltak.”

 

Vittorio De Sica „a kompromisszumok korszakában (1953–1965)” tizenegy filmet forgatott, közülük a legsikeresebb a Nápoly aranya (1954) és az Egy asszony meg a lánya (1960) – utóbbiban nyújtott alakításáért Sophia Loren Oscar-díjat kapott. „A hanyatlás korszakában (1966–1974)” tíz film született, melyek közül kiemelkedik a Finzi-Continiék kertje (1971), „melynek elégikus szépségét a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjjal jutalmazták”.


desica_loren
Fotó: italiamania.com

 

De Sica színészként is a legjelesebbek közé tartozott, ám – ahogyan azt életműve is mutatja – rendezőként és forgatókönyvíróként is remekül megállta a helyét. Az ő nevéhez fűződnek az olasz neorealizmus legjelentősebb alkotásai, melyekben tanúbizonyságot tett erős társadalmi érzékenységéről. Előszeretettel jelenítette meg a hétköznapi emberek drámáit, filmjei pedig hűek hitvallásához:

 

„nem érdekelnek új hullámok, divatok, én az emberek érzelmeire akarok hatni, az érzelmek pedig időtlenek, nem mennek ki a divatból, ma éppen olyanok, mint száz évvel ezelőtt”.

 

Cikkünk zárásaként Vittorio De Sica négy csodálatos, kihagyhatatlan filmjét ajánljuk!

 

Biciklitolvajok

A Biciklitolvajok Vittorio De Sica és Cesare Zavattini egyik legszebb alkotása, egyben az olasz neorealizmus sokat emlegetett remekműve, melynek főszereplője Antonio, a munkanélküli családapa, aki hosszú idő után végre munkát kap, ám már az első napján ellopják munkaeszközét, a kerékpárját. Főhősünk bejárja egész Rómát, hogy meglelje a kerékpárt, vele pedig a lehetőséget arra, hogy eltartsa családját.


biciklitolvajok
Fotó: filmscoremonthly.com

 

A sorompók lezárulnak

A sorompók lezárulnak egy társadalom peremén élő nyugdíjas úr, Umberto D. mélyen megható története. Főhősünknek egyetlen társa van csak az életben, a kutyája. Már a lakbért sem tudja fizetni, szobájába pedig új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Elkeseredettségében úgy dönt, öngyilkos lesz, hűséges kutyája azonban megmenti. Az olasz neorealizmus egyik legszebb darabja ez, mely annak ellenére, hogy magányról és kétségbeesésről szól, arra mutat rá, hogy még a legnyomorúságosabb élet is értékes.

 

sorompok
Fotó: imdb.com


Egy asszony, meg a lánya

Az Egy asszony, meg a lánya című film története 1943 nyarán indul a bombázás sújtotta Rómában. Cesira megözvegyült élelmiszerbolt-tulajdonos és 15 éves lányával, Rosettával él együtt. A nő és a lánya a háború miatt elhagyják Rómát és egy kis hegyi faluban keresnek menedéket. Útközben megismerkednek egy kommunista nézeteket valló fiúval, Michele-lel. A fiú beleszeret Cesirába, Rosetta azonban ebből semmit sem vesz észre, sőt szerelmes lesz belé. Amikor a háború a végéhez közelít, anya és lánya úgy döntenek, hogy visszatérnek Rómába, a hazafelé vezető úton viszont marokkói katonák fogságába esnek, a hányattatások pedig rendkívüli hatással lesznek kettejük kapcsolatára. Vittorio De Sica az emberi lélek legmélyére viszi a nézőt ebben a filmjében, melyben Sophia Loren élete egyik legjobb alakítását nyújtja.


Two-Women_cropped
Fotó: moma.org

 

Házasság olasz módra

A Házasság olasz módra főszereplője Filumena Marturano, aki tizenhét éves korában került az egyik nápolyi nyilvánosházba, mert otthon már nem tudtak neki enni adni. Itt ismerte meg a háború alatt Domenico Sorianit, a jóképű, vagyonos kávéház-tulajdonost. A futó ismeretségből évekig tartó viszony lett. Domenico azonban cselédsorban tartja szeretőjét, aki hosszú évek után végre fellázad sanyarú sorsa ellen… Ebben az 1964-es filmben szintén Sophia Lorent láthatjuk, ráadásul Fellini Az édes élet, valamint 8 és ½ című filmjeiből ismert Marcello Mastroianni oldalán, egy olyan történetben, mely újfent az érzelmekre koncentrál.


Hazassag
Fotó: port.hu

 

Az olasz neorealizmusról részletesebben ebben a cikkünkben olvashattok.

 

Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Wikipédia/port.hu

Parbeszed_a_szerelemrol_R

2018.12.19

Megrendítő, felemelő, egyben erőt is ad az előadás – mondta Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit a Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámában láthat a veszprémi Petőfi Színház közönsége. Visky András önéletrajzi ihletésú darabját Szabó K. István rendezte.

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

A 160 ezer darabos saját gyűjteménnyel rendelkező és évente 30-35 kiállítást rendező hágai Gemeentemuseum jelenlegi elnevezése (közösségi múzeum) nem tükrözi, hogy a gyűjteményt egykoron művészek alapították, ezért a 2019 őszére tervezett nagy Monet-kiállítás alkalmából felveszi a külföldiek által is könnyen megjegyezhető Hágai Művészeti Múzeum (angolul: Art Museum of The Hague) elnevezést. A múzeum kollekciója főleg a 20. század első feléből származik, itt található a világ legnagyobb gyűjteménye Piet Mondrian (1872-1944) holland festőtől, benne utolsó, befejezetlen képével, a Victory Boogie Woogie-val. A múzeumot Hendrik Petrus Berlage holland építész tervezte, az art deco épület a stílus egyik ikonikus példánya.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója elondása szerint a műsor megszólít minden korosztályt és társadalmi réteget, értékes, de ugyanakkor elég populáris ahhoz, hogy mindenkinek kedve legyen megnézni részben a látvány, részben a sokszínűség okán. Az december 28-án Igazából karácsony címmel tartandó műsor során ötvözik a zenét a tánccal és a képpel, ünnepi kikapcsolódást nyújtva az egész családnak.

_BDZ_igazabol_karacsony_

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma