IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.11

Engem hívtak Bergman mellé, mert senki más nem akart vele dolgozni. Akkor lett jobb a viszonyunk, amikor mertem neki nemet mondani – hangsúlyozta az MTI-nek adott interjúban Faragó Katinka filmproducer, gyártásvezető és rendezőasszisztens, Ingmar Bergman svéd rendező egykori munkatársa, aki a II. Budapesti Klasszikus Film Maraton meghívására látogatott el Magyarországra.

Faragó Katinka a II. Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében produceri mesterkurzust is tartott Petrányi Viktóriával a Fanny és Alexander készítéséről. A workshopot a Filmalap Fast Forward Programja és a Film Maraton közösen szervezte.


O46UgaY
Ingmar Bergman
Fotó: youtube.com

 

Faragó Katinka hosszú évekig volt a legendás Oscar-díjas rendező közvetlen munkatársa többek között A csend, a Suttogások és sikolyok, az Őszi szonáta és a négyszeres Oscar-díjas Fanny és Alexander című filmekben. A filmproducer, gyártásvezető és rendezőasszisztens Bécsben született. Zsidó származású szülei a második világháború kitörése után kalandos úton végül Svédországba menekültek. Édesapja, Alexander Faragó filmforgatókönyveket írt. Élete első forgatásán tizenhárom évesen vett részt. „Ezt a svéd komédiát apám írta, és vele mentem el a forgatásra, de ő három nap után hazament. Én viszont ott maradtam, mert volt ott egy kutya, akire vigyáztam, és közben nagyon megfogott az ottani légkör” – hangsúlyozta Katinka Faragó az MTI-nek, hozzátéve, hogy apjának eleinte nagyon nehéz volt külföldön megélnie, mivel rosszul beszélte a svéd a nyelvet.

 

Tizenhét évesen lett Ingmar Bergman asszisztense, és harminc évig dolgoztak együtt. Mint elmondta, Bergman mellett több mint 60 rendezővel dolgozott együtt a pályafutása során. Bergmannak sokszor fájt a gyomra, ideges volt, állandóan kiabált és veszekedett. Viszont a színészekkel mindig jól bánt, fontos volt számára, hogy ők jól érezzék magukat, miközben a stábtagokkal kíméletlenül viselkedett -idézte fel. Mint elmondta, ő is sokat sírt a forgatások alatt. Bergman ilyenkor mindig azzal nyugtatta meg, hogy „én szeretlek téged és csak azt akarom, hogy megtanuld ezt a mesterséget”. Szerinte a viszonyuk attól lett jobb, hogy volt bátorsága nemet mondani a rendezőnek, például az 1957-es A nap vége forgatásán, amikor Bergman durva modorát egy ebédmeghívással próbálta jóvátenni. Katinka Faragó szerint a rendezőlegenda tanította meg őt a szakmai alázatra, pontosságra. „Nagyon maximalista volt, és a legjobb akart lenni” – magyarázta producer, aki felidézte, hogy az 1975-ös Varázsfuvola elkészítésében még szkripterként (naplóvezető – a szerk.) vett részt, utána kezdett el gyártásvezetőként dolgozni.


andrei_tarkovsky
Andrej Tarkovszkij
Fotó: moviemail.com

 

Faragó Katinka volt Andrej Tarkovszkij utolsó, Svédországban forgatott filmjének, az 1986-os Áldozathozatalnak a gyártásvezetője is. A producer, gyártásvezető szerint a két rendező két külön világot képvisel, nem lehet őket összehasonlítani. Bergman sok közelivel dolgozott, számára az emberek arca, tekintete volt a legfontosabb, míg Tarkovszkij távoli képeket, nagytotálokat használt, neki a mozdulatok voltak a legfontosabbak, hogy a színész miként mozog a képben – emlékezett. „Az egyik jelenetben 25 méterrel arrébb állt a kamera fixen, és amikor a színészek közelképet akartak, Tarkovszkij fogta a kamerát és még messzebbre vitte” – idézte fel, hozzátéve: olyan jelenet is akadt, amelyben Tarkovszkijnak nem tetszettek a mezőn nyíló virágok, és a stábtagokkal tépette ki őket. Faragó Katinka szerint manapság már nincsenek olyan nagy formátumú, zseniális rendezők, mint amilyen Bergman és Tarkovszkij volt. „Nem azért mondom ezt, mert annyira rajongtam értük, hanem mert ők tényleg nagyon jók voltak. Pontosan tudták a szakmájukat, tudatosak voltak, és manapság ez már nem mindig van így” – fejtette ki. A 82 éves producer ma már nem akar filmet készíteni. „Egy évvel ezelőtt még próbáltam pénzt szerezni Kjell-Ake Andersson svéd rendező egy új projektjére, de nem jött össze” – hangsúlyozta.

 

Ingmar Bergmanról ebben a korábbi cikkünkben olvashattok részletesebben.

 

Forrás: MTI

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma