hangf_spotify_banner_728x90

2018.11.11

A Pom-pom meséi, A nagy ho-ho-horgász és számos más mesefigura fűződik Sajdik Ferenc nevéhez, legtöbben mégis talán a Ludas Matyiban 30 éven át közölt humoros képeiről ismerik. A Várnegyed Galériában A varázsló felemeli ceruzáját címmel nyílt tárlat, amely a kiváló karikaturista mellett bemutatja a remek képzőművészt is, és sokszínű válogatást ad a Kossuth-díjas művész varázslatos, olykor groteszk humorú világából. INTERJÚ

Mi kell egy jó karikatúrához?

A karikatúrához ötlet kell. Ez a 70-80 százaléka, persze rajz nélkül semmit nem érne, csupán rossz vicc maradna.


Ön mindig érzi, hogy ami eszébe jut, az éppen jó vicc-e?

Az ember ezt egyáltalán nem érzi; csinálja, ami eszébe jut. Én soha nem gondolkodom azon, hogy egy ötlet elég jó-e, hiszen ha nem tartanám annak, neki sem állnék. A Ludas Matyiba 30 éven át minden héten hat-hét rajzot készítettem.


Fokukac_1
Főkukac figurája A nagy ho-ho-ho-horgász című rajzfilmből a Bem rakparton
A 15 cm-es bronz szobrot Mihajlo Kolodko ukrán szobrász készítette.
Fotó: wikipedia.org


A határidő, mint ihlet?

A határidő mindig a legfőbb ihlet. A Ludas Matyinál keddenként kellett leadni a vázlatokat, és bárhogy próbáltam, képtelen voltam pénteken nekiállni, hétfőn este viszont odaültem, és remekül haladtam – ekkortájt szoktam rá arra, hogy este dolgozzak.


A szerkesztőségben közösen is ötleteltek, vagy mindig egymaga dolgozott?

Nem volt közös ötletelés. Az írókat olykor összehívták, de a rajzolók mind magukban dolgoztak.


A grafika viszont más. Itt a kiállítás-megnyitón is előkerült a gondolat, hogy az leginkább ösztönösen működik.

Én egészen ösztönösen rajzolok. Újabban nem dobom el az első rajzaimat, mert rájöttem, hogy mindig azok a legjobbak. Korábban úgy hittem, megvan a figura, a gondolat, akkor most lerajzolom jobban, pontosabban, és – nehéz megmondani, mitől – de az első sokkal jobban működött. Bár az ösztön nem népszerű fogalom a képzőművészetben, a felkészülés tetszetősebb.


Ez azt jelenti, hogy nem is tudja többször egészen pontosan ugyanazt lerajzolni?

Igen. Azaz le tudom rajzolni, de érzem, hogy nem olyan jó. Nincs benne az a spiritusz, ami megfogja az embert, vagy nem kel úgy életre; az apró gesztusok nem olyanok – ez nekem a filmgyári munkáim során is nehézséget okozott.


Előfordul, hogy Öntől várják a megfejtést egy-egy képéhez? Mit jelent ez vagy az?

Nálam a képeknek is van poénjuk, szerintem ez elengedhetetlen. Most itt ülünk például a Szabó Lőrinc karikatúra alatt, amit fia, Lóci személye – akivel közösen készítettük a bontott csirkés reklámunkat – ihletett. Rendkívül magas ember volt, szinte le kellett hajolnia, amikor belépett az ajtón. Ebbe a képbe az édesapja versét és az ő képkeretből kilógó alakját sűrítettem. Lóci óriás lesz – írta Szabó Lőrinc, s valóban az lett.


sajdik14
Lóci óriás lesz
Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum


A bontott csirkés reklámnál miről szólt a megrendelés?

Azt nagyon szerettem, mert lényegében bármit rajzolhattam. Először leforgatták egy valódi csirke húsával, ám hamar rájöttek, hogy a trancsírozást nem lehet ebben a formában a televízióban megmutatni. Így tőlem már csak annyit kértek, hogy rajzoljak akármit, csak hangozzon el, hogy „bontott csirke”.


Mindig ilyen szabad kezet kapott?

Nem, én magam úgy is szoktam emlegetni a munkáim jelentős részét, hogy „alkalmazkodó grafika”. Elég sok reklámot rajzoltam, vagy például tankönyveket, s ott általában nagyon komolyan vették, ami le volt írva. Előfordult, hogy – mivel akadt még helyem – belerajzoltam egy olasz tankönyv képébe egy biciklis embert. Mire ők szóltak: azt szedjem ki, mert még nem tanulták a kerékpár szót. Magam azon a véleményen voltam, hogy ez jó alkalom arra, hogy megtanulják, mégis ki kellett vennem.


Pom_Pom
Pom-pom és Picur alakját is Sajdiknak köszönhetjük
Fotó: wikipedia.org


Tehát ha túl sok a megkötés, az nem jó, de ha adnak valamilyen támpontot, az segít?

Firkálgatni kell nagyon sokat, én is azt csinálom, például telefonálás közben kiváló ornamentikát rajzolok. Ez olyan, mint egy hangszeres zenésznek a gyakorlás, karban tartja az embert. A legjobb az, amikor televízióból rajzolok, ott rendkívül gyorsan kell rögzíteni egy-egy arcot vagy mozgást. De fényképről képtelen lennék rendes arcot rajzolni, fontos, hogy három dimenzióban lássam.


Előfordul, hogy előveszi a korábbi rajzait, vagy dolgozik később egy-egy firkával?

Firkával nem, de olyan megesik, hogy egy-egy korábbi rajzomról megállapítom, hogy nem is olyan rossz. Tele vagyok rajzokkal, gondoljon bele, csak a Ludas Matyinál mennyi anyag gyűlt össze, s azokat mind visszaadták.


Ezek rendszerezve állnak a polcokon?

Dehogy! Ebben a tekintetben rendetlen vagyok, inkább ki sem húzom a fiókot vagy nyitom ki a szekrényt, mert dőlnek ki a rajzok.


Amikor kedvtelésből rajzol, mit rajzol?

Madarakat. Nagyon szeretem őket, vélhetően azért, mert jól esik gömbölyű formákat rajzolni.


IMG_0348_Copy
A varázsló felemeli a ceruzáját című életműkiállítás
Fotó: Csákvári Zsigmond


Önt derűs embernek tartják, de a karikatúrához kell valami karcosság is, valami groteszk látásmód.

A kettő nem zárja ki egymást. A Ludasnál mindenki komoly volt, amolyan hivatalnok. Ami vicc jött, azt mindig a rádióból, a Pagodából hozták a színészek. Olykor megtalálnak emberek, hogy figyeljen, mondok egy viccet, ezt rajzolja meg! Erre mindig képtelen voltam, csak saját ötleteimből kiindulva tudok dolgozni.


S mindig van kedve, ötlete hozzá?

Ha leülök – s szorít a határidő – mindig akad ötlet is. Tudja, mi segít még? Ha telerakom az asztalt üres papírokkal. Ha csak egy papírt raknék ki, nyomasztana, hogy nem hibázhatok; ha vétek, radírozni kell, így viszont annyiszor kezdem újra, ahányszor akarom. Sokat rajzoltam erre a kiállításra is, mert azt szerettem volna, hogy új alkotások is kikerüljenek. A képek egy részét – az író karikatúrákat – a Petőfi Irodalmi Múzeumból kölcsönöztük a tárlatra, de számos itt látható grafika először szerepel a nyilvánosság előtt.



SzS


A Sajdik Ferenc életművéből A varázsló felemeli a ceruzáját címmel nyílt kiállításról a Kiállítás Sajdik Ferenc életművéből című cikkünkben lehet olvasni.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Waliczky_Velence_res

2019.05.27

Miért jelentős lépés, hogy Waliczky Tamás, a hongkongi egyetemen oktató újmédiaművész képviseli Magyarországot az 58. Velencei Biennálén? Hogy érzené magát egy konzervatív ízlésű kiállításlátogató a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb fesztiválján? Miért nyerhette meg az Arany Oroszlán-díjat idén Litvánia egy látványos operaelőadással? Erről is kérdeztük Ferenczy Bálint Londonban élő művészet- és fotótörténészt, az Initio Fine Arts Gallery alapítóját, akivel Velencében találkoztunk.

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

Slam Poetry Showcase produkciót mutat be három erdélyi slam poetry bajnok a kolozsvári Planetáriumban május 30-án. A Bajnokon Legalja névvel fémjelzett rendezvényen fellép majd André Ferenc, aki 2013-ban, Horváth Benji, aki 2014-ben és Vass Csaba, aki 2018-ban nyert Erdélyi Slam Poetry Bajnokságot. A belépés ingyenes.

A május 29-én tartandó tanácskozás célja, hogy a 2014 óta létező, a magyarországi színházi nevelési képzések között egyedülálló drámainstruktor szak eddigi eredményeit felmérje, valamint lehetséges fejlődési irányait a korábbi és jelenlegi osztályok közreműködésével, tanáraik és a szakma képviselőinek részvételével megvitassa. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb tájékoztatás itt érhető el.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Május 30. és június 2. között rendezik meg az ELEVEN Tavasz utcafesztivált a Bartók Béla úton, ahol izgalmas művészeti programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és workshopokkal várják az érdeklődőket.

eleven_tavasz

Leonidas Kavakos görög hegedűművész karmesterként is sikeres, most erről az oldaláról is bemutatkozik a Budapesti Fesztiválzenekar közönségének május 31-én, június 1-én és 2-án a Zeneakadémián. Nemcsak a karmestere, a szólistája is különleges lesz hangversenyüknek, Gautier Capuçon csellóművész.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma