GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.11

A Pom-pom meséi, A nagy ho-ho-horgász és számos más mesefigura fűződik Sajdik Ferenc nevéhez, legtöbben mégis talán a Ludas Matyiban 30 éven át közölt humoros képeiről ismerik. A Várnegyed Galériában A varázsló felemeli ceruzáját címmel nyílt tárlat, amely a kiváló karikaturista mellett bemutatja a remek képzőművészt is, és sokszínű válogatást ad a Kossuth-díjas művész varázslatos, olykor groteszk humorú világából. INTERJÚ

Mi kell egy jó karikatúrához?

A karikatúrához ötlet kell. Ez a 70-80 százaléka, persze rajz nélkül semmit nem érne, csupán rossz vicc maradna.


Ön mindig érzi, hogy ami eszébe jut, az éppen jó vicc-e?

Az ember ezt egyáltalán nem érzi; csinálja, ami eszébe jut. Én soha nem gondolkodom azon, hogy egy ötlet elég jó-e, hiszen ha nem tartanám annak, neki sem állnék. A Ludas Matyiba 30 éven át minden héten hat-hét rajzot készítettem.


Fokukac_1
Főkukac figurája A nagy ho-ho-ho-horgász című rajzfilmből a Bem rakparton
A 15 cm-es bronz szobrot Mihajlo Kolodko ukrán szobrász készítette.
Fotó: wikipedia.org


A határidő, mint ihlet?

A határidő mindig a legfőbb ihlet. A Ludas Matyinál keddenként kellett leadni a vázlatokat, és bárhogy próbáltam, képtelen voltam pénteken nekiállni, hétfőn este viszont odaültem, és remekül haladtam – ekkortájt szoktam rá arra, hogy este dolgozzak.


A szerkesztőségben közösen is ötleteltek, vagy mindig egymaga dolgozott?

Nem volt közös ötletelés. Az írókat olykor összehívták, de a rajzolók mind magukban dolgoztak.


A grafika viszont más. Itt a kiállítás-megnyitón is előkerült a gondolat, hogy az leginkább ösztönösen működik.

Én egészen ösztönösen rajzolok. Újabban nem dobom el az első rajzaimat, mert rájöttem, hogy mindig azok a legjobbak. Korábban úgy hittem, megvan a figura, a gondolat, akkor most lerajzolom jobban, pontosabban, és – nehéz megmondani, mitől – de az első sokkal jobban működött. Bár az ösztön nem népszerű fogalom a képzőművészetben, a felkészülés tetszetősebb.


Ez azt jelenti, hogy nem is tudja többször egészen pontosan ugyanazt lerajzolni?

Igen. Azaz le tudom rajzolni, de érzem, hogy nem olyan jó. Nincs benne az a spiritusz, ami megfogja az embert, vagy nem kel úgy életre; az apró gesztusok nem olyanok – ez nekem a filmgyári munkáim során is nehézséget okozott.


Előfordul, hogy Öntől várják a megfejtést egy-egy képéhez? Mit jelent ez vagy az?

Nálam a képeknek is van poénjuk, szerintem ez elengedhetetlen. Most itt ülünk például a Szabó Lőrinc karikatúra alatt, amit fia, Lóci személye – akivel közösen készítettük a bontott csirkés reklámunkat – ihletett. Rendkívül magas ember volt, szinte le kellett hajolnia, amikor belépett az ajtón. Ebbe a képbe az édesapja versét és az ő képkeretből kilógó alakját sűrítettem. Lóci óriás lesz – írta Szabó Lőrinc, s valóban az lett.


sajdik14
Lóci óriás lesz
Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum


A bontott csirkés reklámnál miről szólt a megrendelés?

Azt nagyon szerettem, mert lényegében bármit rajzolhattam. Először leforgatták egy valódi csirke húsával, ám hamar rájöttek, hogy a trancsírozást nem lehet ebben a formában a televízióban megmutatni. Így tőlem már csak annyit kértek, hogy rajzoljak akármit, csak hangozzon el, hogy „bontott csirke”.


Mindig ilyen szabad kezet kapott?

Nem, én magam úgy is szoktam emlegetni a munkáim jelentős részét, hogy „alkalmazkodó grafika”. Elég sok reklámot rajzoltam, vagy például tankönyveket, s ott általában nagyon komolyan vették, ami le volt írva. Előfordult, hogy – mivel akadt még helyem – belerajzoltam egy olasz tankönyv képébe egy biciklis embert. Mire ők szóltak: azt szedjem ki, mert még nem tanulták a kerékpár szót. Magam azon a véleményen voltam, hogy ez jó alkalom arra, hogy megtanulják, mégis ki kellett vennem.


Pom_Pom
Pom-pom és Picur alakját is Sajdiknak köszönhetjük
Fotó: wikipedia.org


Tehát ha túl sok a megkötés, az nem jó, de ha adnak valamilyen támpontot, az segít?

Firkálgatni kell nagyon sokat, én is azt csinálom, például telefonálás közben kiváló ornamentikát rajzolok. Ez olyan, mint egy hangszeres zenésznek a gyakorlás, karban tartja az embert. A legjobb az, amikor televízióból rajzolok, ott rendkívül gyorsan kell rögzíteni egy-egy arcot vagy mozgást. De fényképről képtelen lennék rendes arcot rajzolni, fontos, hogy három dimenzióban lássam.


Előfordul, hogy előveszi a korábbi rajzait, vagy dolgozik később egy-egy firkával?

Firkával nem, de olyan megesik, hogy egy-egy korábbi rajzomról megállapítom, hogy nem is olyan rossz. Tele vagyok rajzokkal, gondoljon bele, csak a Ludas Matyinál mennyi anyag gyűlt össze, s azokat mind visszaadták.


Ezek rendszerezve állnak a polcokon?

Dehogy! Ebben a tekintetben rendetlen vagyok, inkább ki sem húzom a fiókot vagy nyitom ki a szekrényt, mert dőlnek ki a rajzok.


Amikor kedvtelésből rajzol, mit rajzol?

Madarakat. Nagyon szeretem őket, vélhetően azért, mert jól esik gömbölyű formákat rajzolni.


IMG_0348_Copy
A varázsló felemeli a ceruzáját című életműkiállítás
Fotó: Csákvári Zsigmond


Önt derűs embernek tartják, de a karikatúrához kell valami karcosság is, valami groteszk látásmód.

A kettő nem zárja ki egymást. A Ludasnál mindenki komoly volt, amolyan hivatalnok. Ami vicc jött, azt mindig a rádióból, a Pagodából hozták a színészek. Olykor megtalálnak emberek, hogy figyeljen, mondok egy viccet, ezt rajzolja meg! Erre mindig képtelen voltam, csak saját ötleteimből kiindulva tudok dolgozni.


S mindig van kedve, ötlete hozzá?

Ha leülök – s szorít a határidő – mindig akad ötlet is. Tudja, mi segít még? Ha telerakom az asztalt üres papírokkal. Ha csak egy papírt raknék ki, nyomasztana, hogy nem hibázhatok; ha vétek, radírozni kell, így viszont annyiszor kezdem újra, ahányszor akarom. Sokat rajzoltam erre a kiállításra is, mert azt szerettem volna, hogy új alkotások is kikerüljenek. A képek egy részét – az író karikatúrákat – a Petőfi Irodalmi Múzeumból kölcsönöztük a tárlatra, de számos itt látható grafika először szerepel a nyilvánosság előtt.



SzS


A Sajdik Ferenc életművéből A varázsló felemeli a ceruzáját címmel nyílt kiállításról a Kiállítás Sajdik Ferenc életművéből című cikkünkben lehet olvasni.

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

2019.03.18

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen. Az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli. Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké.

A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fontért kelt el. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. Az árverés bevételét jótékonysági célokra fordítják. George Michael az 1980-as évek elején az Andrew Ridgeleyvel alapított Wham! duó tagjaként vált ismertté, majd szólókarrierjével is hatalmas sikert aratott. Csaknem négy évtizedet átívelő pályafutása alatt több mint 100 millió albuma fogyott, hét felvétele a brit slágerlisták első helyére került, lemezeiért három Brit Awards- és két Grammy-díjat vehetett át.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Marai_30

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

Különleges farsangi hangulatú mulatságot rendeznek a pécsi Modern Magyar Képtárban március 22-én. Az esemény fő ihletője a Bauhaus, illetve a Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig című – március 31-ig látogatható – időszaki kiállítás.

A Müpában a nagysikerű koncertek, tánc- és újcirkusz-előadások mellett a szépirodalom is jelentős szerepet kap: a Vers-estek és a Literárium népszerű sorozatok mellett különleges egyszeri előadások is színpadra kerülnek. Március 18-án Sándor Iván munkásságát, áprilisban Kányádi Sándor munkásságát idézik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma