IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.08.16

Ismét egy magyar hollywoodi világhíresség előtt tisztelegtek augusztus 14-én a Magyar Hollywood Túra 2016 projekt soron következő rendezvényén, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tolcsván. A községben született 1879. január 1-jén a hollywoodi filmgyártás ikonja, a világ egyik legnagyobb filmstúdiója, a 20th Century Fox alapító atyja: Fuchs Vilmos, azaz: William Fox.

A SzirmayWaldbott-kastély adott otthont az exkluzív megemlékezésnek, amelyet a 25. Zempléni Fesztivál eseményeként rendeztek meg a Panoráma Világklub és Tolcsva Község Önkormányzatának támogatásával. Bokor Balázs nagykövet, volt Los Angeles-i főkonzul, a Magyar Hollywood Túra igazgatója a nagyszámú közönség előtt kifejtette, hogy a projekt célja a Magyarországról elindult, magyar gyökerekkel rendelkező hollywoodi világhírességek emlékének megőrzése. Mindehhez a 2009-ben megjelent könyve, Az én Hollywoodom szolgáltatja az alapot.

 

gdgdg


Számtalan magyar származású világhíresség véste be magát a hollywoodi filmtörténelembe. Mindannyijukra büszkének kell lennünk. Emléküket ápolnunk kell, nem szabad szerénynek lennünk, amikor rögzítjük Hollywood történelmének és sikereinek jelentős magyar tartalmát. Ezeknek a világhírességeknek a példáját a fiatal nemzedékek előtt is magasra kell emelnünk. Bokor Balázs hangsúlyozta, hogy Fuchs Vilmos kilenchónapos korában került New Yorkba, ahol 21 évesen meg is alapította első cégét, és 1908-ban már a Broadwayen volt mozija, amelyet hamarosan újabbak követtek.

 

Hollywoodba költözött, 1915-ben pedig megalapította a Fox Film Corporationt. Számos magyar színészt, filmírót és ötletembert alkalmazott. Kiváló üzletember volt. Ő találta ki a „sztár” fogalmát, amely világszerte nagy hatással volt az emberek gondolkodására, viselkedésére, öltözködésére. Nem a filmeket és írójukat, hanem a bennük szereplő sztárokat reklámozta. Futószalagon gyártotta az újabb és újabb filmcsillagokat, 1929-re pedig a világ mozijainak egyharmada a Fox Film Corporation tulajdonába került. A 20th Century Fox a mai napig a világ egyik legnagyobb filmstúdiója. Fuchs Vilmos nevét, történetét, eredményeit és örökségét hordozza magában.

 

A projektigazgató aláhúzta, hogy a filmmogul emlékének igazi ápolását a szülőhelyén is meg kellene végre oldani, hiszen a mai napig nem sikerült szülőházából emlékmúzeumot létrehozni. Úgy vélte, hogy ehhez civil erőfeszítésekre van szükség, amelyben a projekt hatékonyan részt vállalna.

 

panel


A rendezvény művészvendégei Bollók Csaba, Salamon András filmrendezők, Ubrankovics Júlia és Csere Ágnes színésznők voltak. A 2000-ben Balázs Béla-díjat kapott Bollók Csaba eddigi legnagyobb hivatalos sikeréről, a 2007-es Filmszemlén fődíjat kapott Iszka utazásáról beszélt. Az alkotás világpremierjét a Berlinale fesztiválon tartották, majd 2009-ben ezt a filmet nevezte Magyarország az Oscar-díjra. Feleségével és alkotótársával, Csere Ágnes színésznővel felelevenítették az Oscar-jelölés folyamatát és azt a lobbitevékenységet, amelyet az Oscar-díj kapcsán a siker érdekében folytatni kell.

 

A pár és Salamon András egyaránt azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a múlt eredményeinek és sikereinek emléke, de a mai filmes világban az összefogás, a szakmai együttgondolkodás játszik alapvető szerepet. Salamon András felhívta a figyelmet arra, hogy akárcsak Fuchs Vilmos idejében, ma is nagyon nagy a külföld, a nemzetközi értékek iránti érdeklődés és a külföldi országokhoz való vonzódás. Saját filmje, a 2004-ben készült Getno is az újrakezdés nehézségeit taglalta. Salamon András a célok elérésének, a vágyak teljesülésének fontosságát emelte ki.

 

A Los Angelesben és Budapesten, „kétlaki” életet élő Ubrankovics Júlia színésznő Fuchs Vilmos kapcsán is azt tartotta fontosnak, hogy annak, aki valóban nemzetközi színtéren szeretne dolgozni, meg kell felelnie a külföldi környezet igen nagy elvárásainak. Az amerikai mozi- és televíziós filmekben játszó színésznő a 2009-es Filmszemlén elnyerte a legjobb színésznőnek járó elismerést Bacsó Péter Majdnem szűz című filmjének főszerepéért.

 

A sikeres rendezvény tovább erősítette azt a célt, hogy a Magyarországon méltánytalanul kevés figyelmet kapó hollywoodi magyar ikonokról minél több szó essen és példájuk ösztönző erőként működjön, különösen a fiatal nemzedéknél.

 

A Magyar Hollywood Túra következő állomása augusztus 26-án Mátészalkán lesz, ahol az egykor a városban született magyar szülők világsztárrá vált gyermekéről, Tony Curtisről emlékeznek meg a Fényes Napok Fesztivál keretén belül.

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma