2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.02.25

Az idei évben a Rózsavölgyi Szalon több előadását is akadálymentesen, narrátor közreműködésével tekinthetik meg az érdeklődők. Az előadások akadálymentesítésében a nemzetközileg elismert és nagy tapasztalattal rendelkező 90 decibel Project munkatársai lesznek a Szalon segítségére, akik komplex művészeti élményt tudnak biztosítani a látássérült közönségnek.

_EDV2636_


A Rózsavölgyi Szalonban ehhez minden feltétel adott, s ráadásul a szalon méretének és atmoszférájának köszönhetően a látássérült közönség testközelből tapasztalhatja és érezheti meg a színpadi játékot. A minél jobb megértés miatt előadások előtt 1 órával látássérült vendégek színpadbejáráson vehetnek részt, melynek során megismerhetik a díszleteket, kellékeket és a szereplők jelmezeit.

Az első akadálymentesített előadásra 2016. február 27-én, 15 órától kerül sor. Szakonyi Károly: Örvény című darabját Kovács Margit narrálja.


_EDV2786A 90 decibel projectről:

2010 őszén a 90 decibel Project azzal a céllal jött létre, hogy a kulturális intézmények, s elsősorban a színházak és a múzeumok akadálymentesek legyenek a hallás- és látássérültek számára. A Fogyatékos Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezményt Magyarország az elsők között írta alá, melyet a magyar jelnyelvről és annak használatáról szóló törvény követett, amelyet 2009. november 9-én fogadott el a magyar parlament. Ezek alapján is kiemelt fontosságú az egyenlő esélyű hozzáférés a kultúrához. A civil kezdeményezésű 90 decibel ezt kívánja elősegíteni és koordinálni, melyhez a szükséges szakembereket és azok képzését is hosszú távon biztosítja.


A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai szerint 2001-ben, Magyarországon a látássérültek száma 65 ezret tett ki. Továbbá sokkoló tény, hogy Magyarországon évente négy-hatezer ember veszíti el a látását, és ez a szám folyamatosan növekszik a társadalom fokozatos elöregedése, a különböző betegségek (például cukorbetegség) és balesetek miatt.

Az egyenlő esélyű hozzáférés nevében a 90 decibel Project igyekszik elérni, hogy a látássérültek is minél teljesebb kulturális élményekkel gazdagodhassanak. Célunk, hogy képzett narrátorok segítségével színházi előadások, mozi- és DVD-filmek, múzeumi tárlatok kommunikációs szempontból akadálymentessé váljanak a látássérült érdeklődők számára.


Ajánló a darabhoz:

Az idősödő Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij beleszeret tanítványába, az egyetemista Polinába, és kezdetét veszi egy szenvedélyes, az író szempontjából rendkívül inspiráló szerelem, melyben a lány sokszor szenved. A birtoklási vágy, a szenvedély és gyűlölet meséje ez, valamint az örök múzsáé, aki az író minden regényében megjelenik, legyen szó Polináról, A játékos női főszereplőjéről, Dunyáról a Bűn és bűnhődésben, Nasztaszjáról a Félkegyelműben, vagy Nasztyenkáról a Fehér éjszakákban. Dosztojevszkij hiába kezd új életet, többé nem tud elszakadni szerelme emlékétől, minden női karakterben és minden leírt szóban őt keresi.

 

Szakonyi jól ismeri Dosztojevszkij karaktereit, hiszen 1995-ben A félkegyelműből, 1998-ban a Bűn és bűnhődésből írt színpadi adaptációt. A drámák írása közben - saját bevallása szerint - valamiféle írói alteregójává vált Dosztojevszkij figurája, ezért született meg az író magánéletével foglalkozó alkotás.

Az előadásban az író életrajza keveredik regényeinek cselekményszálaival, továbbszőve a Dosztojevszkij-legendáriumot.


Szakonyi rádiójátékát Sződy Szilárd 2000-ben rendezte meg a Kossuth Rádió számára Blaskó Péter, Szilágyi Enikő és Selmeczi Roland szereplésével. A rendező azonban úgy érezte, hogy a darab színpadra kívánkozik, mert vizuálisan is érdekes lehetne a korszak megjelenítése. Selmeczi Bea dramaturggal közösen elkészítették a színpadi változatot, amelyben a szerelmi háromszög kapcsán a néző előtt kibontakozik a XIX. századvégi Párizs, a Montparnasse bohémvilága és a kaszinók társasági élete. A Rózsavölgyi Szalon egyszerre bohém és nagyvilági, tehát megfelelő miliőt teremt az előadáshoz, legyen szó akár kaszinóról, akár egy művészkávézóról.


Forrás: színház.hu
Képek: színház.hu

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma