2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.02.25

Az idei évben a Rózsavölgyi Szalon több előadását is akadálymentesen, narrátor közreműködésével tekinthetik meg az érdeklődők. Az előadások akadálymentesítésében a nemzetközileg elismert és nagy tapasztalattal rendelkező 90 decibel Project munkatársai lesznek a Szalon segítségére, akik komplex művészeti élményt tudnak biztosítani a látássérült közönségnek.

_EDV2636_


A Rózsavölgyi Szalonban ehhez minden feltétel adott, s ráadásul a szalon méretének és atmoszférájának köszönhetően a látássérült közönség testközelből tapasztalhatja és érezheti meg a színpadi játékot. A minél jobb megértés miatt előadások előtt 1 órával látássérült vendégek színpadbejáráson vehetnek részt, melynek során megismerhetik a díszleteket, kellékeket és a szereplők jelmezeit.

Az első akadálymentesített előadásra 2016. február 27-én, 15 órától kerül sor. Szakonyi Károly: Örvény című darabját Kovács Margit narrálja.


_EDV2786A 90 decibel projectről:

2010 őszén a 90 decibel Project azzal a céllal jött létre, hogy a kulturális intézmények, s elsősorban a színházak és a múzeumok akadálymentesek legyenek a hallás- és látássérültek számára. A Fogyatékos Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezményt Magyarország az elsők között írta alá, melyet a magyar jelnyelvről és annak használatáról szóló törvény követett, amelyet 2009. november 9-én fogadott el a magyar parlament. Ezek alapján is kiemelt fontosságú az egyenlő esélyű hozzáférés a kultúrához. A civil kezdeményezésű 90 decibel ezt kívánja elősegíteni és koordinálni, melyhez a szükséges szakembereket és azok képzését is hosszú távon biztosítja.


A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai szerint 2001-ben, Magyarországon a látássérültek száma 65 ezret tett ki. Továbbá sokkoló tény, hogy Magyarországon évente négy-hatezer ember veszíti el a látását, és ez a szám folyamatosan növekszik a társadalom fokozatos elöregedése, a különböző betegségek (például cukorbetegség) és balesetek miatt.

Az egyenlő esélyű hozzáférés nevében a 90 decibel Project igyekszik elérni, hogy a látássérültek is minél teljesebb kulturális élményekkel gazdagodhassanak. Célunk, hogy képzett narrátorok segítségével színházi előadások, mozi- és DVD-filmek, múzeumi tárlatok kommunikációs szempontból akadálymentessé váljanak a látássérült érdeklődők számára.


Ajánló a darabhoz:

Az idősödő Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij beleszeret tanítványába, az egyetemista Polinába, és kezdetét veszi egy szenvedélyes, az író szempontjából rendkívül inspiráló szerelem, melyben a lány sokszor szenved. A birtoklási vágy, a szenvedély és gyűlölet meséje ez, valamint az örök múzsáé, aki az író minden regényében megjelenik, legyen szó Polináról, A játékos női főszereplőjéről, Dunyáról a Bűn és bűnhődésben, Nasztaszjáról a Félkegyelműben, vagy Nasztyenkáról a Fehér éjszakákban. Dosztojevszkij hiába kezd új életet, többé nem tud elszakadni szerelme emlékétől, minden női karakterben és minden leírt szóban őt keresi.

 

Szakonyi jól ismeri Dosztojevszkij karaktereit, hiszen 1995-ben A félkegyelműből, 1998-ban a Bűn és bűnhődésből írt színpadi adaptációt. A drámák írása közben - saját bevallása szerint - valamiféle írói alteregójává vált Dosztojevszkij figurája, ezért született meg az író magánéletével foglalkozó alkotás.

Az előadásban az író életrajza keveredik regényeinek cselekményszálaival, továbbszőve a Dosztojevszkij-legendáriumot.


Szakonyi rádiójátékát Sződy Szilárd 2000-ben rendezte meg a Kossuth Rádió számára Blaskó Péter, Szilágyi Enikő és Selmeczi Roland szereplésével. A rendező azonban úgy érezte, hogy a darab színpadra kívánkozik, mert vizuálisan is érdekes lehetne a korszak megjelenítése. Selmeczi Bea dramaturggal közösen elkészítették a színpadi változatot, amelyben a szerelmi háromszög kapcsán a néző előtt kibontakozik a XIX. századvégi Párizs, a Montparnasse bohémvilága és a kaszinók társasági élete. A Rózsavölgyi Szalon egyszerre bohém és nagyvilági, tehát megfelelő miliőt teremt az előadáshoz, legyen szó akár kaszinóról, akár egy művészkávézóról.


Forrás: színház.hu
Képek: színház.hu

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma