2017. október 19.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2016.01.06

Nincs jubileumi évad Szabó Magda-bemutató nélkül, így a Régimódi történet 2013-as premierje után az idén 150 éves Csokonai Színház ismét egy klasszikussal várja az írónő rajongóit. Szabó Magda egyik legnagyobb hatású, legismertebb regénye, Az ajtó színpadi adaptációjának premierje január 15-én lesz. Emerenc szerepében Kubik Annát, az írónőében Varga Klárit láthatja a közönség.

Míg a Régimódi történet központjában a debreceni szerző édesanyjának családja állt, addig Az ajtó különös házvezetőnője, Emerenc alakja révén ezúttal egy fogadott anya történetét ismerjük meg. A budai villában lakó írónő és Emerenc lépésről lépésre kibontakozó barátságának hátterében valódi rejtélyként jelenik meg az ajtó, amely nem csak a házvezetőnő lakását választja el a kívülállóktól, de számtalan dolgot elzár és eltakar: zajt, hangot, tárgyakat, titkot, fájdalmat.


08_ajto_proba_16_01_05

 

Naszlady Éva Az ajtóról:

 

„Emerenc és az írónő úgy egészítik ki egymást, mint két félgömb. Ahol véget ér az egyik személyisége, ott kezdődik a másiké. Amit az egyik megvalósított az életében, a másik épp azt nyomta el magában. Erős véleménnyel vannak a másik olyan tulajdonságairól, amelyekkel maguk nem rendelkeznek, mégis irigyen vágynak birtokolni azokat. Két nagy formátumú nő. Mindketten a saját világuk királynői. Mindkettő csúcsteljesítményt nyújt, a környezete tiszteli, elismeri. Trónok harca. És mindemellett egymás tükörképei is. Találkozásuk alkalmat ad arra, hogy mindegyikük elgondolkozzon a maga határain, elakadásain, hibáin, korlátain. Kettejük harca és „barátsága” persze nekünk is alkalmat és gondolkodni valót ad magunkkal kapcsolatban.

Nem szándékom leszűkíteni a történetet a hatvanas évek szenvedéseire. A szenvedés az szenvedés. Sosem kellemes és nem jön jókor. Ugyanakkor mégsem véletlenül éri az embert. Ott kap jelzést, hogy miben rugalmatlan, miben feszül ellene a folyamatos áramlásnak. Ahol ragaszkodásba, merev elképzelésekbe ütközik az élet árama bennünk, ott szenvedést érzékelünk. A szenvedés nagy tanítómester. Ahogy Emerenc mondja: megokosít, aztán a végén az ember annyira okos lesz, hogy azt kívánja, bárcsak buta lehetne megint.”


39_ajto_proba_16_01_05

 

Kubik Anna a Régimódi történet Rickl Máriája után most újabb karakteres Szabó Magda-hős, Emerenc szerepében mutatkozik be a közönség előtt.


25_ajto_proba_16_01_05


„Csoda és titok Emerenc. Ismerek ilyen embert, aki csupa tüske kívül, és közben a világ legszerethetőbb lénye. Emerenc is cipeli a páncélját, és abban találja meg élete értelmét, hogy másokat kiszolgál. Mindezt furcsa pokróc modorral teszi, mert védi magát és az érzelmeit. Azt vallja, hogy addig kell élni, amíg az embernek érdemes célja, feladata van. Egy bíborfolyó az élete és ezt a sok, csordogáló szenvedést próbálja valahogy mederben tartani. Aztán nagyon nehezen, évtizedek múltával mégis a bizalmába fogad valakit, az írónőt, akiről úgy gondolja, hogy talán örököse lehet az életének, gondolatainak, történeteinek, hisz elmesél neki mindent, amit másoknak nem, és újra csalódnia kell. Ezt nem lehet túlélni. Van köztünk rokonság. Nekem is sok történetem van, és ha nem is vettem magamra ilyen hatalmas páncélt, azért néha én is úgy érzem, hogy elfogytak a könnyek belőlem. Van mögöttem egy olyan élet, ami ugyan tele volt hatalmas amplitúdójú érzelmekkel, elképesztő dolgok történtek velem, akár a szakmai életemet nézem, akár a magánéletemet, de tudom, hogy milyen az, amikor valaki mást mutat már, mint ami benne van. Ilyen módon én is viselem ezt a páncélt.”


03_ajto_proba_16_01_05


Fotó: Máthé András

Diszterem

2017.10.18

Ismerjük Liszt Ferencet, mint embert, mint saját korának sztárját? Tudjuk, milyen kapcsolat fűzte őt a királyi családhoz? A Gödöllői Királyi Kastélyban október 20. és 22. között a zeneszerző életével és műveivel találkozhatunk a XVI. Liszt Fesztivál keretében, de érkeznek a Virtuózok felfedezettjei és híres külföldi fellépők is. A részletekről dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója mesélt.

kosa1

2017.10.18

Az orvosok és festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a napja október 18-a, mely dátum 2002 óta egyet jelent a Magyar Festészet Napjával. De vajon milyen is a kortárs magyar festészet? Miért van szakadék a képzőművészet és a közönség között? A Magyar Festészet Napja Alapítvány új elnökével, Verebes György festőművésszel beszélgettünk a rendezvénysorozat programjairól.

Copy_of_golddigger_still_masolata

2017.10.18

Idén sem maradunk Skandináv Filmfesztivál nélkül: a mustra október 24. és 29. között az Art+ Cinema moziban minden eddiginél gazdagabb kínálatot vonultat fel. A fesztivál hat napja alatt öt kategóriába osztva 30 alkotást láthatnak a skandináv filmek szerelmesei. A sokszínű válogatásban találunk dán drámát, finn dokumentumfilmet, izlandi thrillert, norvég vígjátékot és svéd kosztümös filmet is.

Az egyeztetések eredményeként az NKA vezetése és a programot működtető kollégium tagjai a program nevének változtatása mellett döntöttek, a jövőben Hangfoglaló Programként viszik tovább azokat a projekteket, amelyek eddig a Cseh Tamás Programhoz kapcsolódtak. Az október 6. előtt született döntések nyomán megvalósuló pályázatok és programok továbbra is a régi néven futnak. Az új pályázatokat már a Hangfoglaló Program keretében hirdetik meg, amelynek első hivatalos eseményét október 26-án tartják az A38 hajón, ahol kihirdetik az Induló Előadói Alprogram és a Klubtámogató Alprogram nyerteseit. A hvg.hu a múlt héten arról írt, hogy a Cseh család a névhasználati jogra kötött megállapodás lejártával nem hosszabbítja meg az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött szerződést.

A hentes, a k*rva és a félszemű című Hegedűs D. Géza, Gryllus Dorka és Nagy Zsolt főszereplésével készült „kegyetlen mese” európai premierje a 44. Genti Filmfesztiválon lesz Szász János részvételével. Szász János (Woyzeck, Witman fiúk, A nagy füzet) új alkotásával húsz év után tér vissza a nagyszabású nemzetközi filmfesztiválra az Észak Firenzéjeként emlegetett belgiumi Gentbe. A film 2018 elején lesz látható a magyar mozikban a Big Bang Média forgalmazásában.

A két ifjú művész október 20-án egyesíti művészi erőit a Budapest Kongresszusi Központban. Baráti Kristóf hegedűművész ezúttal hegedű helyett karmesteri pálcát vesz kézbe, mellyel a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekart vezényli. Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című művének boszorkányos dallamai után Várdai István gordonkaművész mutatja be virtuóz hangszerjátékát Sosztakovics I. gordonkaversenyében. A koncert második felében Dvořák méltán népszerű Újvilág szimfóniáját hallhatja a közönség.

Visszatérő címmel különleges ifjúsági előadással készül az idei évadban 25 éves jubileumát ünneplő Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház: az évfordulóhoz kapcsolódó darabot október 24-én, kedden mutatják be. Czukor Balázs legújabb rendezése a színház alapító tagjainak személyes élettörténeteiből meríti anyagát. Az életesemények generációkon átívelve szólnak a máról, gyerekkorunkról, kamasz éveinkről, szüleinkkel kialakított kapcsolatunkról, valamint saját szülői hivatásunkról.

Sohasem használt római kori színházra bukkantak a régészek Jeruzsálemben, a Siratófal szomszédságában. A Wilson-ív alatti épületet, melynek maradványaira kerek színpaddal, ülőhelyekkel és lépcsőkkel találtak rá, egykor kétszáz néző befogadására tervezték. A fedett és zárt terű, tehát zenés előadásokra is alkalmas, általában egykor odeonnak nevezett épület jóval kisebb az Izraelben másfelé, Bét Guvrinban vagy Cezareában megtalált szabadtéri színházaknál. A régészek különösen jelentősnek tartják a színházépület megtalálását, mert a korabeli írásos források – köztük Josephus Flavius könyvei – is megemlítik a Jeruzsálemben lévő, római kori színházakat, de mindeddig nem bukkantak ilyen épületek nyomaira.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma