tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.01.06

Nincs jubileumi évad Szabó Magda-bemutató nélkül, így a Régimódi történet 2013-as premierje után az idén 150 éves Csokonai Színház ismét egy klasszikussal várja az írónő rajongóit. Szabó Magda egyik legnagyobb hatású, legismertebb regénye, Az ajtó színpadi adaptációjának premierje január 15-én lesz. Emerenc szerepében Kubik Annát, az írónőében Varga Klárit láthatja a közönség.

Míg a Régimódi történet központjában a debreceni szerző édesanyjának családja állt, addig Az ajtó különös házvezetőnője, Emerenc alakja révén ezúttal egy fogadott anya történetét ismerjük meg. A budai villában lakó írónő és Emerenc lépésről lépésre kibontakozó barátságának hátterében valódi rejtélyként jelenik meg az ajtó, amely nem csak a házvezetőnő lakását választja el a kívülállóktól, de számtalan dolgot elzár és eltakar: zajt, hangot, tárgyakat, titkot, fájdalmat.


08_ajto_proba_16_01_05

 

Naszlady Éva Az ajtóról:

 

„Emerenc és az írónő úgy egészítik ki egymást, mint két félgömb. Ahol véget ér az egyik személyisége, ott kezdődik a másiké. Amit az egyik megvalósított az életében, a másik épp azt nyomta el magában. Erős véleménnyel vannak a másik olyan tulajdonságairól, amelyekkel maguk nem rendelkeznek, mégis irigyen vágynak birtokolni azokat. Két nagy formátumú nő. Mindketten a saját világuk királynői. Mindkettő csúcsteljesítményt nyújt, a környezete tiszteli, elismeri. Trónok harca. És mindemellett egymás tükörképei is. Találkozásuk alkalmat ad arra, hogy mindegyikük elgondolkozzon a maga határain, elakadásain, hibáin, korlátain. Kettejük harca és „barátsága” persze nekünk is alkalmat és gondolkodni valót ad magunkkal kapcsolatban.

Nem szándékom leszűkíteni a történetet a hatvanas évek szenvedéseire. A szenvedés az szenvedés. Sosem kellemes és nem jön jókor. Ugyanakkor mégsem véletlenül éri az embert. Ott kap jelzést, hogy miben rugalmatlan, miben feszül ellene a folyamatos áramlásnak. Ahol ragaszkodásba, merev elképzelésekbe ütközik az élet árama bennünk, ott szenvedést érzékelünk. A szenvedés nagy tanítómester. Ahogy Emerenc mondja: megokosít, aztán a végén az ember annyira okos lesz, hogy azt kívánja, bárcsak buta lehetne megint.”


39_ajto_proba_16_01_05

 

Kubik Anna a Régimódi történet Rickl Máriája után most újabb karakteres Szabó Magda-hős, Emerenc szerepében mutatkozik be a közönség előtt.


25_ajto_proba_16_01_05


„Csoda és titok Emerenc. Ismerek ilyen embert, aki csupa tüske kívül, és közben a világ legszerethetőbb lénye. Emerenc is cipeli a páncélját, és abban találja meg élete értelmét, hogy másokat kiszolgál. Mindezt furcsa pokróc modorral teszi, mert védi magát és az érzelmeit. Azt vallja, hogy addig kell élni, amíg az embernek érdemes célja, feladata van. Egy bíborfolyó az élete és ezt a sok, csordogáló szenvedést próbálja valahogy mederben tartani. Aztán nagyon nehezen, évtizedek múltával mégis a bizalmába fogad valakit, az írónőt, akiről úgy gondolja, hogy talán örököse lehet az életének, gondolatainak, történeteinek, hisz elmesél neki mindent, amit másoknak nem, és újra csalódnia kell. Ezt nem lehet túlélni. Van köztünk rokonság. Nekem is sok történetem van, és ha nem is vettem magamra ilyen hatalmas páncélt, azért néha én is úgy érzem, hogy elfogytak a könnyek belőlem. Van mögöttem egy olyan élet, ami ugyan tele volt hatalmas amplitúdójú érzelmekkel, elképesztő dolgok történtek velem, akár a szakmai életemet nézem, akár a magánéletemet, de tudom, hogy milyen az, amikor valaki mást mutat már, mint ami benne van. Ilyen módon én is viselem ezt a páncélt.”


03_ajto_proba_16_01_05


Fotó: Máthé András

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma