IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.07.10

„Az udvargazdák meghatározzák saját kertjük arculatát – nevüket adják hozzá, lelküket-hitüket teszik bele a programokba” – mondta nekünk Szirtes Edina Mókus tavaly, amikor is új helyszínnel: a Mókuskerttel bővült a Művészetek Völgye. A hegedűművész-zeneszerző idén is vár mindenkit udvarába, ahol a közönséggel együtt alkotnak a művészek. Hogyan? Interjúnkból kiderül.

Idén július 20. és 29. között látogathatunk a Művészetek Völgyébe, ahol már második éve lesz saját udvara Szirtes Edina Mókusnak. „Ennek az aprócska udvarnak a megnyugvás, az álmodozás és egy kis borzongás a lényege... legjobb, ha mindezt egyszerre éljük át. Nem a művészek hajladozása a lényeg egy-egy produkció után, hanem hogy közösen teremtsünk... Együtt leszünk színészekkel, mesélőkkel, muzsikusokkal, ritmusra verselőkkel (slam poetry), szájjal dobolókkal (beatbox) és lelkesen befogadókkal...” – olvashatjuk a Völgy honlapján. De mit is jelent ez? Hogyan alkothat, teremthet együtt művész és közönség?

 

KAP_7711-1000


„Azt szerettem volna, hogy legyen egy olyan udvar, ahol nem a művészek hajlonganak és a nézők tapsolnak, mert azokból végtelen a választék. Helyette olyan családias, meghitt hangulatú programot képzeltem el, ahova beülünk beszélgetni, eszmét cserélni, és figyelünk egymásra” – mondta nekünk tavaly Szirtes Edina Mókus, aki örül, ha aktív a közönsége: „jó volna, ha olyan vitakör alakulhatna ki, melyben nem csúnyán nézünk arra, aki mást gondol, hanem örömmel fogadjuk a többféle nézőpontot és véleményt. De a közönség nemcsak azzal vesz részt a produkcióban, ha beszél. Ha csöndben van és nyitott szívvel hallgat, akkor részese az előadásnak, ugyanúgy, mint a hegedűs, brácsás. Mert míg mi játszunk, ők befogadnak, és egyik sem több vagy kevesebb a másiknál. Ezért úgy várom a közönséget a koncertjeimre, mint a zenésztársaimat. Nagyon kíváncsi vagyok rájuk. Én őket szeretném megtapsolni.”

 

Idén valóban a közönség is kaphat tapsot, hiszen lesz Folk karaoke a Zagyva Bandával, valamint Király Miklóssal és zenekarával. A kiváló népzenészek invitálják a közönség tagjait a világot jelentő deszkákra a mikrofonhoz, hogy ne maradjon rejtve egyetlen tehetség sem.

 

Emellett lesz Mókussimogató is, ahol találkozhatunk Tóth Szabolcs szitárművésszel és Kovács Zalán tubaművésszel. „A Mókussimogatónak van már előzménye is, ugyanis korábbam indult egy beszélgetéssorozatom a Maladype Színházban Fényhordozók címmel, ahova hónapról hónapra hívtam meg zenészt és olyan értékes munkát végző személyeket, mint Sebő Ferenc, Ghaoui Hessna, és az a hegedűtanárnő, aki számtalan növendékét készített fel a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató versenyre” – árulta el nekünk anno a hegedűművész, mi is adta az ötletet a nem mindennapi programhoz.

 

KAP9297-1000


A zene mellett idén is szerepet kap a mese is, hiszen Szirtes Edina Mókus maga is szeret mesét hallgatni és álmodozni: „Azt tapasztaltam, hogy a felnőttek ugyanolyan nyitottak a mesékre, történetekre, mint a kicsik. (…) A kisgyermeket mesével altatja el az édesanyja – ez felbecsülhetetlen érték. Varázslat. Innentől kezdve a kicsi mindig ezt az élményt fogja hordozni magában, és újraéli majd a szeretetet, amikor mesét hall. Hasonló ez, mint a süteményevés. A nagymamák mindig süteménnyel etetik a szemük fényét, így a sütemény a mai napig misztérium, benne van a nagymama, a szeretet, a biztonság, a gondoskodás. Az ilyen típusú szeretet megélése az életünk legfontosabb értelme. Lelkünk feldolgozza a mese történeteit, és általa jobb emberré válhatunk. Anyukám drámapedagógus, bábjátékos, és mindig mesélt a gyerekeknek, ezért én úgy nőttem fel, hogy minden tele volt otthon mesével, egy-egy bőröndben, kabátban, mindenben mese volt és van. Ha csak lehet, én örülök a mesének és a mai napig hallgatom őket” – tudtuk meg Szirtes Edina Mókustól. A vele készült teljes interjút ITT lehet elérni.

 

A MókusKert programjait ITT nézheted meg.



Wéber Anikó

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma