2018.07.10

„Az udvargazdák meghatározzák saját kertjük arculatát – nevüket adják hozzá, lelküket-hitüket teszik bele a programokba” – mondta nekünk Szirtes Edina Mókus tavaly, amikor is új helyszínnel: a Mókuskerttel bővült a Művészetek Völgye. A hegedűművész-zeneszerző idén is vár mindenkit udvarába, ahol a közönséggel együtt alkotnak a művészek. Hogyan? Interjúnkból kiderül.

Idén július 20. és 29. között látogathatunk a Művészetek Völgyébe, ahol már második éve lesz saját udvara Szirtes Edina Mókusnak. „Ennek az aprócska udvarnak a megnyugvás, az álmodozás és egy kis borzongás a lényege... legjobb, ha mindezt egyszerre éljük át. Nem a művészek hajladozása a lényeg egy-egy produkció után, hanem hogy közösen teremtsünk... Együtt leszünk színészekkel, mesélőkkel, muzsikusokkal, ritmusra verselőkkel (slam poetry), szájjal dobolókkal (beatbox) és lelkesen befogadókkal...” – olvashatjuk a Völgy honlapján. De mit is jelent ez? Hogyan alkothat, teremthet együtt művész és közönség?

 

KAP_7711-1000


„Azt szerettem volna, hogy legyen egy olyan udvar, ahol nem a művészek hajlonganak és a nézők tapsolnak, mert azokból végtelen a választék. Helyette olyan családias, meghitt hangulatú programot képzeltem el, ahova beülünk beszélgetni, eszmét cserélni, és figyelünk egymásra” – mondta nekünk tavaly Szirtes Edina Mókus, aki örül, ha aktív a közönsége: „jó volna, ha olyan vitakör alakulhatna ki, melyben nem csúnyán nézünk arra, aki mást gondol, hanem örömmel fogadjuk a többféle nézőpontot és véleményt. De a közönség nemcsak azzal vesz részt a produkcióban, ha beszél. Ha csöndben van és nyitott szívvel hallgat, akkor részese az előadásnak, ugyanúgy, mint a hegedűs, brácsás. Mert míg mi játszunk, ők befogadnak, és egyik sem több vagy kevesebb a másiknál. Ezért úgy várom a közönséget a koncertjeimre, mint a zenésztársaimat. Nagyon kíváncsi vagyok rájuk. Én őket szeretném megtapsolni.”

 

Idén valóban a közönség is kaphat tapsot, hiszen lesz Folk karaoke a Zagyva Bandával, valamint Király Miklóssal és zenekarával. A kiváló népzenészek invitálják a közönség tagjait a világot jelentő deszkákra a mikrofonhoz, hogy ne maradjon rejtve egyetlen tehetség sem.

 

Emellett lesz Mókussimogató is, ahol találkozhatunk Tóth Szabolcs szitárművésszel és Kovács Zalán tubaművésszel. „A Mókussimogatónak van már előzménye is, ugyanis korábbam indult egy beszélgetéssorozatom a Maladype Színházban Fényhordozók címmel, ahova hónapról hónapra hívtam meg zenészt és olyan értékes munkát végző személyeket, mint Sebő Ferenc, Ghaoui Hessna, és az a hegedűtanárnő, aki számtalan növendékét készített fel a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató versenyre” – árulta el nekünk anno a hegedűművész, mi is adta az ötletet a nem mindennapi programhoz.

 

KAP9297-1000


A zene mellett idén is szerepet kap a mese is, hiszen Szirtes Edina Mókus maga is szeret mesét hallgatni és álmodozni: „Azt tapasztaltam, hogy a felnőttek ugyanolyan nyitottak a mesékre, történetekre, mint a kicsik. (…) A kisgyermeket mesével altatja el az édesanyja – ez felbecsülhetetlen érték. Varázslat. Innentől kezdve a kicsi mindig ezt az élményt fogja hordozni magában, és újraéli majd a szeretetet, amikor mesét hall. Hasonló ez, mint a süteményevés. A nagymamák mindig süteménnyel etetik a szemük fényét, így a sütemény a mai napig misztérium, benne van a nagymama, a szeretet, a biztonság, a gondoskodás. Az ilyen típusú szeretet megélése az életünk legfontosabb értelme. Lelkünk feldolgozza a mese történeteit, és általa jobb emberré válhatunk. Anyukám drámapedagógus, bábjátékos, és mindig mesélt a gyerekeknek, ezért én úgy nőttem fel, hogy minden tele volt otthon mesével, egy-egy bőröndben, kabátban, mindenben mese volt és van. Ha csak lehet, én örülök a mesének és a mai napig hallgatom őket” – tudtuk meg Szirtes Edina Mókustól. A vele készült teljes interjút ITT lehet elérni.

 

A MókusKert programjait ITT nézheted meg.



Wéber Anikó

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma