Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.05.31

Nem találkoztam még olyan szerény előadóval, mint Szirtes Edina Mókus. A hegedűművész és zeneszerző úgy várja a közönségét a koncertjeire, mint a zenésztársait. Meghitt, közösségi, összművészeti programokkal készül a Művészetek Völgyére, ahol saját udvara lesz: a MókusKert. Miért érdemes ellátogatnunk hozzá? Hol találkozhatunk még vele és műveivel a következő évadokban? Erről mesélt nekem.

A 27. Művészetek Völgye új helyszíne lesz a MókusKert udvar Kapolcson. Te válogathattad össze a programokat?

Igen, hiszen az udvargazdák meghatározzák a saját kertjük arculatát – a nevüket adják hozzá, és a lelküket, hitüket teszik bele a programokba. Igazából már tavaly megfogalmazódott bennem egy ötlet: azt szerettem volna, hogy legyen egy olyan udvar, ahol nem a művészek hajlonganak és a nézők tapsolnak, mert azokból végtelen a választék. Helyette olyan családias, meghitt hangulatú programot képzeltem el, ahova beülünk beszélgetni, eszmét cserélni, és figyelünk egymásra. Olyan embereket mutatnék be, akik példaértékű munkát végeznek, de nem tapsoljuk meg őket mindennap, mert nincs színpad számukra, amelyre felléphetnének. Gondolok itt ápolókra, vagy arra az orvoscsaládra, akik Székesfehérváron húsz éve saját erejükből táboroztatnak sérülteket. Hihetetlenül értékes a tevékenységük! A Művészetek Völgye azonban kulturális fesztivál, ezért kérték, hogy a programjaimban a művészetek jelenjenek meg. Így döntöttem összművészeti előadások mellett: diafilmeket fogunk vetíteni, amelyeket színészek olvasnak fel és adnak elő, és zenészek játszanak alatta, így a közönség igazi koncertélményt kap majd az improvizáció és a színház jegyében. Meghitt, közösségi esemény lesz, miközben olyan előadókat hívtam, akik önmagukban is lekötik a figyelmet, a szíveket és a fantáziát. Az Öreg néne őzikéje, a Toldi kiegészül majd egy-egy dallal, és mi végig improvizáljuk, muzsikáljuk majd a történetet.

 

KAP_7711-1000


Mivel meséket dolgoztok fel, adja magát a kérdés: gyerekeknek vagy felnőtteknek szól majd elsősorban?

Igazából én ezt nem választanám külön. Nem hiszem, hogy ki kellene zárni a felnőtteket minden olyan jóból, amelyből a gyerekek részesülhetnek. Azt tapasztaltam, hogy a felnőttek ugyanolyan nyitottak a mesékre, történetekre, mint a kicsik. Ráadásul ez a felolvasás kiegészül koncertélménnyel, tehát azokat is várjuk, akik zenét szeretnének hallgatni. Abban is bízom, hogy a tengernyi koncert után jólesik majd leülni és belemerülni egy történetbe. Igaz, én magamból indulok ki, abból, hogy mennyire szeretek csendben üldögélni és álmodozni, mesét hallgatni.

 

A mesék mit jelentenek a számodra?

A kisgyermeket mesével altatja el az édesanyja – ez felbecsülhetetlen érték. Varázslat. Innentől kezdve a kicsi mindig ezt az élményt fogja hordozni magában, és újraéli majd a szeretetet, amikor mesét hall. Hasonló ez, mint a süteményevés. A nagymamák mindig süteménnyel etetik a szemük fényét, így a sütemény a mai napig misztérium, benne van a nagymama, a szeretet, a biztonság, a gondoskodás. Az ilyen típusú szeretet megélése az életünk legfontosabb értelme. Lelkünk feldolgozza a mese történeteit, és általa jobb emberré válhatunk. Anyukám drámapedagógus, bábjátékos, és mindig mesélt a gyerekeknek, ezért én úgy nőttem fel, hogy minden tele volt otthon mesével, egy-egy bőröndben, kabátban, mindenben mese volt és van. Ha csak lehet, én örülök a mesének és a mai napig hallgatom őket.

 

KAP_7843-1000


Arról teljesen le kellett mondanod, hogy példaértékű emberi történeteket mutass be beszélgetések keretében?

Azt tervezem, hogy minden nap lesz egy délutáni beszélgetés 14:30-tól Mókussimogató néven. A cím azt jelzi, hogy elsősorban a szeretet és odafigyelés jegyében fogunk beszélgetni különböző tematikák mentén. A lényeg, hogy ott vagyunk együtt, és elkezdődhet a kommunikáció. Nagyon kíváncsi vagyok az emberekre, nemcsak a meghívott beszélgetőkre, hanem a nézőkre is.

 

A Művészetek Völgye oldalán azt írtad az udvarodról: „Nem a művészek hajladozása a lényeg egy-egy produkció után, hanem hogy közösen teremtsünk…” Arra utalsz, hogy aktivitást vársz a közönségtől?

Mindenképpen. Sőt, én csöndbe szeretnék ülni, és hallgatni a résztvevőket. Jó volna, ha olyan vitakör alakulhatna ki, melyben nem csúnyán nézünk arra, aki mást gondol, hanem örömmel fogadjuk a többféle nézőpontot és véleményt. De a közönség nemcsak azzal vesz részt a produkcióban, ha beszél. Ha csöndben van és nyitott szívvel hallgat, akkor részese az előadásnak, ugyanúgy, mint a hegedűs, brácsás. Mert míg mi játszunk, ők befogadnak, és egyik sem több vagy kevesebb a másiknál. Ezért úgy várom a közönséget a koncertjeimre, mint a zenésztársaimat. Nagyon kíváncsi vagyok rájuk. Én őket szeretném megtapsolni.

A Mókussimogatónak van már előzménye is, ugyanis ebben az évadban indult egy beszélgetéssorozatom a Maladype Színházban Fényhordozók címmel, ahova hónapról hónapra hívtam meg zenészt és olyan értékes munkát végző személyeket, mint Sebő Ferenc, Ghaoui Hessna, és az a hegedűtanárnő, aki számtalan növendékét készített fel a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató versenyre.

 

A Maladype Színházzal találkozhatunk az udvarodban is?

Igen, öt alkalommal. Interaktív zenei-színházi workshopot fognak tartani. De lesznek a beszélgetések és összművészeti programok mellett koncertek is, viszont csak estéről estére fog kiderülni, hogy valóban olyan lélegzetelállító lesz-e minden, ahogy elképzeltem. Nem titkoltan úgy gondoltam, hogy első évben még kicsiben próbáljuk ki, mennyien érdeklődnek ilyen programok iránt, mivel nehéz versenyre kelni a nagyszínpadi produkciókkal. De nem félek a kudarctól sem, hiszen jószándékkal hozzuk létre az udvart, és mi biztosan fantasztikusan érezzük majd magunkat. Ha pedig a közönség is ugyanígy éli meg, az hatalmas ajándék lesz.

 

KAP9297-1000


Ez azt jelenti, hogy te végig ott leszel az udvarodban, és bármikor találkozhat veled a közönség?

Igen. Igaz, lesznek olyan pillanatok, amikor eltűnök egy rövid időre.

 

Persze, hiszen nemcsak a Mókuskert udvarban hallhatnak a látogatók. Lesz egy koncertetek Orgonatánc címmel is.

Fassang Lászlóval és Szokolay Dongó Balázzsal játszunk trióban. A Művészetek Palotájában már volt egy közös koncertünk novemberben, amit hatalmas ajándékként éltem meg. Különleges koncertélmény lesz most is, hármunk zenei világa fog találkozni. Emellett a Duda Éva társulattal is lesz egy produkciónk. A Virtus című előadás a kortárstánc és a cirkuszi világ ötvözéséből született. Itt zeneszerző voltam, de közreműködöm zenészként is. Valamint megyek majd a Kaláka Versudvarba is egy versimpróra.

 

Emlékeid szerint hétévesen komponáltad az első mesejáték muzsikát, idén május 10-én pedig bemutatták a Lázár Ervin meséje nyomán készült Szegény Dzsoni és Árnika című előadás, amelynek zeneszerzője vagy. Milyen volt az alkotói folyamat?

Nagyon sokat köszönhetek annak, hogy Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház igazgatója megbízott bennem, hiszen ez volt az első együttműködésünk, és nekem ez volt az első mesemusicalem. Behívott, elmondta, hogy Závada Péter lesz a dalszövegíró, és én szerzem a zenét, de eleinte meg kellett regulázni engem, mert szabadjára engedtem az alkotási folyamatot, és meg kellett tanulnom, hogy ennek a műfajnak megvannak a maga szabályai, amelyeket be kell tartani. A küzdelem során voltak olyan pontok, amikor azt hittem, én erre nem vagyok alkalmas, végül mégis sikerült. Megnéztem musicaleket, operetteket, és meg kellett ismernem a hangokat, akikre majd írom a dalokat.

 

Ha még nem volt tapasztalatod, szerinted miért választottak téged?

Szerettek volna valami újat létrehozni. Biztos lett volna, aki kisujjból megírja, nekem azonban meg kellett küzdenem vele, és pont ettől sikerül egy olyan világot teremteni, ami más, mint az eddigiek. Nagyon jó volt a csapattal dolgozni, mert mindenki nyitott volt, és külön megköszönték, hogy ez a darab megszülethetett. Még nem volt részem korábban olyan élményben, hogy a színész elkezdi próbálni a dalt, és meghatottságában sírni kezd.

 

KAP9511-1000


Egy korábbi interjúban így nyilatkoztál: „Nem én írom a zenét, hanem fentről származik. Én csak elkapom a pillanatnyi vágyaimra, érzéseimre felelő hangokat.” Ez nagyon szép, de mit is jelent? Mikor jön el az ihletet állapot?

Amikor kapok egy új felkérést, mindig nagyon boldog vagyok, hatalmas kiváltságnak és megtiszteltetésnek érzem, de a kezdeti öröm után mindig elönt a rémület: mi lesz, ha nem jön az ihlet? Hiszen a semmiből kell teremteni, és félelmetes gondolat, hogy esetleg semmi sem fog eszembe jutni. Ki vagyunk szolgáltatva az ihletet állapotnak, amely odafentről jön, és előfordult már az is, hogy jegyet vettek az előadásra, mikor még egy hangot sem írtam. Az idegesség azonban nem segít. Én inkább elcsendesedem, és addig olvasok egy verset, mesét, amíg egyszer csak elkezdődik a csoda, és hangokká válik a történet. Hogyan? Az rejtély. A kreativitás netovábbja. Viszont, ha egyszer megoldanám ihlet nélkül, biztosan lebuknék, és utána vissza is vonulnék, amíg meg nem találnám újra a hangot. Mivel hegedűművészszakon végeztem, így, ha nem jut eszembe többé egyetlen hang sem, akkor is kezembe vehetem a hangszerem, és legalább többet gyakorlok, hiszen nehéz aktív hangszeresnek, előadónak és zeneszerzőnek is lenni egyszerre.

 

Gyerekként melyikre vágytál jobban?

Hatévesen kaptam hangszert a kezembe, és hét évesen mondtam, hogy zeneszerző és karmester szeretnék lenni. Fogalmam sincs, honnan jött mindez, de arra emlékszem, hogy vezényeltem otthon Brahms hegedűversenyét, melyet bakelitlemezről hallgattunk. Borzasztó hálás is vagyok, hogy az lehettem, amire gyerekként vágytam. Mindig arról ábrándoztam, hogy színházakba és kortárs tánchoz írhassak zenét, hiszen ott tényleg csak a zene van. De az is hatalmas varázslat, ha drámához, meséhez teremthetek, és most egyre több a felkérésem zeneszerzésre. Mégsem tudnék meglenni a koncertek nélkül. Jelenleg éppen annyi koncertem van, ami még életben tartja az előadói lelkemet is. A kettő együtt jó, mert ha csak koncerteznék, akkor meg a zeneszerzés hiányozna nagyon.

 

A mai beszélgetésünkre is úgy érkeztél, hogy a József Attila Színházban voltál egyeztetni. Új darab készül?

Egy Tatay Sándor novellán dolgozunk majd, amelynek Fábri Péter lesz a szövegírója, és Verebes István fogja rendezni. Ezen kívül a székesfehérvári Vörösmarty Színházba ajánlottam be egy művet: Vidróczkiról készítek a magyar népzenéből ihletve egy daljátékot, melynek Háy János lesz a szövegírója és Horváth Csaba a rendező-koreográfus. Mindkét előadást a 2018/2019-es évadban láthatják majd a nézők.

 

Wéber Anikó

MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

_D0A4986_Copy

2019.06.20

Díszes, kissé groteszk wayang bábok merednek ránk egy vitrin mögül, az ülő démon csempelap felső szélén pedig egy graffitire bukkanunk. Egy kapuőrző vigyázza a Buddha-szobrokat és -tekercseket, egy strucctojás pedig Hopp Ferenc gyűjteményezéséről mesél. A Hopp Ferenc Múzeum Made in Asia című kiállításán különlegesebbnél különlegesebb tárgyakat tekinthetünk meg.

Csontvary_Onarckep_R

2019.06.20

100 évvel ezelőtt halt meg a legmagányosabb, leginkább különcnek számító magyar festő Csontváry Kosztka Tivadar. Az alkotás vándorútján egy misztikus élmény indítja el. Felnőtt férfiként, elismert gyógyszerészként hall egy szózatot: „Te leszel a legnagyobb Napút festő! Nagyobb Rafaellónál is.” Az életét tette fel erre a hívásra és magas művészetet megvalósító létre. Meg nem értve és számkivetve halt meg. De manapság nem tudunk szabadulni képeinek hatása alól. Titkát nem tudjuk megfejteni, a magával ragadó műveket Ludmann Mihály művészettörténésszel idézzük fel.

302363_muzeumok_ejszakaja_keptar_iseum

2019.06.20

Országszerte mintegy négyszáz intézmény várja a közönséget csaknem 2000 programmal június 22-én, a 17. Múzeumok éjszakáján, amelynek „fővárosa" Szombathely lesz. Az óriási kínálatból ajánlunk néhány helyszínt, ahová érdemes egyedül, párban vagy családostól ellátogatni szombaton.

A Csinghaj-tibeti-fennsíkon eddig feltárt legkorábbi régészeti lelőhelyként határozták meg a kutatók azt az északnyugat-kínai karsztbarlangot, ahol először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a faj nevét adó szibériai barlangon kívüli területen. Az ásatási munkálatok 2018-ban kezdődtek és mostanáig több mint 1400 kőtárgyat és csaknem 600 darab állati csontot tártak fel a barlangban. A vizsgálatok szerint a leletek több mint 40 ezer évesek, az őskőkorszakból származnak.

Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának meghívására öt magyar alkotó mutatkozhatott be június első hétvégéjén a kínai közönségnek a kelet-kínai Hangzhouban megrendezett BudapestFest programjának részeként. A kínai közönség nagyra értékelte a magas minőségű egyedi termékeket.

Újra megnyitja kapuit az Antropos.hu Fashion&Art&Design Market június 22-én a Morrison's 2 klub fedett udvarán. Az árusítók között számos divattervező, kiegészítő-tervező, kézműves, ötvös/ékszer-készítő, festő, grafikus, digitális művész munkájával ismerkedhetnek meg a látogatók, akár el is beszélgethettek az alkotókkal, és ami a legjobban tetszik, azt meg is vásárolhatják. A belvárosi udvaron nemcsak nézelődni, illetve vásárolni lehet majd, hanem workshopokat is részt vehetnek az érdeklődők.

Reisz Gábor alkotása nyitja a rendező részvételével pénteken a Cinema Jove nemzetközi filmfesztivált a valenciai Teatre Principal-ban. A felnőtté válás kérdéseivel foglalkozó, önéletrajzi ihletésű filmet a hazai mozik decemberben mutatták be, s több mint 53 ezren váltottak rá jegyet. Nemzetközi premierje az A-kategóriás tallinni fesztiválon volt, majd a torinói fesztiválon három zsűri díjazta, Monte-Carlo filmfesztiválján elnyerte a fődíjat. A Rossz verseket a Magyar Filmakadémia négy kategóriában tüntette ki Magyar Filmdíjjal áprilisban.

A Budapesti Vonósok Kamarazenekar pénteken a Budapest Music Centerben jótékonysági koncertet adnak a vakok és gyengénlátók támogatására, így járulva hozzá ahhoz, hogy az Összhang Alapítvány túrázásra alkalmas tandem kerékpárokkal ajándékozhassa meg a Mozdulj! Kiemelten Közhasznú Egyesületet, amely augusztusban ötnapos tandemtúrát szervez a Balaton körül látássérültek számára. Az esten Bach, Vivaldi, Handel és Mozart művei szólalnak meg, közreműködik Flamich Mária szoprán, Menyhárt Zsuzsanna fuvolaművész, Szilvásy Júlia hárfaművész és Dinyés Soma csembalóművész, a koncertmester Soltész Ágnes.

A szabadtéri színház eddigi fenállásának minden esztendejét egy előadás szimbolizálja idén Egerben június 27. és augusztus 19. között.

egri_csillagok

Június 27-én az AWS frontembere, Siklósi Örs mutatja be önálló projektjét az Esernyős Warm-up udvarában.

Balázs János ad ingyenes zongorakoncertet szombaton 20.00-kor a romantikus zeneirodalom legismertebb alkotóinak műveiből a Zeneakadémia előtti téren, ahol erre az estére komponált videóinstallációkat is láthatnak az érdeklődők.

Június 24.–augusztus 19. között a tízéves viszáki Tündérkertben és az alig több mint tízéves Kaszás Attila Pajta Színház (KAPSZ) programajánlatával várja vendégeit Szarvas József színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma