IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.05.31

Nem találkoztam még olyan szerény előadóval, mint Szirtes Edina Mókus. A hegedűművész és zeneszerző úgy várja a közönségét a koncertjeire, mint a zenésztársait. Meghitt, közösségi, összművészeti programokkal készül a Művészetek Völgyére, ahol saját udvara lesz: a MókusKert. Miért érdemes ellátogatnunk hozzá? Hol találkozhatunk még vele és műveivel a következő évadokban? Erről mesélt nekem.

A 27. Művészetek Völgye új helyszíne lesz a MókusKert udvar Kapolcson. Te válogathattad össze a programokat?

Igen, hiszen az udvargazdák meghatározzák a saját kertjük arculatát – a nevüket adják hozzá, és a lelküket, hitüket teszik bele a programokba. Igazából már tavaly megfogalmazódott bennem egy ötlet: azt szerettem volna, hogy legyen egy olyan udvar, ahol nem a művészek hajlonganak és a nézők tapsolnak, mert azokból végtelen a választék. Helyette olyan családias, meghitt hangulatú programot képzeltem el, ahova beülünk beszélgetni, eszmét cserélni, és figyelünk egymásra. Olyan embereket mutatnék be, akik példaértékű munkát végeznek, de nem tapsoljuk meg őket mindennap, mert nincs színpad számukra, amelyre felléphetnének. Gondolok itt ápolókra, vagy arra az orvoscsaládra, akik Székesfehérváron húsz éve saját erejükből táboroztatnak sérülteket. Hihetetlenül értékes a tevékenységük! A Művészetek Völgye azonban kulturális fesztivál, ezért kérték, hogy a programjaimban a művészetek jelenjenek meg. Így döntöttem összművészeti előadások mellett: diafilmeket fogunk vetíteni, amelyeket színészek olvasnak fel és adnak elő, és zenészek játszanak alatta, így a közönség igazi koncertélményt kap majd az improvizáció és a színház jegyében. Meghitt, közösségi esemény lesz, miközben olyan előadókat hívtam, akik önmagukban is lekötik a figyelmet, a szíveket és a fantáziát. Az Öreg néne őzikéje, a Toldi kiegészül majd egy-egy dallal, és mi végig improvizáljuk, muzsikáljuk majd a történetet.

 

KAP_7711-1000


Mivel meséket dolgoztok fel, adja magát a kérdés: gyerekeknek vagy felnőtteknek szól majd elsősorban?

Igazából én ezt nem választanám külön. Nem hiszem, hogy ki kellene zárni a felnőtteket minden olyan jóból, amelyből a gyerekek részesülhetnek. Azt tapasztaltam, hogy a felnőttek ugyanolyan nyitottak a mesékre, történetekre, mint a kicsik. Ráadásul ez a felolvasás kiegészül koncertélménnyel, tehát azokat is várjuk, akik zenét szeretnének hallgatni. Abban is bízom, hogy a tengernyi koncert után jólesik majd leülni és belemerülni egy történetbe. Igaz, én magamból indulok ki, abból, hogy mennyire szeretek csendben üldögélni és álmodozni, mesét hallgatni.

 

A mesék mit jelentenek a számodra?

A kisgyermeket mesével altatja el az édesanyja – ez felbecsülhetetlen érték. Varázslat. Innentől kezdve a kicsi mindig ezt az élményt fogja hordozni magában, és újraéli majd a szeretetet, amikor mesét hall. Hasonló ez, mint a süteményevés. A nagymamák mindig süteménnyel etetik a szemük fényét, így a sütemény a mai napig misztérium, benne van a nagymama, a szeretet, a biztonság, a gondoskodás. Az ilyen típusú szeretet megélése az életünk legfontosabb értelme. Lelkünk feldolgozza a mese történeteit, és általa jobb emberré válhatunk. Anyukám drámapedagógus, bábjátékos, és mindig mesélt a gyerekeknek, ezért én úgy nőttem fel, hogy minden tele volt otthon mesével, egy-egy bőröndben, kabátban, mindenben mese volt és van. Ha csak lehet, én örülök a mesének és a mai napig hallgatom őket.

 

KAP_7843-1000


Arról teljesen le kellett mondanod, hogy példaértékű emberi történeteket mutass be beszélgetések keretében?

Azt tervezem, hogy minden nap lesz egy délutáni beszélgetés 14:30-tól Mókussimogató néven. A cím azt jelzi, hogy elsősorban a szeretet és odafigyelés jegyében fogunk beszélgetni különböző tematikák mentén. A lényeg, hogy ott vagyunk együtt, és elkezdődhet a kommunikáció. Nagyon kíváncsi vagyok az emberekre, nemcsak a meghívott beszélgetőkre, hanem a nézőkre is.

 

A Művészetek Völgye oldalán azt írtad az udvarodról: „Nem a művészek hajladozása a lényeg egy-egy produkció után, hanem hogy közösen teremtsünk…” Arra utalsz, hogy aktivitást vársz a közönségtől?

Mindenképpen. Sőt, én csöndbe szeretnék ülni, és hallgatni a résztvevőket. Jó volna, ha olyan vitakör alakulhatna ki, melyben nem csúnyán nézünk arra, aki mást gondol, hanem örömmel fogadjuk a többféle nézőpontot és véleményt. De a közönség nemcsak azzal vesz részt a produkcióban, ha beszél. Ha csöndben van és nyitott szívvel hallgat, akkor részese az előadásnak, ugyanúgy, mint a hegedűs, brácsás. Mert míg mi játszunk, ők befogadnak, és egyik sem több vagy kevesebb a másiknál. Ezért úgy várom a közönséget a koncertjeimre, mint a zenésztársaimat. Nagyon kíváncsi vagyok rájuk. Én őket szeretném megtapsolni.

A Mókussimogatónak van már előzménye is, ugyanis ebben az évadban indult egy beszélgetéssorozatom a Maladype Színházban Fényhordozók címmel, ahova hónapról hónapra hívtam meg zenészt és olyan értékes munkát végző személyeket, mint Sebő Ferenc, Ghaoui Hessna, és az a hegedűtanárnő, aki számtalan növendékét készített fel a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató versenyre.

 

A Maladype Színházzal találkozhatunk az udvarodban is?

Igen, öt alkalommal. Interaktív zenei-színházi workshopot fognak tartani. De lesznek a beszélgetések és összművészeti programok mellett koncertek is, viszont csak estéről estére fog kiderülni, hogy valóban olyan lélegzetelállító lesz-e minden, ahogy elképzeltem. Nem titkoltan úgy gondoltam, hogy első évben még kicsiben próbáljuk ki, mennyien érdeklődnek ilyen programok iránt, mivel nehéz versenyre kelni a nagyszínpadi produkciókkal. De nem félek a kudarctól sem, hiszen jószándékkal hozzuk létre az udvart, és mi biztosan fantasztikusan érezzük majd magunkat. Ha pedig a közönség is ugyanígy éli meg, az hatalmas ajándék lesz.

 

KAP9297-1000


Ez azt jelenti, hogy te végig ott leszel az udvarodban, és bármikor találkozhat veled a közönség?

Igen. Igaz, lesznek olyan pillanatok, amikor eltűnök egy rövid időre.

 

Persze, hiszen nemcsak a Mókuskert udvarban hallhatnak a látogatók. Lesz egy koncertetek Orgonatánc címmel is.

Fassang Lászlóval és Szokolay Dongó Balázzsal játszunk trióban. A Művészetek Palotájában már volt egy közös koncertünk novemberben, amit hatalmas ajándékként éltem meg. Különleges koncertélmény lesz most is, hármunk zenei világa fog találkozni. Emellett a Duda Éva társulattal is lesz egy produkciónk. A Virtus című előadás a kortárstánc és a cirkuszi világ ötvözéséből született. Itt zeneszerző voltam, de közreműködöm zenészként is. Valamint megyek majd a Kaláka Versudvarba is egy versimpróra.

 

Emlékeid szerint hétévesen komponáltad az első mesejáték muzsikát, idén május 10-én pedig bemutatták a Lázár Ervin meséje nyomán készült Szegény Dzsoni és Árnika című előadás, amelynek zeneszerzője vagy. Milyen volt az alkotói folyamat?

Nagyon sokat köszönhetek annak, hogy Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház igazgatója megbízott bennem, hiszen ez volt az első együttműködésünk, és nekem ez volt az első mesemusicalem. Behívott, elmondta, hogy Závada Péter lesz a dalszövegíró, és én szerzem a zenét, de eleinte meg kellett regulázni engem, mert szabadjára engedtem az alkotási folyamatot, és meg kellett tanulnom, hogy ennek a műfajnak megvannak a maga szabályai, amelyeket be kell tartani. A küzdelem során voltak olyan pontok, amikor azt hittem, én erre nem vagyok alkalmas, végül mégis sikerült. Megnéztem musicaleket, operetteket, és meg kellett ismernem a hangokat, akikre majd írom a dalokat.

 

Ha még nem volt tapasztalatod, szerinted miért választottak téged?

Szerettek volna valami újat létrehozni. Biztos lett volna, aki kisujjból megírja, nekem azonban meg kellett küzdenem vele, és pont ettől sikerül egy olyan világot teremteni, ami más, mint az eddigiek. Nagyon jó volt a csapattal dolgozni, mert mindenki nyitott volt, és külön megköszönték, hogy ez a darab megszülethetett. Még nem volt részem korábban olyan élményben, hogy a színész elkezdi próbálni a dalt, és meghatottságában sírni kezd.

 

KAP9511-1000


Egy korábbi interjúban így nyilatkoztál: „Nem én írom a zenét, hanem fentről származik. Én csak elkapom a pillanatnyi vágyaimra, érzéseimre felelő hangokat.” Ez nagyon szép, de mit is jelent? Mikor jön el az ihletet állapot?

Amikor kapok egy új felkérést, mindig nagyon boldog vagyok, hatalmas kiváltságnak és megtiszteltetésnek érzem, de a kezdeti öröm után mindig elönt a rémület: mi lesz, ha nem jön az ihlet? Hiszen a semmiből kell teremteni, és félelmetes gondolat, hogy esetleg semmi sem fog eszembe jutni. Ki vagyunk szolgáltatva az ihletet állapotnak, amely odafentről jön, és előfordult már az is, hogy jegyet vettek az előadásra, mikor még egy hangot sem írtam. Az idegesség azonban nem segít. Én inkább elcsendesedem, és addig olvasok egy verset, mesét, amíg egyszer csak elkezdődik a csoda, és hangokká válik a történet. Hogyan? Az rejtély. A kreativitás netovábbja. Viszont, ha egyszer megoldanám ihlet nélkül, biztosan lebuknék, és utána vissza is vonulnék, amíg meg nem találnám újra a hangot. Mivel hegedűművészszakon végeztem, így, ha nem jut eszembe többé egyetlen hang sem, akkor is kezembe vehetem a hangszerem, és legalább többet gyakorlok, hiszen nehéz aktív hangszeresnek, előadónak és zeneszerzőnek is lenni egyszerre.

 

Gyerekként melyikre vágytál jobban?

Hatévesen kaptam hangszert a kezembe, és hét évesen mondtam, hogy zeneszerző és karmester szeretnék lenni. Fogalmam sincs, honnan jött mindez, de arra emlékszem, hogy vezényeltem otthon Brahms hegedűversenyét, melyet bakelitlemezről hallgattunk. Borzasztó hálás is vagyok, hogy az lehettem, amire gyerekként vágytam. Mindig arról ábrándoztam, hogy színházakba és kortárs tánchoz írhassak zenét, hiszen ott tényleg csak a zene van. De az is hatalmas varázslat, ha drámához, meséhez teremthetek, és most egyre több a felkérésem zeneszerzésre. Mégsem tudnék meglenni a koncertek nélkül. Jelenleg éppen annyi koncertem van, ami még életben tartja az előadói lelkemet is. A kettő együtt jó, mert ha csak koncerteznék, akkor meg a zeneszerzés hiányozna nagyon.

 

A mai beszélgetésünkre is úgy érkeztél, hogy a József Attila Színházban voltál egyeztetni. Új darab készül?

Egy Tatay Sándor novellán dolgozunk majd, amelynek Fábri Péter lesz a szövegírója, és Verebes István fogja rendezni. Ezen kívül a székesfehérvári Vörösmarty Színházba ajánlottam be egy művet: Vidróczkiról készítek a magyar népzenéből ihletve egy daljátékot, melynek Háy János lesz a szövegírója és Horváth Csaba a rendező-koreográfus. Mindkét előadást a 2018/2019-es évadban láthatják majd a nézők.

 

Wéber Anikó

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma