IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.22

Sződemeter egy Szatmár megyei szórványmagyar település a mai Románia területén. A mintegy négyszáz lakosból mindössze félszázan magyarok, akik néhány esztendővel ezelőtt eltervezték, hogy épületet emelnek, amely méltó módon mutatja be a település híres szülötte, Kölcsey Ferenc életét. Az emlékház műszaki átadása már megtörtént, várhatóan nyáron meg is nyílik.

Kolcsey_szulohaza_egykor
A szülőház egykor


Kölcsey Ferenc szülőháza eredetileg Kölcsey anyai dédnagyanyja, Bideskúti Zsigmondné született Péchy Júlia egykori kúriája volt. Lánya, Bideskúti Mária Bölönyi Ádámmal kötött házasságából született Bölöni (Bölönyi) Ágnes, Kölcsey Ferenc édesanyja. Bölöni Ágnes Kölcsey Péterrel Sződemeteren kötött házasságot, majd Álmosdra költözött férje birtokára, de áldott állapotban hazatért nagyanyjához Sződemeterre, és ebben a házban hozta világra elsőszülött fiát, Ferencet.


Az épületben ma a görögkatolikus plébánia és a lelkészlak található.


Kolcsey_szulohaza_2016-ban
Kölcsey szülőháza 2016-ban


Az épület folyamatos átalakításokon ment át az utóbbi évtizedekben, mára már teljesen elveszítette udvarház jellegét. A ház előtt konyhakert és szőlőlugasok vannak, az oszlopos, boltíves tornácot beüvegezték és befalazták, műanyag hőszigetelő nyílászárókat szereltettek fel, a beltéri padlókat Olaszországból adományba kapott járólapokra cserélték. A régi idők hangulatából talán az épület hátsó része őrzött meg valamennyit.

szsz_szulohaz-hatulrol
A szülőház hátulról

Belső teraszán márvány emléktábla látható, amelyet a költő születésének 100. évfordulója alkalmából, 1890-ben a zilahi székhelyű Szilágyvármegyei Wesselényi Egyesület állított Kölcsey emlékére. A kommunizmus évei alatt az emléktáblát levakolták.

Korábban a református templom melletti, az egyház tulajdonában lévő, pici házikóban rendeztek be egy Kölcsey-emlékszobát.


szsz_emlektabla-szulohazon


A most 43 lelket számláló sződemeteri református közösség a közeli Tasnád egyházközségének testvérgyülekezeteként működik, innen jár ki Pakulár István lelkipásztor megtartani az istentiszteleteket. Az ő kezdeményezésére kezdtek a helybéliek néhány évvel ezelőtt megfelelő emlékhely tervezésébe. A beruházásra végül a tasnádi anyaegyházközség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közös pályázata teremtette meg a lehetőséget, amely mellé a magyar kormány is odaállt: 85 millió forintot biztosított az emlékház létrehozására és berendezésére. Az ünnepélyes alapkőletételre három évvel ezelőtt került sor.


Szodemeter_5
A Kölcsey-emlékház kívülről már készen áll

 

Pakulár István a Kultúra.hu-nak elmondta: a Kölcsey-emlékház azzal a céllal jön létre, hogy bemutassa Kölcsey Ferencnek a Szatmár megyei kötődéseit, és a látogatók minél teljesebb képet kapjanak a költő életéről és munkásságáról. A kiállítást Petőfi Irodalmi Múzeum készíti el. Az épület tetőterében vendégszobákat alakítottak ki, összesen huszonnégy fő elszállásolására van lehetőség. A helybéliek abban bíznak, hogy lesznek olyan látogatók, akik akár hosszabb időt is eltöltetnének a Himnusz költőjének szülőhelyén.

 

„Ez a ház, ez az emlékhely megerősít bennünket, hogy nem szabad elhinni, hogy halálra ítélt nemzet vagyunk, sőt életre, örök életre vagyunk biztatva, és olyan jó, amikor egy ilyen helyen látjuk azt, hogyan teljesedik ki szinte a lehetetlenből is az az álom, az elgondolás, hogy Isten meg fogja tartani a magyar nemzetet az elkövetkezendőkben is” – fogalmazott egy korábbi interjúban Csűry István püspök.


szodemeter_reformatus_templom
A sződemeteri református templom

A helyi református templomot egyébként 1760-ban Kölcsey Ferenc anyai dédnagyanyja építtette „a szeődemeteri evang. reform. egyháznak”, és 1774-ben ő és férje harangot is öntetett. Ezt dr. Petri Mór Szilágy vármegye monographiája című munkájának 1903-ban kiadott, a birtokosok, családok történetét bemutatató kötetéből tudjuk.


Ebben a templomban keresztelte meg Kölcsey Ferencet 1790. augusztus 9-én Makódi Mihály tiszteletes, amelyről anyakönyvi bejegyzés tanúskodik.


anyakonyvi_lap
Anyakönyvi lap „Tekintetes Költsei Péter Ur fiának” kereszteléséről

Az anyakönyv a megnyitása után egy évszázaddal már nagyon rossz állapotba került, de szerencsére „A két magyar hontól tisztelt Költsei Ferentz neve iránti kegyeletből ezen elrongyollott anyakönyvet újból beköttette Szabó Antal, Szathmár várossa polgára és asztalosmester. 1862-ben”, melyet a könyv első lapján lévő bejegyzés örökített meg.


„Szeődemeter” Kölcsey anyai nagyapjának, Közép-Szolnok akkori alispánjának volt birtoka, így a templomban saját padja volt a családnak.


pad_Szodemeter_templom
A Kölcsey (Bölönyi) család padja a templomban


Pakulár István tiszteletes szerint nyárra befejezik a Kölcsey-emlékházat, és várhatóan a templom felújításával is végeznek addig. A kis házból pedig, amelyben korábban az emlékszoba volt, turisztikai, információs központ lett.


Fotók: kolcsey.org

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma