IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.08

Interaktív, kézműves részletgazdagsággal kidolgozott 21. századi intézményként újult meg nemrég a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely. A Kubinyi Ágoston pályázatnak köszönhetően modern körülmények között látható hatezer műtárgy az 1780-as és 1980-as évek közötti századokból. Ez a mennyiség azonban a múzeum gyűjteményének csupán tizede. Kalmár Ágnes osztályvezetővel, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

szorakatenuszkecskemet6217


Milyen újdonságokkal találkozhat mostanában a múzeum látogatója?

Az épületet teljesen felújítottuk, belül a kiállítótér izgalmasabb lett. Tableteken lehet tervrajzokat vagy filmeket nézni. Például Tartu múzeumának nagyon érdekes felvételein hagyományos észt népi játékokkal játszanak gyerekek. Ezen kívül vannak mozgásérzékelők, melynek hatására több látványosság működésbe lép. Fényjátékok indulnak el, 19. századi meseképek, és egy árnyszínház sziluettjei válnak láthatóvá.


szorakatenusz_3


De a látogatók lépései mozgásba hozzák a vitrinben álló műtárgyakat, melyek így minden oldalról megszemlélhetőek. Emellett a Rodolfo-gyűjtemény sejtelmes képei is életre kelnek, továbbá egy a falba épített kaleidoszkóp kezd forogni. A népek játékai gyűjtemény ihlette mechanikus beépített szerkezetek is mozgásba lendülnek, köztük egy madarat formázó egyensúly játék. Természetesen nemcsak látványosság van, játszani is lehet. A nemrég elhunyt Csete Ildikó iparművész munkája nyomán készült fűzős játékkal a ház születése körüli időszakra szerettünk volna utalni.


szorakatenusz_2


Hogyan változott a múzeum gyűjteménye az elmúlt évtizedekben?

A 80-as években még nem volt 1920 -után készült játékunk. Most már vannak egészen újnak számító tárgyaink. Például olyan, évszázados hagyományokat őrző vásári játékok, melyek az 1990-es években készültek. Jelentős szerepet kapnak az 50-60-as évek tárgyai, a kiállítás során ezeknek történeti távlatot is igyekeztünk adni. Ebben az időben sok gyerekkönyv jelent meg, nagyon népszerű volt ilyen formában például Petőfi Sándor János vitéz című műve.


szorakatenusz_4


Az 50-es években pedig szokatlan módon az Állami Pénzverőben kisvasutakat is készítettek, ezeket kiállítottuk. Az itt látható trafik játékok közül némelyik csúnyának vagy igénytelennek tűnik, ennek ellenére sokak szívének kedvesek, és szép emlékeket idéznek fel. Az idősebbik fiam nemrég megállt mellettük, és felsóhajtott, hogy ő ezeket mennyire szerette. Az 1970-es évek kelet-európai országaiban különbözőképpen másolták a német Playmobil játékait. Mindenhol más stílusban készültek. Nálunk Schenk Károly készítette nagy mennyiségben ezeket, és míg a magyarok között a történelmi témájú Playmobil figurák voltak népszerűek, például Romániában kertész alakokra volt nagy kereslet.


szorakatenuszkecskemet_1


A játékok világa minden korosztályt megmozgat. Nemcsak a saját gyerekkoruk tárgyait szeretik az emberek, töretlen az érdeklődés a régi, míves darabok vagy más nemzetek játékai iránt is. Az indonéz, a tadzsik, az észt, a mexikói, a japán, a finn, a spanyol, az olasz, a cseh vagy szlovák népi játékok közül sokféle megtalálható nálunk, és mindegyiknek vannak rajongói.


Mit árulnak el a játékok a szakértőknek arról a korról, ahonnan származnak?

A gyerekjátékok megmutathatják a gyerek helyét a társadalomban. A falusi ember játékszere más mint a városiaké. A falun élő gyerek az állatokkal együtt él. Ha például pásztorkodik, akkor az elhullajtott szőrből készít magának szőrlabdát. Játék közben rengeteget tanul a természet változásáról, az időjárásról, a munkáról, a mindennapi életről. A játékok gyakran szokásokat és szimbólumokat is őriznek.


szorakatenuszkecskemet6224


Van itt olyan tadzsik síp, melyet korábban minden család készített magának cserépből. A sárkány vagy démon alakú formák évszázadokon keresztül fennmaradtak egy vidéken. Tavasszal a gyerekek a termőföldeken keresztül szaladgáltak, és fújták a sípokat. Úgy hitték, ezzel elűzik az ártó szellemeket, és jó termést hoznak a közösségnek. Aztán az évszázadok alatt eltűnt az eredeti jelentés, és megmaradt a forma, maga a játék.


szorakatenuszkecskemet6223


A városi élet nincs ilyen szoros összefüggésben a természettel. Nézzük például a játék babát. Az 1800-as évek második felében még kemény a feje: fából, porcelánból, esetleg papírmaséból készül. Aztán a pedagógia változik, és megjelennek az 1920-30-as évek reformbabái. Ezek már puhák, hogy a gyerekek szeressenek hozzábújni. A gyerekkönyvek változása is érdekes. Kezdetben illusztráció nélkül jelentek meg. Az idő múlásával azonban az emberek rájöttek a képek hatalmas erejére. Fontos lett, hogy a gyerek ne csak tanuljon, hanem érzelmileg is kötődjön az olvasottakhoz.


szorakatenuszkecskemet6396


Úgy tapasztaltam, hogy az alkotó emberek vagy tudósok nívós játékokban gazdag környezetben nőttek fel. Nem tudok azzal maradéktalanul egyetérteni, hogy a sok játék rossz. Az nem mindegy, hogy milyen játékok ezek.


Pál Amanda

Fotók forrása: baon.hu

 

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Csütörtökön kezdődik a 28. Jókai napok rendezvénysorozat Balatonfüreden. A vasárnapig tartó programsorozatra irodalmi, gasztronómiai és színházi programokkal várják az érdeklődőket.

Jokai-koszoruzas-Balatonfured-jokai-napok-balatontipp-gyorffya-640x424

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma