2019.01.25

Ady Endre halálának századik évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban A föltámadás szomorúsága címmel nyílt kiállítás kétszeresen is jelentős: egyrészt emléket állít a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének, másrészt a szakmaiságon túl az egyént hozza emberi közelségbe.

Bokros_Birman_Dezso_Ady-portre_Res
Bokros Birman Dezső 1924-ben készített Ady fejszobra a mester arcokat, karaktereket megjelenítő kompozíció típusainak egyik legismertebb darabja.

 

A kiállítás megnyitóján a múzeum ideiglenes főigazgatója, Demeter Szilárd személyes történettel vezette be a Kaláka Együttes és Őze Áron színművész tolmácsolásában hallható Ady-versek okán is izgalmasnak ígérkező estet. „A Petőfi Irodalmi Múzeum nem a főigazgatóról szól – kezdte –, hanem alkotókról és alkotásaikról, az intézményben végzett munkáról.” Elmondta, hogy amikor a mostani tárlat anyagán dolgoztak, Hegyi Katalin, a kiállítás kurátora az Ady-síremlék avatásáról készült felvétel láttán megkérdezte, vajon miért hiányoznak róla a Nyugat szerzői. Ezt követően nem hagyta annyiban a dolgot, mindennek utánajárt, és legközelebb szinte percre pontosan megmondta, ki és hol volt, illetve mit csinált a nevezetes pillanatban. „Ehhez a munkához nem elég a tudás és a pénz, szenvedélyre is szükség van, ez teszi a Petőfi Irodalmi Múzeumot a magyar irodalom házává” – tette hozzá.

ady-temetc3a9se


Térey János József Attila-díjas író, költő, drámaíró irodalmi igénnyel megírt megnyitószövegéből a közönség több érdekes információt, anekdotaszerű epizódot ismerhetett meg Ady debreceni éveiről, ottani tartózkodása alatt a személye körül kialakulófélben lévő kultuszról, pedig akkortájt az átütő sikert számára elhozó Új versek című kötet messze nem volt még a láthatáron.


„Ady nem igazán kedvelte szülővárosomat” – mondta, majd hozzátette, hogy az ottaniak még Csokonai Vitéz Mihály kisöccsét sem akarták látni benne, mint később Borbély Szilárdban sem. Térey felhívta a figyelmet arra is, hogy a Párisban járt az Ősz és Az ős Kaján című emblematikus verseket jegyző szerző 1889-es debreceni időszaka és 1919-ben bekövetkezett halála között összesen húsz év telt el, életművét ennyi idő alatt sikerült létrehoznia. Szerinte Ady világlátása kelet-európai, megértéséhez kellő türelem és nem kis helyismeret szükséges. „Nincs olyan magyar költő, aki ennyi olvasói reményt be tudna teljesíteni, és aki ennyire ellenállna a kisajátításnak.” – állapította meg.


A tárlat nem sok helyet foglal, annál sűrűbb és változatosabb élményben részesíti a látogatót. Megtekinthetőek Ady versesköteteinek eredeti kiadványai, Ady Endre a tankönyvekből jól ismert fényképei, ritkán látott fotói és a temetéséről és síremléke avatásáról fennmaradt felvételek is.


Csorba_Geza_Ady_r
Csorba Géza Ady-szobra


Korabeli dokumentumokból és sajtóhírekből tudható, a költő temetésének napján az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el. A szertartás két órakor, Haypál Benő református lelkész búcsúztatójával indult, a kormányt Kunfi Zsigmond, a Vörösmarty Akadémiát Móricz Zsigmond, a Nyugatot Babits Mihály képviselte. A halottas menet négy órakor indult el a Kerepesi úti temetőbe, a díszsírhely Jókai Mór sírjával szemben található. Az 1930. márciusi szoboravatást hosszú előkészület előzte meg. Már a költő halála utáni napokban többen – Schöpflin Aladár, Bíró Lajos, Hatvany Lajos, Molnár Ferenc – arra tettek javaslatot, hogy érdemes lenne szobrot állítani emlékének. Később a tervek megvitatása céljából bírálóbizottság alakult, amely Csorba Géza ma is látható alkotását fogadta el.


Az 1919. január 27-én a budapesti Liget Szanatóriumban elhunyt költőről rendezett kiállítás 2020. január ötödikéig látható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Ayhan Gökhan

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma