IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.25

Ady Endre halálának századik évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban A föltámadás szomorúsága címmel nyílt kiállítás kétszeresen is jelentős: egyrészt emléket állít a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének, másrészt a szakmaiságon túl az egyént hozza emberi közelségbe.

Bokros_Birman_Dezso_Ady-portre_Res
Bokros Birman Dezső 1924-ben készített Ady fejszobra a mester arcokat, karaktereket megjelenítő kompozíció típusainak egyik legismertebb darabja.

 

A kiállítás megnyitóján a múzeum ideiglenes főigazgatója, Demeter Szilárd személyes történettel vezette be a Kaláka Együttes és Őze Áron színművész tolmácsolásában hallható Ady-versek okán is izgalmasnak ígérkező estet. „A Petőfi Irodalmi Múzeum nem a főigazgatóról szól – kezdte –, hanem alkotókról és alkotásaikról, az intézményben végzett munkáról.” Elmondta, hogy amikor a mostani tárlat anyagán dolgoztak, Hegyi Katalin, a kiállítás kurátora az Ady-síremlék avatásáról készült felvétel láttán megkérdezte, vajon miért hiányoznak róla a Nyugat szerzői. Ezt követően nem hagyta annyiban a dolgot, mindennek utánajárt, és legközelebb szinte percre pontosan megmondta, ki és hol volt, illetve mit csinált a nevezetes pillanatban. „Ehhez a munkához nem elég a tudás és a pénz, szenvedélyre is szükség van, ez teszi a Petőfi Irodalmi Múzeumot a magyar irodalom házává” – tette hozzá.

ady-temetc3a9se


Térey János József Attila-díjas író, költő, drámaíró irodalmi igénnyel megírt megnyitószövegéből a közönség több érdekes információt, anekdotaszerű epizódot ismerhetett meg Ady debreceni éveiről, ottani tartózkodása alatt a személye körül kialakulófélben lévő kultuszról, pedig akkortájt az átütő sikert számára elhozó Új versek című kötet messze nem volt még a láthatáron.


„Ady nem igazán kedvelte szülővárosomat” – mondta, majd hozzátette, hogy az ottaniak még Csokonai Vitéz Mihály kisöccsét sem akarták látni benne, mint később Borbély Szilárdban sem. Térey felhívta a figyelmet arra is, hogy a Párisban járt az Ősz és Az ős Kaján című emblematikus verseket jegyző szerző 1889-es debreceni időszaka és 1919-ben bekövetkezett halála között összesen húsz év telt el, életművét ennyi idő alatt sikerült létrehoznia. Szerinte Ady világlátása kelet-európai, megértéséhez kellő türelem és nem kis helyismeret szükséges. „Nincs olyan magyar költő, aki ennyi olvasói reményt be tudna teljesíteni, és aki ennyire ellenállna a kisajátításnak.” – állapította meg.


A tárlat nem sok helyet foglal, annál sűrűbb és változatosabb élményben részesíti a látogatót. Megtekinthetőek Ady versesköteteinek eredeti kiadványai, Ady Endre a tankönyvekből jól ismert fényképei, ritkán látott fotói és a temetéséről és síremléke avatásáról fennmaradt felvételek is.


Csorba_Geza_Ady_r
Csorba Géza Ady-szobra


Korabeli dokumentumokból és sajtóhírekből tudható, a költő temetésének napján az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el. A szertartás két órakor, Haypál Benő református lelkész búcsúztatójával indult, a kormányt Kunfi Zsigmond, a Vörösmarty Akadémiát Móricz Zsigmond, a Nyugatot Babits Mihály képviselte. A halottas menet négy órakor indult el a Kerepesi úti temetőbe, a díszsírhely Jókai Mór sírjával szemben található. Az 1930. márciusi szoboravatást hosszú előkészület előzte meg. Már a költő halála utáni napokban többen – Schöpflin Aladár, Bíró Lajos, Hatvany Lajos, Molnár Ferenc – arra tettek javaslatot, hogy érdemes lenne szobrot állítani emlékének. Később a tervek megvitatása céljából bírálóbizottság alakult, amely Csorba Géza ma is látható alkotását fogadta el.


Az 1919. január 27-én a budapesti Liget Szanatóriumban elhunyt költőről rendezett kiállítás 2020. január ötödikéig látható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Ayhan Gökhan

lukoviczky

egy

2019.04.23

A fenti címmel hirdetett látogatást két galériában a Budapest Art Week képzőművészeti eseménysorozat. A program középpontjában olyan alkotók álltak, akik műveikben valamilyen aspektusból kifejezetten női sorsokra jellemző vonásokat elevenítenek meg. A Bloody Mary, illetve a Ritual Trail to Self című tárlatokon a kortárs képzőművészet két műhelyébe pillantottunk be.

midnight-in-paris

2019.04.23

Az április 15-ei párizsi katedrálistűz tragédiájával döbbenhetünk rá igazán, hogy a több mint nyolcszáz éves Notre-Dame mennyi művészt ihletett meg – többek közt filmeseket is. Van, akinél csak háttérként jelent meg, és van, akinél a cselekmény fontos része Párizs egyik legfontosabb jelképe. A filmtett.ro összegyűjtött 10 filmet, amelyben felbukkan a Notre-Dame.

enek2

2019.04.23

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három olyan hölgyet köszönthet a magyar közönség a Művészetek Palotájában, akiknek stílusa bár eltér egymástól, a műfaj iránti teljes odaadásuk mégis összeköti őket. Ida Nielsen, Tia Fuller és Jane Monheit ugyanazt a szenvedélyt adják át a maguk eszközével – legyen ez a basszusgitár, a szaxofon vagy saját hangjuk.

Az idei programsorozatot augusztus 18. és 25. között tartják. A jubileumi alkalomra mindenkitől várják a korábbi fesztiválokon készült fényképeket, filmeket, hogy ezeket a világhálón tegyék közzé, és egy új helyszínen, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán kiállítást rendezzenek az emlékekből. Idén is 500-600 program várja a látogatókat, köztük a kolozsvári színház miniévada, Szent István Napi Néptánctalálkozó, Kolozsvári Filmnapok, kiállítások, városnéző séták. A főtéri nagyszínpadon lép fel Zorán, Ákos, a Quimby, a Honeybeast, a Ladánybene 27, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Pál István „Szalonna" is.

Április 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Asztali beszélgetéseken Galambos Ádám Kolozsváry Marianna művészettörténésszel és Pataki Gábor művészettörténésszel beszélget Korniss Dezső és Vajda Lajos üzeneteiről. Szó lesz arról, hogy miként viszonyul egymáshoz a két életmű és, hogy milyen hatással volt a két festőművész egymásra. A beszélgetés apropóját a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső művészetében és a szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című életmű-kiállítás adja.

A Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében létrejött színházi szabadegyetemen esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével térképezik fel a kortárs színházi jelenségeket és a szakmát érintő problémákat. A korábbi alkalmakon a színházi és a társadalom viszonyáról volt szó, április 25-én 18 órától a kísérleti színházról beszélgetnek majd.

Egy 3500 éves sírt, valamint egy i.e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén. A 18. dinasztia (i.e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek.

Április 24-én, szerdán 19 órakor lesz Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas, a nemzet művésze díjjal kitüntetett zeneszerző születésnapi szerzői estje. Az ünnepeltet Vashegyi Gyögry, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára és Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszönti a Pesti Vigadó dísztermében.

Szerdán kezdődik a 3. Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivál Miskolcon, amelyen a magyar balettművészek mellett öt ország táncosait láthatja a közönség.

Zagreb

Időradír címmel gyerekeknek szóló lemezét és könyvét mutatja be Bíró Eszter énekesnő április 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az Időradír a Móra Kiadó gondozásában jelenik meg. A könyvben található 15 dalos nagylemezen a hazai zenei élet kiemelkedő művészei is vendégszerepelnek. A koncert egy mese köré szövődik, ami a világórát összetörő időmanóról szól.

A budapesti székhelyű Magyar Táncművészeti Egyetem mellett öt vidéki nagyváros – Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs és Szeged – csatlakozott a Nagy Táncválasztó eseményhez. A „Válaszd a táncot! Válassz egy táncot!” szlogennel meghirdetett április 28-án zajló programot a tánc világnapja alkalmából hívták életre.

Május 2-án szervezi meg a Tiszatáj Online Plüss Műhely rovata nyilvános gyerek- és ifjúsági irodalmi programsorozatát Plüss nap Gyermekirodalomról nem (csak) gyerekeknek címmel. Az események a városi könyvtárban, az egyetem helyszínein és a nyugi kertben zajlanak majd.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma