kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.01.25

Ady Endre halálának századik évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban A föltámadás szomorúsága címmel nyílt kiállítás kétszeresen is jelentős: egyrészt emléket állít a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének, másrészt a szakmaiságon túl az egyént hozza emberi közelségbe.

Bokros_Birman_Dezso_Ady-portre_Res
Bokros Birman Dezső 1924-ben készített Ady fejszobra a mester arcokat, karaktereket megjelenítő kompozíció típusainak egyik legismertebb darabja.

 

A kiállítás megnyitóján a múzeum ideiglenes főigazgatója, Demeter Szilárd személyes történettel vezette be a Kaláka Együttes és Őze Áron színművész tolmácsolásában hallható Ady-versek okán is izgalmasnak ígérkező estet. „A Petőfi Irodalmi Múzeum nem a főigazgatóról szól – kezdte –, hanem alkotókról és alkotásaikról, az intézményben végzett munkáról.” Elmondta, hogy amikor a mostani tárlat anyagán dolgoztak, Hegyi Katalin, a kiállítás kurátora az Ady-síremlék avatásáról készült felvétel láttán megkérdezte, vajon miért hiányoznak róla a Nyugat szerzői. Ezt követően nem hagyta annyiban a dolgot, mindennek utánajárt, és legközelebb szinte percre pontosan megmondta, ki és hol volt, illetve mit csinált a nevezetes pillanatban. „Ehhez a munkához nem elég a tudás és a pénz, szenvedélyre is szükség van, ez teszi a Petőfi Irodalmi Múzeumot a magyar irodalom házává” – tette hozzá.

ady-temetc3a9se


Térey János József Attila-díjas író, költő, drámaíró irodalmi igénnyel megírt megnyitószövegéből a közönség több érdekes információt, anekdotaszerű epizódot ismerhetett meg Ady debreceni éveiről, ottani tartózkodása alatt a személye körül kialakulófélben lévő kultuszról, pedig akkortájt az átütő sikert számára elhozó Új versek című kötet messze nem volt még a láthatáron.


„Ady nem igazán kedvelte szülővárosomat” – mondta, majd hozzátette, hogy az ottaniak még Csokonai Vitéz Mihály kisöccsét sem akarták látni benne, mint később Borbély Szilárdban sem. Térey felhívta a figyelmet arra is, hogy a Párisban járt az Ősz és Az ős Kaján című emblematikus verseket jegyző szerző 1889-es debreceni időszaka és 1919-ben bekövetkezett halála között összesen húsz év telt el, életművét ennyi idő alatt sikerült létrehoznia. Szerinte Ady világlátása kelet-európai, megértéséhez kellő türelem és nem kis helyismeret szükséges. „Nincs olyan magyar költő, aki ennyi olvasói reményt be tudna teljesíteni, és aki ennyire ellenállna a kisajátításnak.” – állapította meg.


A tárlat nem sok helyet foglal, annál sűrűbb és változatosabb élményben részesíti a látogatót. Megtekinthetőek Ady versesköteteinek eredeti kiadványai, Ady Endre a tankönyvekből jól ismert fényképei, ritkán látott fotói és a temetéséről és síremléke avatásáról fennmaradt felvételek is.


Csorba_Geza_Ady_r
Csorba Géza Ady-szobra


Korabeli dokumentumokból és sajtóhírekből tudható, a költő temetésének napján az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el. A szertartás két órakor, Haypál Benő református lelkész búcsúztatójával indult, a kormányt Kunfi Zsigmond, a Vörösmarty Akadémiát Móricz Zsigmond, a Nyugatot Babits Mihály képviselte. A halottas menet négy órakor indult el a Kerepesi úti temetőbe, a díszsírhely Jókai Mór sírjával szemben található. Az 1930. márciusi szoboravatást hosszú előkészület előzte meg. Már a költő halála utáni napokban többen – Schöpflin Aladár, Bíró Lajos, Hatvany Lajos, Molnár Ferenc – arra tettek javaslatot, hogy érdemes lenne szobrot állítani emlékének. Később a tervek megvitatása céljából bírálóbizottság alakult, amely Csorba Géza ma is látható alkotását fogadta el.


Az 1919. január 27-én a budapesti Liget Szanatóriumban elhunyt költőről rendezett kiállítás 2020. január ötödikéig látható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Ayhan Gökhan

reich_karoly

2019.07.22

Megesett már veled, hogy egy könyvet nem a tartalma, hanem a benne található grafikák miatt vettél a kezedbe? Hogy egy borító annyira elbűvölt, hogy csak amiatt megvásároltad a kötetet? Idén első alkalommal illusztrációs fesztivált rendeznek, melyre konkrét szövegre reflektáló képalkotásokkal lehet pályázni. Az irodalmi illusztrációk kiállításában és díjazásában a Petőfi Irodalmi Múzeum is részt vállal. Révész Emese művészettörténésszel beszélgettünk.

designweek_3
2019.07.22

Idén október 4–13. között 16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapest fesztivált, Magyarország legnagyobb designeseményét. Cél a tervezők és a vállalkozások együttműködésének ösztönzése, valamint a szemléletformálás.

_D0A0078_Copy

2019.07.22

A tudomány és a művészet kapcsolata évszázadok óta inspirálja az alkotókat, az innovációk hatása pedig még sohasem volt ennyire kézzelfogható, mint napjainkban. A szentendrei MANK Galériában kortárs művészek naprakész reakcióiból és kísérletezéseiből nyílt kiállítás, melyről a tárlat kurátoraival, Cserhalmi Luca esztétával és Roskó Mária iparművésszel beszélgettünk. Interjú.

A világ minden tájáról mintegy 150 Mikulás kezdte meg hétfőn a korai előkészületeket a karácsonyi ünnepekre a dán fővárosban. A 62. Mikulás Világkongresszuson a piros ruhás férfiak és nők négy napon át vesznek részt különböző programokon. 1957 óta minden évben a világ legrégibb vidámparkjában, a Koppenhága melletti Bakkenben rendezik meg a világtalálkozót. A Mikulások a kongresszus nyitányaként hétfőn a turistákat szórakoztatták Koppenhága egyik fő nevezetességénél, a híres Andersen-mese főszereplője, a kis hableány szobránál, majd hajókiránduláson vettek részt. Kedden a Bellevue Beachen fognak strandolni és játszani, szerdán többek között akadályfutáson vesznek részt, csütörtökön pedig Mikulás-öttusa lesz a vidámparkban.

Tibai-Takács János dédunokáival beszélget Lájer Vera művészettörténész a családi életműkutatásról a Napsütötte Tabán című kiállításon július 23-án 18 órakor a Virág Benedek Házban. Az Ő volt a dédapánk című eseményt a Kuckóban tartják, a belépés ingyenes.

A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál. A szakemberek szerint különösen ritka közel-keleti leletre bukkantak, amelyet valószínűleg egykor a helyi földművesek használtak. A mecset az Izrael földjén végbement kulturális és vallási változásokról is tanúskodik, az iszlám vallás térfoglalásáról, a 636-os jarmúki csatát követő térségbeli hódításáról.

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet szervezésében Lovas életképek és hagyományok Háromszéken címmel nyílik kiállítás ma 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Az összeállítás a 2019-es Székely Vágtán rendezett kiállításon volt látható először, mely betekintést nyújt a Mikes-ménes évszázados hányatott történetébe az 1700 évektől az első világháborúig, valamint a háromszéki gazdák lovas életébe.

Mozart szülővárosában különböző helyszíneken megrendezett ingyenes koncerttel kezdődött meg szombaton a Salzburgi Fesztivál. Míg a 43 napos fesztivál fizetős koncertjeire akár 440 euróba (143 ezer forintba) is kerülhetnek a jegyek, a szombati programokért, köztük barokk és kortárs zenei koncertekért, nem kellett fizetnie a nézőknek. A Salzburgi Fesztivál a világ egyik legjelentősebb előadóművészeti eseménye. Az idei programban 42 opera, 55 színházi előadás és 81 koncert szerepel. A szervezők 237 ezer jegyet kínálnak a közönségnek.

Szamaritánus egyházi énekek, számi sámánzene, a mexikói Son jarocho stílus, de Jón-tenger menti kisázsiai dallamok is megszólalnak augusztus 1–4. között a Méra World Music Fesztivál csűrszínpadán.

mera-vassvik

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma