NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.12.04

A régi falusi ünnepi szokások hagyományokban leggazdagabb időszaka a tél volt. A hétköznapokat az egyházi naptár beosztása szerint számos ünnepnap tagolta. Kiemelkedő időszaka a karácsonyi ünnepkör, amelynek változatos szokásvilágában különböző korokból származó hagyományok sokszor párhuzamosan egymás mellett éltek.

teli_unnepkor-gyerekek
Fotó: Szabó Ferenc/neprajz.hu


Az év utolsó negyede a Föld északi féltekéjének legsötétebb időszaka. Ide esik a téli napforduló ideje, december 21-e, a csillagászati tél kezdete. A fénynek ebben az időszakban kitüntetett szerepe van minden kultúrában, az ókori római Mithrász ünnepben csakúgy, mint a zsidó hanuka ünnepben vagy a keresztények karácsonyában. Fontos szerepet kapnak ezekben a szokásokban a jövő esztendő termékenységének biztosítását, a baj, betegség elhárítását szolgáló rítusok sora is.


Advent

Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól karácsony vigíliájáig tartó időszak. Elnevezése /adventus Domini/ a Megváltó eljövetelét hirdető szent időre, az Úr eljövetelére utal. Böjt időszak révén, régebben adventben elcsendesedtek az emberek, nem tartottak hangos mulatságokat, lakodalmakat. Napjainkban leginkább az adventi koszorú gyertyáinak vasárnaponkénti meggyújtása idézi fel bennünk az elcsendesedést és a várakozást.

Az adventi koszorú a 19. század elejétől, német protestáns területről jutott el hozzánk. Magyarországon az adventi koszorú készítésének szokása az 1980-as évektől terjedt el, főként a városokban.

A katolikus egyházban az adventi koszorú gyertyáinak színe a három lila és rózsaszín, ahol a lila szín a bűnbánatot, szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. A 3. vasárnap gyertyája rózsaszín, amely az Úr eljövetele közeledtének örömét hirdeti.

Újabb keletű szokás az adventi naptár készítése vagy vásárlása, amelynek 24 zsebecskéje minden napra tartogat valami meglepetést a gyerekek számára.

 

Régebben az advent böjti időszak volt, nem tartottak hangos mulatságokat, esküvőket. A lelki felkészülés bensőséges pillanatai ebben az időszakban a roráték, a hajnali misék, amikor a hívek a hajnali sötétségben indulnak a templomba. A fiatalok azért a jövőjükre is gondoltak, hiszen ha a rorátéra harangoztak, az Alföldön a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen a nyelvük, és ezzel minél előbb férjet édesgessenek magukhoz.


teli_unnepkor
Fotó: Viski Károly/neprajz.hu

 

András napja: november 30.

A legjelentősebb házasságjósló és varázsló nap. Leginkább az eladó lányok szerelmi praktikáihoz, varázslásaihoz alkalmas idő. Baján például az volt szokásban, hogy ha a lány András napján böjtöl, és este férfiruhadarabot tesz a párnája alá, megálmodja, ki lesz a férje.

Országosan ismert szokás volt az András napi gombócfőzés. A lányok a gombócokba férfineveket rejtő cetliket tettek, úgy tartották, hogy amelyik férfinevet tartalmazó gombóc először jött fel a víz tetejére, olyan nevű férje lesz a lánynak.

 

András napjától kezdődtek disznóvágások is. A disznótor jó alkalom volt a köszöntésre és az adományok gyűjtésére is.

A disznóölést követő vacsorához kapcsolódva többféle népszokás élt az országban. A bekormozott arcú kántálókat Turán cigánykáknak nevezték. Itt lányok jártak, másutt inkább fiúk. Topolyán mindenféle maskarába öltözve járták a disznótoros vacsorák házait.

Ismert szokás volt a Zselicségben a nyársdugás. A legények az ablakba olyan nyársat dugtak, amelyre valamilyen tréfás szövegű papírlap volt feltűzve. A gazda cserébe hurkát, kolbászt akasztott a nyársra.

 

Szent Miklós napja: december 6.

Szent Miklós alakja különösen a gyermekek körében népszerű. Szent Miklós a gyerekek és a diákok védőszentje. Alakjára a középkorban a kolostori diákok szerepjátékkal emlékeztek.

Régebbi szokásaink között ismert volt a Láncos Miklósnak nevezett alakoskodás is. Ez a szokás a Dunántúlon az 1950-es évekig maradt fenn. A Láncos Miklósnak nevezett alakoskodók (jelmezbe öltözött legények) ijesztgették, imádkoztatták a gyerekeket. Derekukon láncot csörgettek. Volt olyan vidék, ahol fejükre harisnyát húztak és kenderből szakállt, bajuszt ragasztottak.

Népszokásaink másik alakja a Szent Miklós püspököt megszemélyesítő figura volt, amely vizsgáztatta, megimádkoztatta, büntette és jutalmazta a gyerekeket. A Télapó elnevezés az 1950-es évektől terjed el, a kommunista politika vallásellenes ideológiája nyomán. Az elnevezés az oroszok „Gyed Mroz” Fagy Apó nevének tükörfordításaként.

Az ajándékozás ma ismert formája az 1920-as évektől terjedt el. A Mikulás szó, a Miklós név szlovák megfelelője, csak a 19. század végén került a köznyelvbe.


teli_unnepkor2
Fotó: Gönyey Sándor/neprajz.hu

 

Luca napja: december 13.

A Gergely naptár (1582) bevezetése előtt az év legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája e napra esett. Szent Lucia ünnepét az egyház nem véletlenül helyezte december 13-ra, hiszen nevében a lux (fény) szó rejtőzik. Luca napja alkalmas volt a jövő esztendőre vonatkozó jóslások elvégzésére.

Szent Lucia tisztelete az 5. századtól ismert. Legendája szerint Luciát pogány vőlegénye bíróság elé hurcolta, mert nem akart férjhez menni hozzá, mivel megfogadta, hogy életét Jézus szolgálatának szenteli. A legenda szerint gyönyörű szemeit kivájta és elküldte vőlegényének, de a Szűzanyától még szebb szemeket kapott ajándékba. Ezért lett ő a szembetegek gyógyító szentje.


Csallóközből ismert olyan népszokás, amikor a legények, esetleg leányok fehér lepelbe öltöztek, és így ijesztgették a gyerekeket. Másutt Lucatököt készítettek. A tök belsejét kivájták, szemeket, nagy fogakat vágtak rajta, és gyertyát gyújtottak benne. Az év legsötétebb napja gonoszjáró nap is volt, amikor védekezni kellett az ártó hatalmak ellen. Az ólak ajtajaira fokhagymával keresztet rajzoltak, hogy az ártó hatalmak elkerüljék a jószágot, s ne tudják megrontani az állatokat.


A Luca napon ültetett búza a karácsonyi asztalra került. Ha karácsonyra szépek kizöldült, a következő évben jó búzatermés várható. A lucaszék készítését ugyancsak ezen a napon kezdték el a legények. Kilencféle fából készült, vasnak nem volt szabad benne lenni. Ha az éjféli misén ráálltak, akkor meglátták a boszorkányt. Ha a boszorkány észrevette a szemlélődőt, az jól tette, ha futásnak eredt, mert ha elkapták, alaposan meggyötörték őt a boszorkányok. Amint hazaért a legény, fokhagymát dugott a kulcslyukba, és azonnal elégette a széket.


Forrás és fotók: neprajz.hu

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma