782x90_karacsony_banner_2_ok
2008.04.29
Papp Tímea
Szolnokról a nagyszínpadi Feketeszárú cseresznye mellett egy stúdió-előadás is érkezik, amely a Szobaszínházra kiírt produkciós pályázat nyertese. Sartre Zárt tárgyalásában Ines szerepét Sztárek Andrea játssza. INTERJÚ
 
- A darabot Sartre 1944-ben írta. Mitől aktuális még mindig?
 
- Mivel nincs igazán történet, hanem a dráma arról szól, hogy három ember a pokolban összetalálkozik, ezért a darab mindig aktuális és semmikor sem az. Nincs időben korlátozva az érvényessége, azt gondolom, mert arról szól, hogy mi magunk vagyunk egymás hóhérai. A darabban el is hangzik, hogy "a pokol a többiek", mert mi tudjuk megkeseríteni vagy megkönnyíteni a másik életét. Sartre-nál az előbbi esetről van szó: túl az életen már az örökkévalóságig a küzdésre vannak ítélve ezek a figurák. Mindegyik szereplőnek az életében elkövetett hibái, az azokért való bűnhődés áll a darab középpontjában.
 
- Az abszurd világa mennyire áll közel önhöz?
 
- Bevallom, nem nagyon, de ebben az a jó, hogy a darabot mégis realistán kell játszani, hiszen csak a helyszín, a pokol abszurd, a helyzet, a játékmód nem. A valóságban is összekerülhet két nő és egy férfi, ráadásul a szituáció meg van "bolondítva" azzal, hogy az én karakterem egy leszbikus nő, így a képlet úgy alakul, hogy kvázi két férfi küzd egy nőért.
 
- Rozgonyi Ádám először dolgozott Szolnokon. Milyen volt vele a munka?
 
- Régről ismerjük egymást, még a Kisváros című sorozatból, ahol ő író és dramaturg volt, én pedig főszerepet játszottam, de dolgoztunk együtt a Budapesti Kamaraszínházban egy Szabó Illés- és egy Görgey-darabon, forgattam vele több tévéfilmsorozatot, és abban a filmben is dolgoztunk együtt, ami Kaszás Attila utolsó filmje volt, s én játszottam benne a női, Attila pedig a férfi főszerepet. Jól tudtunk itt is együttműködni, mert Ádám igazán színészcentrikus, azon kevesek közé tartozik, akik nem "önmegvalósító" rendezők. Az a célja, hogy a színésznek jól álljon a szerep, és maximálisan figyelembe veszi az egyéniséget és az ötleteket. Nyitott, nem erőlteti rá senkire a koncepcionális vagy személyes akaratát, ezért a próbák is felszabadult hangulatban folytak.
 
- Április vége van, lassan az évad is véget ér. Milyen volt ez a szezon, és milyen most, az új igazgató, Balázs Péter vezette szolnoki színház?
 
- A hangulat nagyon jó, ilyen szempontból nincs különbség, a színészek összetétele nem nagyon változott, inkább csak kiegészült a társulat egy-egy előadásra. Az évad programja talán egy picit nézőcentrikusabb lett, egy árnyalattal könnyedebb, mint a közelmúltban szokásos volt. Szerencsére számomra nem jelentett annyi munkát ez az évad, mint az előzőek, két nagyszínházi és ez a szobaszínházi bemutatóm volt. Budapesten élek, és őszintén megvallom, mégiscsak kényelmesebb, hogy nem kell ingázni. És már nem is vagyok annyira fiatal, hogy mindent el akarjak játszani.
2013.02.19
Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy „felvételiző-császár”. A színművészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban, vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül és szavakba öntötte, ami zavarta.
 
2013.02.18
A kísérleti film a filmkészítés margóján helyezkedik el, azt is mondhatnánk, hogy a hagyományos mostohagyereke. Lichter Péter régóta foglalkozik experimentális művek készítésével, mellette az ELTE Doktori Iskolájában írja disszertációját. A kísérleti filmmel kapcsolatos szinonimák helytelen használatáról, nézői előítéletekről és elvárásokról, valamint izgalmas kémiai kísérletekről beszélgettünk.
2013.02.11
Az Uránia Filmnapokat február első hétvégéjén rendezték meg először. A Filmszínház igazgatójával, Bakos Edittel beszélgettünk a programsorozat céljáról, sikeréről, és az 53 magyar film országos turnéjáról.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma