Ferenczy-banner

2017. március 26.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2017.03.17

Mindent tudunk ’56-ról? Hogy nem nevezték a lengyelek ellenforradalomnak az ’56-os eseményeket? Hogy Cseh Tamás dalai a szabad ember himnuszai, hogy az Írószövetség milyen szerepet töltött be az itthoni eseményekben? És hogy kerül 56-os cipellő Antigoné lábára? Egy szigligeti összművészeti konferencián kiderült.

_D0A7402_Copy


„Ha élni kell, ily halálos az ember” – 1956 lázadó jelenléte a művészetben címmel rendeztek konferenciát február 24. és 25. között a Szigligeti Alkotóházban, ahol hat kiemelkedő kortárs költőnk mutatta be az ünnepi alkalomra írt versét. Az ’56-os forradalom ihlette alkotásokat a Kultúra.hu oldalán olvashatták először az érdeklődők, többek között Lackfi János és Weiner Sennyey Tibor tollából.


_D0A7248_Copy
Szentmártoni János


Gérecz Attila egyik örökérvényű költeményéből származik a konferencia címe – hajtott fejet a rendezvényen a névválasztás előtt Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Kettős jelentéssel bír ez, hiszen nemcsak alkotásokról volt szó, hanem magukról az alkotókról is, akik életüket kockáztatva előkészítették a terepet a rendszerváltó nemzedéknek. Hozzátette: a szervezet számos pályázati kiírással emlékezett meg 1956-os események évfordulójáról. Köztük volt olyan, amely hangsúlyosan a fiatalabb nemzedéket célozta meg, „hiszen ha nem érjük el a fiatalokat, akik számára még annyira történelem 1956 eseményei, mint nekünk, akkor megszakad a kontinuitás” – fogalmazott. De nem csak írásokat vártak: például gimnazistáknak írtak ki pályázatot, amelyre ’56-os versek megzenésítésével jelentkezhettek. Rendezvényeik közül kiemelte például a március 15-eit, amikor az Írószövetség kultikus székházát a Városligeti fasori oldalról fénnyel festették meg.


_D0A7757_Copy
dr. Hóvári János


Dr. Hóvári János történész, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója a konferencián kiemelte: a globális öntudatot létrehozó folyamatot nem tudjuk megállítani, miközben minden egyes közösségnek, népnek, nemzetnek megvan a feladata, hogy a saját kultúráját megmentse, megőrizze, továbbvigye. „Történetileg nézve 1956 a végpontja egy négy-ötszáz éves történelmi vonulatnak, amelyben a legyőzöttek, eltaposottak morálisan, érzelmileg erősebbek maradtak. Ez az emlékvilág itt él velünk. Hiába nyomták el ’56-ot, mégis beszélünk róla. Ennek gyökerei a 16. század közepéig nyúlnak vissza, előtte ugyanis Magyarország sikert sikerre halmozott” – fogalmazott Hóvári János, aki az erőt adó cinkos összetartást ettől a ponttól datálja.


_D0A7231_Copy
Kovács István polonista


A lengyelek és a magyarok kapcsolata szempontjából elemezte az eseményeket Kovács István író, költő, polonista, aki szerint a két nép történetét átszövi az egymás iránti szolidaritás. Elmondta: 1956 emlékezetét a lengyelek hívebben őrizték, mint mi, magunk, ott ugyanis nem hangzott el az ellenforradalom kifejezés, vagy talán csak azon a megszerzett gyűlésen, ahová Kádár János hivatalos lengyelországi látogatásán megjelent, és ez beleszövődött a lengyel irodalomba. „A lengyel költők versek tömkelegét írták az ’56-os forradalomról az év végén, valamint ’57 elején, és nemcsak a kezdő tollforgatók, hanem például a későbbi Nobel-díjas Czeslav Milos is, aki sokáig a Lengyel Írószövetség elnöke volt. Itthon tabutéma volt 1956, csak a költészetbe szüremkedett be, például Nagy László vagy Csoóri Sándor munkáiba” – mondta el a Kossuth Rádió munkatársának Kovács István.


_D0A7497_Copy
Pomogáts Béla


Pomogáts Béla irodalomtörténész A magyar irodalom szerepe a forradalomban címmel tartott előadásában kifejtette: „Az, hogy a magyar forradalmak (és szabadságharcok) az irodalom világában kialakult »tektonikus« mozgásokkal veszik kezdetüket, hogy azután nem sokkal később ugyancsak az irodalom kényszerüljön tragikus búcsút venni a szinte minden esetben egy idegen hatalom fegyvereivel levert szabadságharc eszményeitől, és nemzetstratégiai küldetéseként őrizze meg az általuk képviselt történelmi ideálokat, nem ritka jelenség a nemzet történetében. A Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcot a szegénylegények kesergői készítették elő, majd történetét és tanulságait a fejedelem emlékiratai összegezték, a ’48-as forradalomhoz vezető utat Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor (meg mások) írásai jelölték ki, majd zárták le, az 1918-as »őszirózsás« forradalom szellemi és morális előjátékát Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kassák Lajos és mások írásaiban találhatjuk meg, tanulságait Babits, Kosztolányi, Móricz Zsigmond írásai foglalták össze, és természetesen az 1945-ös országos újrakezdéshez (ámbár ezt nem nevezném forradalomnak) vezető utat is olyan írók jelölték ki, mint József Attila, Illyés Gyula, Németh László és Déry Tibor. Az akkor ígéretesen induló újrakezdés erőszakos és tragikus elrekesztését is írók mutatták be, többnyire 1956 ismét »forradalmi« tavaszától kezdve, midőn már szinte nyíltan lehetett beszélni a Rákosi-rendszer bűneiről, és meg lehetett szólaltatni a szükséges változtatások feladatait és reményeit.”


_D0A7352_Copy


Az október 23-án, a délutáni órákban indult tüntető menetben számos író volt jelen – mesélte el az irodalomtörténész – a Bem-szobornál, az Országház előtt, végül a Rádió épületénél, ahol az államvédelmi erők sortüzet adtak le az egyetemisták tizennégy pontjának nyilvánosságra hozatalát követelő tömegre. Miután a tüntetők a kivonuló rendőr- és honvédségi alakulatoktól fegyvert szereztek, és viszonozták a tüzet, kitört a fegyveres felkelés. Közben az Írószövetség székházában egymást követték a tanácskozások, az elnökség tagjai telefonon a Központi Vezetőség azonnali összehívását sürgették, majd küldöttséggel keresték fel a pártvezetőséget, hogy javaslatokat tegyenek a súlyos helyzet megoldására. Követelték Gerő Ernő távozását, illetve Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését.


_D0A7525_Copy
Mirtse Zsuzsa

Történész, művelődéstörténész, zenetörténész, filmes szakember, írók vettek részt az összművészeti konferencián – mondta el Mirtse Zsuzsa író, költő, aki a kétnapos eseményt moderátorként segítette. Egyúttal szervezőként elárulta: felkérésükre Gérecz Attila-díjas alkotók – Szentmártoni János, Falusi Márton, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Zsávolya Zoltán és Weiner Sennyey Tibor – kifejezetten erre az alkalomra írtak arról, mit jelent számukra 1956. A konferencia kezdeményezését ráadásul tovább is szeretnék folytatni, és antológia formájában megjelentetni az ott elhangzottakat.


A folytatásban Jánosi Zoltán irodalomtörténész Ratkó József Antigoné-fordításáról beszélt, míg Deák-Sárosi László filmesztéta 1956 a rendszerváltás előtti magyar játékfilmekben, Windhager Ákos művelődéstörténész pedig A forradalom szakralitása – elmélkedés 1956 miséiről címmel tartott előadást. Hanák Gábor történész-filmrendező, a Cseh Tamás Archívum alapítója pedig Cseh Tamás ’56-hoz fűződő kapcsolatáról osztotta meg gondolatait eredeti koncertfelvételekkel fűszerezve. Mint fogalmazott: ahogy Cseh Tamás, úgy író- és dalszerző társainak dalai a szabadságszerető ember himnuszai.


_D0A7469_Copy
Jánosi Zoltán


Szomorú, hogy az elmúlt 25 esztendőben az elmúlt 25 év sorskérdéseiről alig esett szó a magyar irodalomban. „Mi van a vidéki Magyarországgal, elnéptelenedő falvainkkal. Úgy gondolom, az irodalomnak választ kellene adnia ezekre a kérdésekre – mondta el Jánosi Zoltán irodalomtörténész. Előadásában Szophoklészról és 1956-ról, pontosabban Ratkó József Antigoné-fordításáról beszélt. Ugyan 2394 esztendő telt el Ratkó és Szophoklész halála között – míg előbbi 53, utóbbi 90 évesen hunyt el –, 1956 eseményei összefonják kettőjük történetét. Mindketten aktuális politikai problémákat írtak meg a drámáikban, ráadásul az Antigoné-fordításban aktuálpolitikai elemek jelentek meg, tükröt mutatva a jelen kornak. „A nyelv és a szituációk sugallatai révén például világos lesz, hogy a temetetlenül heverő Polüneikész Nagy Imre és a többi mártír árnyékát viseli, Antigoné 56-os nagyságú ormótlan cipellőt hord, Kreón arcából pedig a halálos ítéletekben részes megtorláskori, de később is hosszúhatalmú, közvetlen hóhérok, vagyis közismert magyar politikusok tekintete villog körbe a pódiumról” – mondta Jánosi Zoltán, majd hozzátette: Ratkó érdemei közé tartozik az is, hogy Nagy Imre nevét ő írja le először az ’56-os események után, bár igaz, él egy névazonosság lehetőségével.


_D0A7476_Copy
Falusi Márton költő


A konferenciát a magyar irodalom népszerűsítésére 1998-ban létrejött Írott Szó Alapítvány és a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a Magyar Írószövetséggel, valamint a Cseh Tamás Archívummal közösen szervezte az 1956-os Emlékbizottság támogatásával.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

maladype_harom_nover_masolata

2017.03.26

Megkezdődtek A. P. Csehov Három nővér című darabjának próbái a Maladype Színházban. Balázs Zoltán látomásos, festői rendezését 2017. április 8-án, szombaton 19 órától mutatják be a Mikszáth téri Maladype Bázison. Az alkotók az előadást Gombár Judit díszlet- és jelmeztervező emlékének ajánlják.

0

2017.03.25

A Magyar Hollywood Tanács március 24-én Harry Houdinire, minden idők legnagyobb szabaduló- és a modern kor egyik legnagyobb előadóművészére emlékezett a budai Várban található Houdini Házban. A rendkívüli tehetségű mágust „bilincskirálynak” is nevezték.

14446059_1193028767402422_1934294413631416726_n

2017.03.25

Idén két alkalommal, június 16. és 18., valamint szeptember 8. és 10. között várja koncertekkel, bortúrákkal, sportprogramokkal és különböző előadásokkal a látogatókat Tállyán a Kerekdomb Fesztivál. A nyári Kerekdombon fellép többek között az Antonia Vai Band, a Szabó Balázs Bandája, Palya Bea, Szalóki Ági és a Jónás Vera Experiment is.

Ha a város közgyűlése megszavazza, 2018. szeptember 30-ig, vaqyis a következő színházi évad végéig meghosszabbíthatják Jordán Tamás igazgatói kinevezését a szombathelyi Weöres Sándor Színház élén, ugyanakkor új pályázatot is kíírnak az ügyvezetői állásra – ez a javaslat szerepel a testület március 27-ére összehívott rendkívüli ülésének az interneten is közzétett határozati javaslatai között.

A latin ritmusok, a sivatagi blues és a hetvenes évek pszichedelikus kísérleteinek találkozására épül az arizonai Xixa zenéje, amely március 26-án lép fel a fővárosi Dürer Kertben. Az első magyarországi koncertjére készülő zenekarban Bob Dylan egykori dobosa, a Giant Sand két jelenlegi, valamint a Calexico egykori tagjai működnek együtt.

A Müpában már az irodalom is végleg otthonra talált. A több művészeti ágat is bevonó, zenészek, művészek közreműködésével létrejövő irodalmi estek vágott változatát, a Digitális Irodalmat hallgatva bármikor betekinthetünk legnagyobb kortárs szerzőink műhelyébe. Az előadásokat ide kattintva lehet meghallgatni.

Újra együtt lép fel Deák Bill Gyula és Földes László Hobó az augusztus 13. és 20. között tartandó Kolozsvári Magyar Napokon – jelentették be egy március 23-ai kolozsvári sajtótájékoztatón a fesztivál szervezői. A sajtótájékoztatón Hobó volt a meglepetésvendég, aki elmondta: az utóbbi években vagy ő zenélt Deák Bill és zenekara vendégeként, vagy Bill volt az ő vendége. Most azonban Bill és Hobó újra együtt címen lépnek a kolozsvári közönség elé.

Bille August dán filmrendező lesz az április 16. és 23. között zajló 7. Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának zsűrielnöke. A fesztiválon bemutatják Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét és retrospektív válogatásban David Lynch filmes életművét is műsorra tűzik. A Pekingi Filmfesztiválon ötszáz filmet mutatnak be mintegy 30 filmszínházban a 16 nap alatt.

Ötéves fennállását ünnepli márciusban a hazai művészeti szcéna jelentős kommunikációs ügynöksége, a kortársPRos. A minőségi kultúra elkötelezett támogatójaként hangsúlyosan a színházi, a komolyzenei, a képző- és a táncművészeti, valamint a filmes területeken tevékenykedik, és meghatározó művészek álmait igyekszik szakmai tudással párosítva megvalósítani.

16998717_804784429670478_6826525929856118752_n_masolata

A Jazzműhely sorozat következő főszereplője Kézdy Luca, a magyar jazz középnemzedékének első számú hegedűse, aki a műfajok helyett inkább a sokszínűség mellett kötelezte el magát. Koncertje – melyre március 29-én kerül sor – is a műfaji nyitottság elve mentén épül majd fel. Az est során pedig kiváló magyar és nemzetközi vendégzenészek lesznek segítségére.

Magyarországon egyedülálló művészeti kezdeményezésként, üzleti, kulturális és diplomáciai szereplők összefogásának köszönhetően kezdte meg működését az a Magyarországi Német Művészeti Alap, amelynek elsődleges célja a német kortárs képzőművészet hazai jelenlétének erősítése és a német-magyar kulturális kapcsolatok támogatása.

A Mozaik Múzeumtúra keretében iskolai edukációs múzeumpedagógiai programsorozat indul március 21-én a XV. kerületi Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolában. „A Mozaik Múzeumtúra program keretében a diákok számára helybe visszük a múzeumi élményeket” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a programot összefogó Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma