782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.03.17

Mindent tudunk ’56-ról? Hogy nem nevezték a lengyelek ellenforradalomnak az ’56-os eseményeket? Hogy Cseh Tamás dalai a szabad ember himnuszai, hogy az Írószövetség milyen szerepet töltött be az itthoni eseményekben? És hogy kerül 56-os cipellő Antigoné lábára? Egy szigligeti összművészeti konferencián kiderült.

_D0A7402_Copy


„Ha élni kell, ily halálos az ember” – 1956 lázadó jelenléte a művészetben címmel rendeztek konferenciát február 24. és 25. között a Szigligeti Alkotóházban, ahol hat kiemelkedő kortárs költőnk mutatta be az ünnepi alkalomra írt versét. Az ’56-os forradalom ihlette alkotásokat a Kultúra.hu oldalán olvashatták először az érdeklődők, többek között Lackfi János és Weiner Sennyey Tibor tollából.


_D0A7248_Copy
Szentmártoni János


Gérecz Attila egyik örökérvényű költeményéből származik a konferencia címe – hajtott fejet a rendezvényen a névválasztás előtt Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Kettős jelentéssel bír ez, hiszen nemcsak alkotásokról volt szó, hanem magukról az alkotókról is, akik életüket kockáztatva előkészítették a terepet a rendszerváltó nemzedéknek. Hozzátette: a szervezet számos pályázati kiírással emlékezett meg 1956-os események évfordulójáról. Köztük volt olyan, amely hangsúlyosan a fiatalabb nemzedéket célozta meg, „hiszen ha nem érjük el a fiatalokat, akik számára még annyira történelem 1956 eseményei, mint nekünk, akkor megszakad a kontinuitás” – fogalmazott. De nem csak írásokat vártak: például gimnazistáknak írtak ki pályázatot, amelyre ’56-os versek megzenésítésével jelentkezhettek. Rendezvényeik közül kiemelte például a március 15-eit, amikor az Írószövetség kultikus székházát a Városligeti fasori oldalról fénnyel festették meg.


_D0A7757_Copy
dr. Hóvári János


Dr. Hóvári János történész, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója a konferencián kiemelte: a globális öntudatot létrehozó folyamatot nem tudjuk megállítani, miközben minden egyes közösségnek, népnek, nemzetnek megvan a feladata, hogy a saját kultúráját megmentse, megőrizze, továbbvigye. „Történetileg nézve 1956 a végpontja egy négy-ötszáz éves történelmi vonulatnak, amelyben a legyőzöttek, eltaposottak morálisan, érzelmileg erősebbek maradtak. Ez az emlékvilág itt él velünk. Hiába nyomták el ’56-ot, mégis beszélünk róla. Ennek gyökerei a 16. század közepéig nyúlnak vissza, előtte ugyanis Magyarország sikert sikerre halmozott” – fogalmazott Hóvári János, aki az erőt adó cinkos összetartást ettől a ponttól datálja.


_D0A7231_Copy
Kovács István polonista


A lengyelek és a magyarok kapcsolata szempontjából elemezte az eseményeket Kovács István író, költő, polonista, aki szerint a két nép történetét átszövi az egymás iránti szolidaritás. Elmondta: 1956 emlékezetét a lengyelek hívebben őrizték, mint mi, magunk, ott ugyanis nem hangzott el az ellenforradalom kifejezés, vagy talán csak azon a megszerzett gyűlésen, ahová Kádár János hivatalos lengyelországi látogatásán megjelent, és ez beleszövődött a lengyel irodalomba. „A lengyel költők versek tömkelegét írták az ’56-os forradalomról az év végén, valamint ’57 elején, és nemcsak a kezdő tollforgatók, hanem például a későbbi Nobel-díjas Czeslav Milos is, aki sokáig a Lengyel Írószövetség elnöke volt. Itthon tabutéma volt 1956, csak a költészetbe szüremkedett be, például Nagy László vagy Csoóri Sándor munkáiba” – mondta el a Kossuth Rádió munkatársának Kovács István.


_D0A7497_Copy
Pomogáts Béla


Pomogáts Béla irodalomtörténész A magyar irodalom szerepe a forradalomban címmel tartott előadásában kifejtette: „Az, hogy a magyar forradalmak (és szabadságharcok) az irodalom világában kialakult »tektonikus« mozgásokkal veszik kezdetüket, hogy azután nem sokkal később ugyancsak az irodalom kényszerüljön tragikus búcsút venni a szinte minden esetben egy idegen hatalom fegyvereivel levert szabadságharc eszményeitől, és nemzetstratégiai küldetéseként őrizze meg az általuk képviselt történelmi ideálokat, nem ritka jelenség a nemzet történetében. A Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcot a szegénylegények kesergői készítették elő, majd történetét és tanulságait a fejedelem emlékiratai összegezték, a ’48-as forradalomhoz vezető utat Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor (meg mások) írásai jelölték ki, majd zárták le, az 1918-as »őszirózsás« forradalom szellemi és morális előjátékát Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kassák Lajos és mások írásaiban találhatjuk meg, tanulságait Babits, Kosztolányi, Móricz Zsigmond írásai foglalták össze, és természetesen az 1945-ös országos újrakezdéshez (ámbár ezt nem nevezném forradalomnak) vezető utat is olyan írók jelölték ki, mint József Attila, Illyés Gyula, Németh László és Déry Tibor. Az akkor ígéretesen induló újrakezdés erőszakos és tragikus elrekesztését is írók mutatták be, többnyire 1956 ismét »forradalmi« tavaszától kezdve, midőn már szinte nyíltan lehetett beszélni a Rákosi-rendszer bűneiről, és meg lehetett szólaltatni a szükséges változtatások feladatait és reményeit.”


_D0A7352_Copy


Az október 23-án, a délutáni órákban indult tüntető menetben számos író volt jelen – mesélte el az irodalomtörténész – a Bem-szobornál, az Országház előtt, végül a Rádió épületénél, ahol az államvédelmi erők sortüzet adtak le az egyetemisták tizennégy pontjának nyilvánosságra hozatalát követelő tömegre. Miután a tüntetők a kivonuló rendőr- és honvédségi alakulatoktól fegyvert szereztek, és viszonozták a tüzet, kitört a fegyveres felkelés. Közben az Írószövetség székházában egymást követték a tanácskozások, az elnökség tagjai telefonon a Központi Vezetőség azonnali összehívását sürgették, majd küldöttséggel keresték fel a pártvezetőséget, hogy javaslatokat tegyenek a súlyos helyzet megoldására. Követelték Gerő Ernő távozását, illetve Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését.


_D0A7525_Copy
Mirtse Zsuzsa

Történész, művelődéstörténész, zenetörténész, filmes szakember, írók vettek részt az összművészeti konferencián – mondta el Mirtse Zsuzsa író, költő, aki a kétnapos eseményt moderátorként segítette. Egyúttal szervezőként elárulta: felkérésükre Gérecz Attila-díjas alkotók – Szentmártoni János, Falusi Márton, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Zsávolya Zoltán és Weiner Sennyey Tibor – kifejezetten erre az alkalomra írtak arról, mit jelent számukra 1956. A konferencia kezdeményezését ráadásul tovább is szeretnék folytatni, és antológia formájában megjelentetni az ott elhangzottakat.


A folytatásban Jánosi Zoltán irodalomtörténész Ratkó József Antigoné-fordításáról beszélt, míg Deák-Sárosi László filmesztéta 1956 a rendszerváltás előtti magyar játékfilmekben, Windhager Ákos művelődéstörténész pedig A forradalom szakralitása – elmélkedés 1956 miséiről címmel tartott előadást. Hanák Gábor történész-filmrendező, a Cseh Tamás Archívum alapítója pedig Cseh Tamás ’56-hoz fűződő kapcsolatáról osztotta meg gondolatait eredeti koncertfelvételekkel fűszerezve. Mint fogalmazott: ahogy Cseh Tamás, úgy író- és dalszerző társainak dalai a szabadságszerető ember himnuszai.


_D0A7469_Copy
Jánosi Zoltán


Szomorú, hogy az elmúlt 25 esztendőben az elmúlt 25 év sorskérdéseiről alig esett szó a magyar irodalomban. „Mi van a vidéki Magyarországgal, elnéptelenedő falvainkkal. Úgy gondolom, az irodalomnak választ kellene adnia ezekre a kérdésekre – mondta el Jánosi Zoltán irodalomtörténész. Előadásában Szophoklészról és 1956-ról, pontosabban Ratkó József Antigoné-fordításáról beszélt. Ugyan 2394 esztendő telt el Ratkó és Szophoklész halála között – míg előbbi 53, utóbbi 90 évesen hunyt el –, 1956 eseményei összefonják kettőjük történetét. Mindketten aktuális politikai problémákat írtak meg a drámáikban, ráadásul az Antigoné-fordításban aktuálpolitikai elemek jelentek meg, tükröt mutatva a jelen kornak. „A nyelv és a szituációk sugallatai révén például világos lesz, hogy a temetetlenül heverő Polüneikész Nagy Imre és a többi mártír árnyékát viseli, Antigoné 56-os nagyságú ormótlan cipellőt hord, Kreón arcából pedig a halálos ítéletekben részes megtorláskori, de később is hosszúhatalmú, közvetlen hóhérok, vagyis közismert magyar politikusok tekintete villog körbe a pódiumról” – mondta Jánosi Zoltán, majd hozzátette: Ratkó érdemei közé tartozik az is, hogy Nagy Imre nevét ő írja le először az ’56-os események után, bár igaz, él egy névazonosság lehetőségével.


_D0A7476_Copy
Falusi Márton költő


A konferenciát a magyar irodalom népszerűsítésére 1998-ban létrejött Írott Szó Alapítvány és a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a Magyar Írószövetséggel, valamint a Cseh Tamás Archívummal közösen szervezte az 1956-os Emlékbizottság támogatásával.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

AViszkis_jelenetfoto_11_masolata

2017.11.23

„Nemcsak bemutat egy emberi történetet, hanem figyelmeztet is minket arra, hogy legyünk nyitottak” – mondta el A Viszkis című filmről Móga Piroska színésznő, aki a női főszereplőt, Ambrus Attila szerelmét alakítja Antal Nimród mozijában. A fiatal tehetséggel a szerepről, A Viszkis jelentőségéről, valamint arról beszélgettünk, mit tesz annak érdekében, hogy legyőzze izgalmát.

DMARC20171123017_kis
2017.11.23

A 250 éves európai cirkuszművészet előtt tiszteleg az a több mint 600 négyzetméter alapterületű falfestmény, amelyet a budapesti Almássy tér egyik tűzfalára festettek fel és adtak át november 23-án. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere elmondta: Erzsébetváros 2013 óta eddig 21 elhanyagolt falfelületet hozott rendbe és festett ki a TűzfalRehab elnevezésű program keretében.

quimby4

2017.11.23

Mindenki életében vannak nagy pillanatok – írtam egy korábbi cikkemben. Akkor éppen a kanadai Simple Plan gitárosával, Jeff Stincóval készült interjú kapcsán jutott eszembe ez a gondolat. Most azonban megint felötlött bennem, hiszen egy újabb nagy pillanatot élhettem át. Hogy mi volt ez? Az alábbi beszámolóból kiderül.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma