2017. szeptember 20.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.03.17

Mindent tudunk ’56-ról? Hogy nem nevezték a lengyelek ellenforradalomnak az ’56-os eseményeket? Hogy Cseh Tamás dalai a szabad ember himnuszai, hogy az Írószövetség milyen szerepet töltött be az itthoni eseményekben? És hogy kerül 56-os cipellő Antigoné lábára? Egy szigligeti összművészeti konferencián kiderült.

_D0A7402_Copy


„Ha élni kell, ily halálos az ember” – 1956 lázadó jelenléte a művészetben címmel rendeztek konferenciát február 24. és 25. között a Szigligeti Alkotóházban, ahol hat kiemelkedő kortárs költőnk mutatta be az ünnepi alkalomra írt versét. Az ’56-os forradalom ihlette alkotásokat a Kultúra.hu oldalán olvashatták először az érdeklődők, többek között Lackfi János és Weiner Sennyey Tibor tollából.


_D0A7248_Copy
Szentmártoni János


Gérecz Attila egyik örökérvényű költeményéből származik a konferencia címe – hajtott fejet a rendezvényen a névválasztás előtt Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Kettős jelentéssel bír ez, hiszen nemcsak alkotásokról volt szó, hanem magukról az alkotókról is, akik életüket kockáztatva előkészítették a terepet a rendszerváltó nemzedéknek. Hozzátette: a szervezet számos pályázati kiírással emlékezett meg 1956-os események évfordulójáról. Köztük volt olyan, amely hangsúlyosan a fiatalabb nemzedéket célozta meg, „hiszen ha nem érjük el a fiatalokat, akik számára még annyira történelem 1956 eseményei, mint nekünk, akkor megszakad a kontinuitás” – fogalmazott. De nem csak írásokat vártak: például gimnazistáknak írtak ki pályázatot, amelyre ’56-os versek megzenésítésével jelentkezhettek. Rendezvényeik közül kiemelte például a március 15-eit, amikor az Írószövetség kultikus székházát a Városligeti fasori oldalról fénnyel festették meg.


_D0A7757_Copy
dr. Hóvári János


Dr. Hóvári János történész, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója a konferencián kiemelte: a globális öntudatot létrehozó folyamatot nem tudjuk megállítani, miközben minden egyes közösségnek, népnek, nemzetnek megvan a feladata, hogy a saját kultúráját megmentse, megőrizze, továbbvigye. „Történetileg nézve 1956 a végpontja egy négy-ötszáz éves történelmi vonulatnak, amelyben a legyőzöttek, eltaposottak morálisan, érzelmileg erősebbek maradtak. Ez az emlékvilág itt él velünk. Hiába nyomták el ’56-ot, mégis beszélünk róla. Ennek gyökerei a 16. század közepéig nyúlnak vissza, előtte ugyanis Magyarország sikert sikerre halmozott” – fogalmazott Hóvári János, aki az erőt adó cinkos összetartást ettől a ponttól datálja.


_D0A7231_Copy
Kovács István polonista


A lengyelek és a magyarok kapcsolata szempontjából elemezte az eseményeket Kovács István író, költő, polonista, aki szerint a két nép történetét átszövi az egymás iránti szolidaritás. Elmondta: 1956 emlékezetét a lengyelek hívebben őrizték, mint mi, magunk, ott ugyanis nem hangzott el az ellenforradalom kifejezés, vagy talán csak azon a megszerzett gyűlésen, ahová Kádár János hivatalos lengyelországi látogatásán megjelent, és ez beleszövődött a lengyel irodalomba. „A lengyel költők versek tömkelegét írták az ’56-os forradalomról az év végén, valamint ’57 elején, és nemcsak a kezdő tollforgatók, hanem például a későbbi Nobel-díjas Czeslav Milos is, aki sokáig a Lengyel Írószövetség elnöke volt. Itthon tabutéma volt 1956, csak a költészetbe szüremkedett be, például Nagy László vagy Csoóri Sándor munkáiba” – mondta el a Kossuth Rádió munkatársának Kovács István.


_D0A7497_Copy
Pomogáts Béla


Pomogáts Béla irodalomtörténész A magyar irodalom szerepe a forradalomban címmel tartott előadásában kifejtette: „Az, hogy a magyar forradalmak (és szabadságharcok) az irodalom világában kialakult »tektonikus« mozgásokkal veszik kezdetüket, hogy azután nem sokkal később ugyancsak az irodalom kényszerüljön tragikus búcsút venni a szinte minden esetben egy idegen hatalom fegyvereivel levert szabadságharc eszményeitől, és nemzetstratégiai küldetéseként őrizze meg az általuk képviselt történelmi ideálokat, nem ritka jelenség a nemzet történetében. A Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcot a szegénylegények kesergői készítették elő, majd történetét és tanulságait a fejedelem emlékiratai összegezték, a ’48-as forradalomhoz vezető utat Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor (meg mások) írásai jelölték ki, majd zárták le, az 1918-as »őszirózsás« forradalom szellemi és morális előjátékát Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kassák Lajos és mások írásaiban találhatjuk meg, tanulságait Babits, Kosztolányi, Móricz Zsigmond írásai foglalták össze, és természetesen az 1945-ös országos újrakezdéshez (ámbár ezt nem nevezném forradalomnak) vezető utat is olyan írók jelölték ki, mint József Attila, Illyés Gyula, Németh László és Déry Tibor. Az akkor ígéretesen induló újrakezdés erőszakos és tragikus elrekesztését is írók mutatták be, többnyire 1956 ismét »forradalmi« tavaszától kezdve, midőn már szinte nyíltan lehetett beszélni a Rákosi-rendszer bűneiről, és meg lehetett szólaltatni a szükséges változtatások feladatait és reményeit.”


_D0A7352_Copy


Az október 23-án, a délutáni órákban indult tüntető menetben számos író volt jelen – mesélte el az irodalomtörténész – a Bem-szobornál, az Országház előtt, végül a Rádió épületénél, ahol az államvédelmi erők sortüzet adtak le az egyetemisták tizennégy pontjának nyilvánosságra hozatalát követelő tömegre. Miután a tüntetők a kivonuló rendőr- és honvédségi alakulatoktól fegyvert szereztek, és viszonozták a tüzet, kitört a fegyveres felkelés. Közben az Írószövetség székházában egymást követték a tanácskozások, az elnökség tagjai telefonon a Központi Vezetőség azonnali összehívását sürgették, majd küldöttséggel keresték fel a pártvezetőséget, hogy javaslatokat tegyenek a súlyos helyzet megoldására. Követelték Gerő Ernő távozását, illetve Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését.


_D0A7525_Copy
Mirtse Zsuzsa

Történész, művelődéstörténész, zenetörténész, filmes szakember, írók vettek részt az összművészeti konferencián – mondta el Mirtse Zsuzsa író, költő, aki a kétnapos eseményt moderátorként segítette. Egyúttal szervezőként elárulta: felkérésükre Gérecz Attila-díjas alkotók – Szentmártoni János, Falusi Márton, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Zsávolya Zoltán és Weiner Sennyey Tibor – kifejezetten erre az alkalomra írtak arról, mit jelent számukra 1956. A konferencia kezdeményezését ráadásul tovább is szeretnék folytatni, és antológia formájában megjelentetni az ott elhangzottakat.


A folytatásban Jánosi Zoltán irodalomtörténész Ratkó József Antigoné-fordításáról beszélt, míg Deák-Sárosi László filmesztéta 1956 a rendszerváltás előtti magyar játékfilmekben, Windhager Ákos művelődéstörténész pedig A forradalom szakralitása – elmélkedés 1956 miséiről címmel tartott előadást. Hanák Gábor történész-filmrendező, a Cseh Tamás Archívum alapítója pedig Cseh Tamás ’56-hoz fűződő kapcsolatáról osztotta meg gondolatait eredeti koncertfelvételekkel fűszerezve. Mint fogalmazott: ahogy Cseh Tamás, úgy író- és dalszerző társainak dalai a szabadságszerető ember himnuszai.


_D0A7469_Copy
Jánosi Zoltán


Szomorú, hogy az elmúlt 25 esztendőben az elmúlt 25 év sorskérdéseiről alig esett szó a magyar irodalomban. „Mi van a vidéki Magyarországgal, elnéptelenedő falvainkkal. Úgy gondolom, az irodalomnak választ kellene adnia ezekre a kérdésekre – mondta el Jánosi Zoltán irodalomtörténész. Előadásában Szophoklészról és 1956-ról, pontosabban Ratkó József Antigoné-fordításáról beszélt. Ugyan 2394 esztendő telt el Ratkó és Szophoklész halála között – míg előbbi 53, utóbbi 90 évesen hunyt el –, 1956 eseményei összefonják kettőjük történetét. Mindketten aktuális politikai problémákat írtak meg a drámáikban, ráadásul az Antigoné-fordításban aktuálpolitikai elemek jelentek meg, tükröt mutatva a jelen kornak. „A nyelv és a szituációk sugallatai révén például világos lesz, hogy a temetetlenül heverő Polüneikész Nagy Imre és a többi mártír árnyékát viseli, Antigoné 56-os nagyságú ormótlan cipellőt hord, Kreón arcából pedig a halálos ítéletekben részes megtorláskori, de később is hosszúhatalmú, közvetlen hóhérok, vagyis közismert magyar politikusok tekintete villog körbe a pódiumról” – mondta Jánosi Zoltán, majd hozzátette: Ratkó érdemei közé tartozik az is, hogy Nagy Imre nevét ő írja le először az ’56-os események után, bár igaz, él egy névazonosság lehetőségével.


_D0A7476_Copy
Falusi Márton költő


A konferenciát a magyar irodalom népszerűsítésére 1998-ban létrejött Írott Szó Alapítvány és a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a Magyar Írószövetséggel, valamint a Cseh Tamás Archívummal közösen szervezte az 1956-os Emlékbizottság támogatásával.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

anne-frank---legacy_masolata

2017.09.20

Először készült képregény-adaptáció Anne Frank naplójából. A holokausztáldozat kislány emlékét őrző svájci alapítvány kezdeményezésére született mű ötven országban jelenik meg októbertől kezdve – hangzott el Párizsban a francia változat bemutatóján. A magyar fordítás 2018 második felében jelenik meg a Park Könyvkiadó gondozásában.

1453992928

2017.09.19

Filmkritikusok szavazatai alapján ’58-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg később a Mannheimi, valamint a Budapesti tizenkettő. Mi pedig ezeket alapul véve úgy döntöttünk: cikksorozatot indítunk, és megkérdezzük a magyar film jeles alkotóit, mi az ő „tizenkettőjük”. Tasnádi István és Lichter Péter listája következik!

17_10_12_Avital_meets_Avital_c_Christie_Goodwin

2017.09.19

„Alig várom, hogy elkezdődjön!” – mondta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, a CAFe Budapestet szervező Operatív Testület tagja a kortárs összművészeti fesztivál szeptember 19-ei, budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „a fesztivál küldetése, hogy teret adjon mindehhez, és Budapest egyre nagyszerűbb tér”. A közönség soraiban ülve pedig – bizonyára – mindenki úgy érezte, teljes mértékben egyetért.

A budapesti Szent István Bazilika hatalmas tere a mennyei hosszúságú visszhang révén válik igazán érzékivé. A nyolc másodpercnyi lecsengés egy hang életében már-már örökkévalóságnak tűnhet. A zeneszerzők többnyire nem is kalkulálnak ennyire intenzív hangzó környezettel. A közelmúltban alakult, fiatal zeneszerzőkből álló csoport, a Studio5 viszont október 21-én este olyan darabokkal áll a közönség elé a CAFe Budapest keretében, melyek nagyon is építenek a Bazilika zenei adottságaira.

Az eső ellenére mintegy 10 ezer karszalagvásárló volt kíváncsi 35 színház több száz programjára a hatodik alkalommal megszervezett Színházak éjszakáján Budapesten. A Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával szombaton megrendezett eseményen először szerveztek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttműködve színháztörténeti sétákat.

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása. A rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához. A jó olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett.

Kiemelt szerepet szentel Magyarország zeneművészetének a szeptember 20-án kezdődő dél-írországi New Ross Piano Festival. A zongorafesztiválon Bartók Béla, Kurtág György, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán műveit is megismerheti a közönség. New Ross városában fellép Würtz Klára és Fejérvári Zoltán zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész és Váradi István csellóművész.

A zongorista-zeneszerző Jáger Bandit bő tíz éve hívta életre Jazzrael nevű formációját, mely a szefárd dallamokat közel-keleti, az izraeli dalokat a jazz harmóniáival ötvözi. A Híres zsidó dallamok a világ körül című jubileumi koncertsorozatuk egyszerű, mégis szokatlan koncepcióra épül: egy estén át a zsidó zenekultúra legkülönbözőbb személyiségei előtt tisztelegnek. És ennek mi is részesei lehetünk október 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma