Banner_kultura.hu
2017. július 26.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2017.03.17

Mindent tudunk ’56-ról? Hogy nem nevezték a lengyelek ellenforradalomnak az ’56-os eseményeket? Hogy Cseh Tamás dalai a szabad ember himnuszai, hogy az Írószövetség milyen szerepet töltött be az itthoni eseményekben? És hogy kerül 56-os cipellő Antigoné lábára? Egy szigligeti összművészeti konferencián kiderült.

_D0A7402_Copy


„Ha élni kell, ily halálos az ember” – 1956 lázadó jelenléte a művészetben címmel rendeztek konferenciát február 24. és 25. között a Szigligeti Alkotóházban, ahol hat kiemelkedő kortárs költőnk mutatta be az ünnepi alkalomra írt versét. Az ’56-os forradalom ihlette alkotásokat a Kultúra.hu oldalán olvashatták először az érdeklődők, többek között Lackfi János és Weiner Sennyey Tibor tollából.


_D0A7248_Copy
Szentmártoni János


Gérecz Attila egyik örökérvényű költeményéből származik a konferencia címe – hajtott fejet a rendezvényen a névválasztás előtt Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Kettős jelentéssel bír ez, hiszen nemcsak alkotásokról volt szó, hanem magukról az alkotókról is, akik életüket kockáztatva előkészítették a terepet a rendszerváltó nemzedéknek. Hozzátette: a szervezet számos pályázati kiírással emlékezett meg 1956-os események évfordulójáról. Köztük volt olyan, amely hangsúlyosan a fiatalabb nemzedéket célozta meg, „hiszen ha nem érjük el a fiatalokat, akik számára még annyira történelem 1956 eseményei, mint nekünk, akkor megszakad a kontinuitás” – fogalmazott. De nem csak írásokat vártak: például gimnazistáknak írtak ki pályázatot, amelyre ’56-os versek megzenésítésével jelentkezhettek. Rendezvényeik közül kiemelte például a március 15-eit, amikor az Írószövetség kultikus székházát a Városligeti fasori oldalról fénnyel festették meg.


_D0A7757_Copy
dr. Hóvári János


Dr. Hóvári János történész, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója a konferencián kiemelte: a globális öntudatot létrehozó folyamatot nem tudjuk megállítani, miközben minden egyes közösségnek, népnek, nemzetnek megvan a feladata, hogy a saját kultúráját megmentse, megőrizze, továbbvigye. „Történetileg nézve 1956 a végpontja egy négy-ötszáz éves történelmi vonulatnak, amelyben a legyőzöttek, eltaposottak morálisan, érzelmileg erősebbek maradtak. Ez az emlékvilág itt él velünk. Hiába nyomták el ’56-ot, mégis beszélünk róla. Ennek gyökerei a 16. század közepéig nyúlnak vissza, előtte ugyanis Magyarország sikert sikerre halmozott” – fogalmazott Hóvári János, aki az erőt adó cinkos összetartást ettől a ponttól datálja.


_D0A7231_Copy
Kovács István polonista


A lengyelek és a magyarok kapcsolata szempontjából elemezte az eseményeket Kovács István író, költő, polonista, aki szerint a két nép történetét átszövi az egymás iránti szolidaritás. Elmondta: 1956 emlékezetét a lengyelek hívebben őrizték, mint mi, magunk, ott ugyanis nem hangzott el az ellenforradalom kifejezés, vagy talán csak azon a megszerzett gyűlésen, ahová Kádár János hivatalos lengyelországi látogatásán megjelent, és ez beleszövődött a lengyel irodalomba. „A lengyel költők versek tömkelegét írták az ’56-os forradalomról az év végén, valamint ’57 elején, és nemcsak a kezdő tollforgatók, hanem például a későbbi Nobel-díjas Czeslav Milos is, aki sokáig a Lengyel Írószövetség elnöke volt. Itthon tabutéma volt 1956, csak a költészetbe szüremkedett be, például Nagy László vagy Csoóri Sándor munkáiba” – mondta el a Kossuth Rádió munkatársának Kovács István.


_D0A7497_Copy
Pomogáts Béla


Pomogáts Béla irodalomtörténész A magyar irodalom szerepe a forradalomban címmel tartott előadásában kifejtette: „Az, hogy a magyar forradalmak (és szabadságharcok) az irodalom világában kialakult »tektonikus« mozgásokkal veszik kezdetüket, hogy azután nem sokkal később ugyancsak az irodalom kényszerüljön tragikus búcsút venni a szinte minden esetben egy idegen hatalom fegyvereivel levert szabadságharc eszményeitől, és nemzetstratégiai küldetéseként őrizze meg az általuk képviselt történelmi ideálokat, nem ritka jelenség a nemzet történetében. A Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcot a szegénylegények kesergői készítették elő, majd történetét és tanulságait a fejedelem emlékiratai összegezték, a ’48-as forradalomhoz vezető utat Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor (meg mások) írásai jelölték ki, majd zárták le, az 1918-as »őszirózsás« forradalom szellemi és morális előjátékát Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kassák Lajos és mások írásaiban találhatjuk meg, tanulságait Babits, Kosztolányi, Móricz Zsigmond írásai foglalták össze, és természetesen az 1945-ös országos újrakezdéshez (ámbár ezt nem nevezném forradalomnak) vezető utat is olyan írók jelölték ki, mint József Attila, Illyés Gyula, Németh László és Déry Tibor. Az akkor ígéretesen induló újrakezdés erőszakos és tragikus elrekesztését is írók mutatták be, többnyire 1956 ismét »forradalmi« tavaszától kezdve, midőn már szinte nyíltan lehetett beszélni a Rákosi-rendszer bűneiről, és meg lehetett szólaltatni a szükséges változtatások feladatait és reményeit.”


_D0A7352_Copy


Az október 23-án, a délutáni órákban indult tüntető menetben számos író volt jelen – mesélte el az irodalomtörténész – a Bem-szobornál, az Országház előtt, végül a Rádió épületénél, ahol az államvédelmi erők sortüzet adtak le az egyetemisták tizennégy pontjának nyilvánosságra hozatalát követelő tömegre. Miután a tüntetők a kivonuló rendőr- és honvédségi alakulatoktól fegyvert szereztek, és viszonozták a tüzet, kitört a fegyveres felkelés. Közben az Írószövetség székházában egymást követték a tanácskozások, az elnökség tagjai telefonon a Központi Vezetőség azonnali összehívását sürgették, majd küldöttséggel keresték fel a pártvezetőséget, hogy javaslatokat tegyenek a súlyos helyzet megoldására. Követelték Gerő Ernő távozását, illetve Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését.


_D0A7525_Copy
Mirtse Zsuzsa

Történész, művelődéstörténész, zenetörténész, filmes szakember, írók vettek részt az összművészeti konferencián – mondta el Mirtse Zsuzsa író, költő, aki a kétnapos eseményt moderátorként segítette. Egyúttal szervezőként elárulta: felkérésükre Gérecz Attila-díjas alkotók – Szentmártoni János, Falusi Márton, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Zsávolya Zoltán és Weiner Sennyey Tibor – kifejezetten erre az alkalomra írtak arról, mit jelent számukra 1956. A konferencia kezdeményezését ráadásul tovább is szeretnék folytatni, és antológia formájában megjelentetni az ott elhangzottakat.


A folytatásban Jánosi Zoltán irodalomtörténész Ratkó József Antigoné-fordításáról beszélt, míg Deák-Sárosi László filmesztéta 1956 a rendszerváltás előtti magyar játékfilmekben, Windhager Ákos művelődéstörténész pedig A forradalom szakralitása – elmélkedés 1956 miséiről címmel tartott előadást. Hanák Gábor történész-filmrendező, a Cseh Tamás Archívum alapítója pedig Cseh Tamás ’56-hoz fűződő kapcsolatáról osztotta meg gondolatait eredeti koncertfelvételekkel fűszerezve. Mint fogalmazott: ahogy Cseh Tamás, úgy író- és dalszerző társainak dalai a szabadságszerető ember himnuszai.


_D0A7469_Copy
Jánosi Zoltán


Szomorú, hogy az elmúlt 25 esztendőben az elmúlt 25 év sorskérdéseiről alig esett szó a magyar irodalomban. „Mi van a vidéki Magyarországgal, elnéptelenedő falvainkkal. Úgy gondolom, az irodalomnak választ kellene adnia ezekre a kérdésekre – mondta el Jánosi Zoltán irodalomtörténész. Előadásában Szophoklészról és 1956-ról, pontosabban Ratkó József Antigoné-fordításáról beszélt. Ugyan 2394 esztendő telt el Ratkó és Szophoklész halála között – míg előbbi 53, utóbbi 90 évesen hunyt el –, 1956 eseményei összefonják kettőjük történetét. Mindketten aktuális politikai problémákat írtak meg a drámáikban, ráadásul az Antigoné-fordításban aktuálpolitikai elemek jelentek meg, tükröt mutatva a jelen kornak. „A nyelv és a szituációk sugallatai révén például világos lesz, hogy a temetetlenül heverő Polüneikész Nagy Imre és a többi mártír árnyékát viseli, Antigoné 56-os nagyságú ormótlan cipellőt hord, Kreón arcából pedig a halálos ítéletekben részes megtorláskori, de később is hosszúhatalmú, közvetlen hóhérok, vagyis közismert magyar politikusok tekintete villog körbe a pódiumról” – mondta Jánosi Zoltán, majd hozzátette: Ratkó érdemei közé tartozik az is, hogy Nagy Imre nevét ő írja le először az ’56-os események után, bár igaz, él egy névazonosság lehetőségével.


_D0A7476_Copy
Falusi Márton költő


A konferenciát a magyar irodalom népszerűsítésére 1998-ban létrejött Írott Szó Alapítvány és a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a Magyar Írószövetséggel, valamint a Cseh Tamás Archívummal közösen szervezte az 1956-os Emlékbizottság támogatásával.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

kad2017

_D0A7345_Copy2

2017.07.25

„Nem az volt a célom, hogy borzasztó szegény emberekről készítsek szomorú, de látványos fényképeket. Mélyre kellett ásnom, sok mindent meg kellett értenem” – mondta Mohai Balázs, az MTI fotóriportere a Külügyminisztériumban megnyílt, Magyar mindennapok Kárpátalján című kiállításáról. A fotóssal pályafutásáról, illetve a mostani projektje során átélt élményeiről beszélgettünk.

alkalmate__masolata

2017.07.25

Vajda Milánról, az Örkény Színház művészéről szóló darabot mutat be az AlkalMáté Trupp. Az előadást, amelyben ismét egy osztálytársukról vallanak a legendás Máté-Horvai-színészosztály tagjai, július 27-től 30-ig összesen hét alkalommal játsszák a Jurányi házban. „Remélem lesz olyan, ami engem is meglep az előadásomban” – jegyezte meg a színész.

7720663_n_600x337_masolata

2017.07.25

Hét magyar film is indul a 23. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában a rövid-, a dokumentum- és a diákfilmek kategóriájában. Versenyen kívül, a Fókuszban című vetítéssorozat keretében láthatja a közönség Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről című drámáját, valamint Mundruczó Kornél Jupiter holdja című alkotását.

A hazai alternatív könnyűzene népszerű és fontos zenei alkotója, Bérczesi Robi lép fel július 26-án az óbudai Esernyősben. Bérczesi Robi legismertebb dalainak akusztik verziójával áll ki a közönség elé a különleges hangulatot árasztó, megújult térben, amely Warm-up Udvar néven júniustól augusztus végéig ad helyet a belvárosi klubokban és a nyári fesztiválokon már méltán befutott fiatal nemzedéknek.

Michelle Terry színésznő-írót nevezték ki a londoni Shakespeare’s Globe színház új művészeti igazgatójának – közölte július 24-én a BBC News. Terry, aki korábban az Ahogy tetszik, a Szentivánéji álom és a Lóvátett lovagok című előadásokban is szerepelt, 2018 áprilisában veszi át a színház vezetését Emma Rice-tól.

Túl van az 500. turnéelőadáson a Budapesti Operettszínház A Szépség és a Szörnyeteg című produkciója, amelyet 2011 óta játszik német nyelvterületen a magyar társulat. Lőrinczy György, az operettszínház főigazgatója elmondta, hogy az 500. turnéelőadás július 23-án volt a drezdai Semperoperben, ahol telt ház előtt játszották a musicalt, és a közönség állva ünnepelte a társulatot.

Az Acoustic Planet, valamint a Muzsik és Volkova nyerte az idei Veszprémi Utcazene Fesztivál (VUF) két fődíját és az ezzel járó 500-500 ezer forintot. A tavaly elhunyt alapító főszervezőről, Horváth Károlyról elnevezett különdíjat Farkas Krisztina, a Muzsik és Volkova énekese nyerte, őt az utcazenészek választották maguk közül.

Vranik Roland rendezése, Az állampolgár nyerte a zsűri különdíját a Skip City Nemzetközi Filmfesztiválon. A film először volt látható Ázsiában a Szaitamában a már 14. alkalommal megrendezett seregszemlén, melynek idei programját 85 országból érkezett több mint 600 alkotásból válogatták a szervezők.

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

somlocirqsz

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

A francia-amerikai énekes, Madeleine Peyroux világi himnuszokkal, új lemezének anyagával mutatkozik be végre a magyar közönség előtt is. A MoMKult színpadán lép fel július 4-én a Secular Hymns című albumával, amely egészen különleges keverékét nyújtja a megszentelt és a profán daloknak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma