NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2017.03.17

Mindent tudunk ’56-ról? Hogy nem nevezték a lengyelek ellenforradalomnak az ’56-os eseményeket? Hogy Cseh Tamás dalai a szabad ember himnuszai, hogy az Írószövetség milyen szerepet töltött be az itthoni eseményekben? És hogy kerül 56-os cipellő Antigoné lábára? Egy szigligeti összművészeti konferencián kiderült.

_D0A7402_Copy


„Ha élni kell, ily halálos az ember” – 1956 lázadó jelenléte a művészetben címmel rendeztek konferenciát február 24. és 25. között a Szigligeti Alkotóházban, ahol hat kiemelkedő kortárs költőnk mutatta be az ünnepi alkalomra írt versét. Az ’56-os forradalom ihlette alkotásokat a Kultúra.hu oldalán olvashatták először az érdeklődők, többek között Lackfi János és Weiner Sennyey Tibor tollából.


_D0A7248_Copy
Szentmártoni János


Gérecz Attila egyik örökérvényű költeményéből származik a konferencia címe – hajtott fejet a rendezvényen a névválasztás előtt Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Kettős jelentéssel bír ez, hiszen nemcsak alkotásokról volt szó, hanem magukról az alkotókról is, akik életüket kockáztatva előkészítették a terepet a rendszerváltó nemzedéknek. Hozzátette: a szervezet számos pályázati kiírással emlékezett meg 1956-os események évfordulójáról. Köztük volt olyan, amely hangsúlyosan a fiatalabb nemzedéket célozta meg, „hiszen ha nem érjük el a fiatalokat, akik számára még annyira történelem 1956 eseményei, mint nekünk, akkor megszakad a kontinuitás” – fogalmazott. De nem csak írásokat vártak: például gimnazistáknak írtak ki pályázatot, amelyre ’56-os versek megzenésítésével jelentkezhettek. Rendezvényeik közül kiemelte például a március 15-eit, amikor az Írószövetség kultikus székházát a Városligeti fasori oldalról fénnyel festették meg.


_D0A7757_Copy
dr. Hóvári János


Dr. Hóvári János történész, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója a konferencián kiemelte: a globális öntudatot létrehozó folyamatot nem tudjuk megállítani, miközben minden egyes közösségnek, népnek, nemzetnek megvan a feladata, hogy a saját kultúráját megmentse, megőrizze, továbbvigye. „Történetileg nézve 1956 a végpontja egy négy-ötszáz éves történelmi vonulatnak, amelyben a legyőzöttek, eltaposottak morálisan, érzelmileg erősebbek maradtak. Ez az emlékvilág itt él velünk. Hiába nyomták el ’56-ot, mégis beszélünk róla. Ennek gyökerei a 16. század közepéig nyúlnak vissza, előtte ugyanis Magyarország sikert sikerre halmozott” – fogalmazott Hóvári János, aki az erőt adó cinkos összetartást ettől a ponttól datálja.


_D0A7231_Copy
Kovács István polonista


A lengyelek és a magyarok kapcsolata szempontjából elemezte az eseményeket Kovács István író, költő, polonista, aki szerint a két nép történetét átszövi az egymás iránti szolidaritás. Elmondta: 1956 emlékezetét a lengyelek hívebben őrizték, mint mi, magunk, ott ugyanis nem hangzott el az ellenforradalom kifejezés, vagy talán csak azon a megszerzett gyűlésen, ahová Kádár János hivatalos lengyelországi látogatásán megjelent, és ez beleszövődött a lengyel irodalomba. „A lengyel költők versek tömkelegét írták az ’56-os forradalomról az év végén, valamint ’57 elején, és nemcsak a kezdő tollforgatók, hanem például a későbbi Nobel-díjas Czeslav Milos is, aki sokáig a Lengyel Írószövetség elnöke volt. Itthon tabutéma volt 1956, csak a költészetbe szüremkedett be, például Nagy László vagy Csoóri Sándor munkáiba” – mondta el a Kossuth Rádió munkatársának Kovács István.


_D0A7497_Copy
Pomogáts Béla


Pomogáts Béla irodalomtörténész A magyar irodalom szerepe a forradalomban címmel tartott előadásában kifejtette: „Az, hogy a magyar forradalmak (és szabadságharcok) az irodalom világában kialakult »tektonikus« mozgásokkal veszik kezdetüket, hogy azután nem sokkal később ugyancsak az irodalom kényszerüljön tragikus búcsút venni a szinte minden esetben egy idegen hatalom fegyvereivel levert szabadságharc eszményeitől, és nemzetstratégiai küldetéseként őrizze meg az általuk képviselt történelmi ideálokat, nem ritka jelenség a nemzet történetében. A Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcot a szegénylegények kesergői készítették elő, majd történetét és tanulságait a fejedelem emlékiratai összegezték, a ’48-as forradalomhoz vezető utat Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor (meg mások) írásai jelölték ki, majd zárták le, az 1918-as »őszirózsás« forradalom szellemi és morális előjátékát Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kassák Lajos és mások írásaiban találhatjuk meg, tanulságait Babits, Kosztolányi, Móricz Zsigmond írásai foglalták össze, és természetesen az 1945-ös országos újrakezdéshez (ámbár ezt nem nevezném forradalomnak) vezető utat is olyan írók jelölték ki, mint József Attila, Illyés Gyula, Németh László és Déry Tibor. Az akkor ígéretesen induló újrakezdés erőszakos és tragikus elrekesztését is írók mutatták be, többnyire 1956 ismét »forradalmi« tavaszától kezdve, midőn már szinte nyíltan lehetett beszélni a Rákosi-rendszer bűneiről, és meg lehetett szólaltatni a szükséges változtatások feladatait és reményeit.”


_D0A7352_Copy


Az október 23-án, a délutáni órákban indult tüntető menetben számos író volt jelen – mesélte el az irodalomtörténész – a Bem-szobornál, az Országház előtt, végül a Rádió épületénél, ahol az államvédelmi erők sortüzet adtak le az egyetemisták tizennégy pontjának nyilvánosságra hozatalát követelő tömegre. Miután a tüntetők a kivonuló rendőr- és honvédségi alakulatoktól fegyvert szereztek, és viszonozták a tüzet, kitört a fegyveres felkelés. Közben az Írószövetség székházában egymást követték a tanácskozások, az elnökség tagjai telefonon a Központi Vezetőség azonnali összehívását sürgették, majd küldöttséggel keresték fel a pártvezetőséget, hogy javaslatokat tegyenek a súlyos helyzet megoldására. Követelték Gerő Ernő távozását, illetve Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését.


_D0A7525_Copy
Mirtse Zsuzsa

Történész, művelődéstörténész, zenetörténész, filmes szakember, írók vettek részt az összművészeti konferencián – mondta el Mirtse Zsuzsa író, költő, aki a kétnapos eseményt moderátorként segítette. Egyúttal szervezőként elárulta: felkérésükre Gérecz Attila-díjas alkotók – Szentmártoni János, Falusi Márton, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Zsávolya Zoltán és Weiner Sennyey Tibor – kifejezetten erre az alkalomra írtak arról, mit jelent számukra 1956. A konferencia kezdeményezését ráadásul tovább is szeretnék folytatni, és antológia formájában megjelentetni az ott elhangzottakat.


A folytatásban Jánosi Zoltán irodalomtörténész Ratkó József Antigoné-fordításáról beszélt, míg Deák-Sárosi László filmesztéta 1956 a rendszerváltás előtti magyar játékfilmekben, Windhager Ákos művelődéstörténész pedig A forradalom szakralitása – elmélkedés 1956 miséiről címmel tartott előadást. Hanák Gábor történész-filmrendező, a Cseh Tamás Archívum alapítója pedig Cseh Tamás ’56-hoz fűződő kapcsolatáról osztotta meg gondolatait eredeti koncertfelvételekkel fűszerezve. Mint fogalmazott: ahogy Cseh Tamás, úgy író- és dalszerző társainak dalai a szabadságszerető ember himnuszai.


_D0A7469_Copy
Jánosi Zoltán


Szomorú, hogy az elmúlt 25 esztendőben az elmúlt 25 év sorskérdéseiről alig esett szó a magyar irodalomban. „Mi van a vidéki Magyarországgal, elnéptelenedő falvainkkal. Úgy gondolom, az irodalomnak választ kellene adnia ezekre a kérdésekre – mondta el Jánosi Zoltán irodalomtörténész. Előadásában Szophoklészról és 1956-ról, pontosabban Ratkó József Antigoné-fordításáról beszélt. Ugyan 2394 esztendő telt el Ratkó és Szophoklész halála között – míg előbbi 53, utóbbi 90 évesen hunyt el –, 1956 eseményei összefonják kettőjük történetét. Mindketten aktuális politikai problémákat írtak meg a drámáikban, ráadásul az Antigoné-fordításban aktuálpolitikai elemek jelentek meg, tükröt mutatva a jelen kornak. „A nyelv és a szituációk sugallatai révén például világos lesz, hogy a temetetlenül heverő Polüneikész Nagy Imre és a többi mártír árnyékát viseli, Antigoné 56-os nagyságú ormótlan cipellőt hord, Kreón arcából pedig a halálos ítéletekben részes megtorláskori, de később is hosszúhatalmú, közvetlen hóhérok, vagyis közismert magyar politikusok tekintete villog körbe a pódiumról” – mondta Jánosi Zoltán, majd hozzátette: Ratkó érdemei közé tartozik az is, hogy Nagy Imre nevét ő írja le először az ’56-os események után, bár igaz, él egy névazonosság lehetőségével.


_D0A7476_Copy
Falusi Márton költő


A konferenciát a magyar irodalom népszerűsítésére 1998-ban létrejött Írott Szó Alapítvány és a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a Magyar Írószövetséggel, valamint a Cseh Tamás Archívummal közösen szervezte az 1956-os Emlékbizottság támogatásával.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

20191019_felediproject_szentpaliroland_szecsodibalazs

2019.09.21

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Szentpáli Roland zeneszerzőt kérdezték, aki október 19-én ad koncertet a Müpa Fesztivál Színházában.

Függök ezen a zord élet-párkányon címmel tart szeptember 23.-án, hétfőn 18:00 órától Ady-estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas és kétszeres UNITER díjas Érdemes művész, az erdélyi színjátszás kiemelkedő tehetségű színművésze, a kolozsvári társulat tagja.

A Pozsonyi úti Református Templom altemplomának felújított színpadán szeptember 22-én 19 órától láthatja a közönség Pozsgai Zsolt múltidéző darabját. A Mátyás és Janus című dráma Magyarországon játszódik 1472-ben. Mátyás király régen látott hatalommá növeli az országot. És ekkor váratlanul kitör egy lázadás. Janus Pannonius, a király egyik legkedvesebb barátja és Vitéz János, aki Mátyás nevelője volt, szövetkezik ellene.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

beatles-weekend-festival-2019-20190707151410-crop

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma