kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.07.06

Jacques Henri Lartigue (1894–1986) francia művész, amatőr fotográfus hatéves korától kezdve örökítette meg élete, családja eseményeit. Elsősorban a századforduló bohém, arisztokrata világáról készített képeivel lett ismert, de későbbi fotói is különleges látámódról árulkodnak. 3+1 dolog, amelyre képei tanítanak.

egy
Neal White: Jacques Henri Lartigue, 1974
Neal White/luminous-lint.com

1. Nézz figyelmesen!
Lartigue már gyerekként elkezdte tudatosan figyelni a külvilágot, az előtt, hogy egyáltalán fényképezőgépe lett volna. John Szarkowski visszaemlékezése szerint, úgy tűnik, hogy a művész ötévesen fedezte fel a modern fotográfiát, fényképezőgép nélkül. „A nyári vakáció idején túl fiatal voltam, hogy csatlakozzak a bátyám és a barátai játékához – én voltam a ‘megfigyelőjük’. Zsonglőrködtek, kézenálltak vagy automobil-versenyeket tartottak ládákra szerelt kerekekkel. Csak megfigyelő voltam, de titokban, mélyen magamban, nagyszerű felfedezést tettem! Az által, hogy kinyitottam és becsuktam a szememet egy ‘bizonyos módon’, megtaláltam a módját, hogy megörökítsem az összes képet, amely tetszett!” A következő évben elkészítette első fényképét, utána nem sokkal pedig megkapta azt a kézikamerát amelyre szüksége volt ahhoz, hogy megörökítse a versenyeket, az ugrálásokat, a mozdulatokat.

lartigue_03-1
Jacques Henri Lartigue: Chateau de Rouzat
1905 Jacques Henri Lartigue/artsy.com


2. Fotózd azt, ami körülvesz és érdekel!

Lartigue legtöbb gyermekkori képe a családját, illetve annak különböző tevékenységeit örökíti meg. A feltalálókkal és kalandorokkal teli, gazdag családot könnyelműség és energikusság jellemezte. Az apja (ő tanította fényképezni is Lartigue-ot) például vitorlázórepülőket és versenyautókat épített – ennek a háttérnek köszönhetően a fiú a modern kor találmányaival, eszközeivel is rendre kapcsolatba került. Lartigue és fényképezőgépe pedig ott volt mindenhol, a családi bolondériák és szenvedélyek mind megjelennek a fotóin. Ugyanakkor később is, egész élete során a közvetlen környezetében találta meg a képei tárgyát: családi élet, játékok, sportok, vakációk, híres barátok, de a természet is lenyűgözte (különösen a virágok), folyamatosan dokumentálta a világ változó apróságait, vásznon és filmen egyaránt.

lartigue_02-1-1060x1169
Jacques Henri Lartigue: Uszoda Château de Rouzat-ban, az unokatestvérem, Jean Hauget, 1910 Jacques Henri Lartigue/moma.org


3. A látás öröme

Lartigue a szó klasszikus értelmében vett amatőr volt. A kor legjobb eszközei álltak a rendelkezésére és a család anyagi helyzete lehetővé tette számára, hogy a hobbijainak élhessen – így mindenféle kényszer nélkül, kizárólag a saját kedvére fotózhatott. Tinédzserként ugyan eladott néhány képet sportmagazinoknak, később festő lett, és felnőtt kora nagy részét képzőművészként és dizájnerként töltötte. A fotózást mindeközben sem hagyta abba. Ugyanakkor nem azért fényképezett, hogy a képeit kiállítsa vagy megjelentesse, a fotói évtizedeken keresztül csak családi albumokban kaptak helyet. Első egyéni kiállítását John Szarkowski rendezte meg a MoMA-ban, 1963-ban – Lartigue ekkor hatvankilenc éves volt. „A fotográfust csak az élet iránti étvágy tartja meg: a médium egyszerűen csak közvetítő” – írta Szarkowski Lartigue kapcsán, akinek az élet szeretete, a látás öröme egész élete során megmaradt. „Bármi történjen, az nekem rendben van. Még most is, amikor az emberek azt mondják, rossz idők járnak, elbűvölő dolgokat találok. Minden idő lehet boldog, minden ország lehet szép” – mondta Lartigue 1983-ban.

lartigue_01-1464x1080
Jacques Henri Lartigue: Avenue des Acacias, Párizs, 1911
Jacques Henri Lartigue/moma.org

+1 Szeresd a színeket!
Bár Szarkowski csak Lartigue korai, fekete-fehér képeit állította ki – és később ezek a fényképek kerültek be a fotótörténeti munkákba –, a művész életében a színek is fontos szerepet játszottak. Minthogy festő (is) volt, talán nem meglepő, hogy színes fotókat is készített: „Az élet és a szín számomra elválaszthatatlanok egymástól” – mondta. Először 1912 és 1927 között fotózott színes filmre, mielőtt annak korlátai miatt és a szükséges eszközök hiánya végett abba nem hagyta – az akkori színes film még nem volt alkalmas arra, hogy megörökítse a spontán pillanatokat. Az 1950-es években azonban ismét elkezdett színes filmeket tenni a Rolleiflex és Leica gépeibe. Ekkor írta: „Hogy nem indíthat meg valakit a színek által nyújtott harmónia? Amíg se nem túl nyers, se nem túl éles, bizonyos homályosság miatt számomra a színes fotográfia tűnik a legalkalmasabbnak a báj és a költőiség kifejezéséhez – olyan költőiséghez, amelyhez jól illik egy kis humor”.

th-12709257846-1040x1040
Jacques Henri Lartigue: Florette, Piozzo, Olaszország, 1960
Ministère de la Culture France/ Association des Amis de Jacques Henri Lartigue, France

Jacques Henri Lartigue színes képeit 2019. szeptember 1-ig láthatjuk a Capa Központ Jacques Henri Lartigue – Life in Color című kiállításán.

A teljes cikk a Capa.blogon olvasható.

reich_karoly

2019.07.22

Megesett már veled, hogy egy könyvet nem a tartalma, hanem a benne található grafikák miatt vettél a kezedbe? Hogy egy borító annyira elbűvölt, hogy csak amiatt megvásároltad a kötetet? Idén első alkalommal illusztrációs fesztivált rendeznek, melyre konkrét szövegre reflektáló képalkotásokkal lehet pályázni. Az irodalmi illusztrációk kiállításában és díjazásában a Petőfi Irodalmi Múzeum is részt vállal. Révész Emese művészettörténésszel beszélgettünk.

tn496c0

2019.07.22

Idén október 4–13. között 16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapest fesztivált, Magyarország legnagyobb designeseményét, melynek fő célja a tervezők és a vállalkozások együttműködésének ösztönzése, valamint a szemléletformálás.

_D0A0078_Copy

2019.07.22

A tudomány és a művészet kapcsolata évszázadok óta inspirálja az alkotókat, az innovációk hatása pedig még sohasem volt ennyire kézzelfogható, mint napjainkban. A szentendrei MANK Galériában kortárs művészek naprakész reakcióiból és kísérletezéseiből nyílt kiállítás, melyről a tárlat kurátoraival, Cserhalmi Luca esztétával és Roskó Mária iparművésszel beszélgettünk. Interjú.

A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál. A szakemberek szerint különösen ritka közel-keleti leletre bukkantak, amelyet valószínűleg egykor a helyi földművesek használtak. A mecset az Izrael földjén végbement kulturális és vallási változásokról is tanúskodik, az iszlám vallás térfoglalásáról, a 636-os jarmúki csatát követő térségbeli hódításáról.

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet szervezésében Lovas életképek és hagyományok Háromszéken címmel nyílik kiállítás ma 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Az összeállítás a 2019-es Székely Vágtán rendezett kiállításon volt látható először, mely betekintést nyújt a Mikes-ménes évszázados hányatott történetébe az 1700 évektől az első világháborúig, valamint a háromszéki gazdák lovas életébe.

Mozart szülővárosában különböző helyszíneken megrendezett ingyenes koncerttel kezdődött meg szombaton a Salzburgi Fesztivál. Míg a 43 napos fesztivál fizetős koncertjeire akár 440 euróba (143 ezer forintba) is kerülhetnek a jegyek, a szombati programokért, köztük barokk és kortárs zenei koncertekért, nem kellett fizetnie a nézőknek. A Salzburgi Fesztivál a világ egyik legjelentősebb előadóművészeti eseménye. Az idei programban 42 opera, 55 színházi előadás és 81 koncert szerepel. A szervezők 237 ezer jegyet kínálnak a közönségnek.

A Catherine Deneuve, Juliette Binoche és Ethan Hawke főszereplésével készült filmnek ez lesz a világpremierje, és a versenyprogramban is indul a filmfesztiválon. A japán-francia koprodukciót múlt év őszén tíz héten át forgatták Párizsban. A film egy család történetét mutatja be, a történet egy lakásban játszódik. A 76. velencei filmfesztivált augusztus 28. és szeptember 7. között rendezik.

Kovács Péter alkotásainak fókuszában az emberalak, az emberi test áll, amelyet a festészeti és grafikai eszközöket egyszerre alkalmazó, a szín és a vonal együttes kifejező erejére alapozott, expresszív hangvételű kompozíciókban jelenített meg. A nagyméretű, esetenként diptichonokká, triptichonokká alakított művek mellett fontosak művészetében azok a kisméretű, feljegyzés szerű füzetlapok, "firkafélék" is, amelyeket a művész állapotrajzoknak nevezett. Az egyedi kompozíciók, a rajzok mellett az 1990-es évektől sokszorosított grafikákat, litográfiákat és rézkarc-hidegtűket is alkotott.

Szamaritánus egyházi énekek, számi sámánzene, a mexikói Son jarocho stílus, de Jón-tenger menti kisázsiai dallamok is megszólalnak augusztus 1–4. között a Méra World Music Fesztivál csűrszínpadán.

mera-vassvik

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma