NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

fabri4_illes_gyorgy_operator_es_fabri_zoltan
Fábri Illés György operatőrrel
Forrás: Fortepan

A Budapesten született, Ferencvárosban felnőtt Fábri Zoltán már a középiskolában vonzódott a művészetekhez: rajzolt, az iskolai előadásokhoz díszletet tervezett, rendezett. A Képzőművészeti Főiskolán a nagybányai iskola mestere, Réti István egyik legtehetségesebb és legkedvesebb tanítványa lett. A felkínált tanársegédi állást mégsem fogadta el, 1938-ban beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, mert filmrendező szeretett volna lenni. Már két év múlva a Vígszínház ösztöndíjas rendező-növendéke volt, diplomájának megszerzését követően a Nemzeti Színházban dolgozott színészként, díszlettervezőként és játékmesterként.


fabri_zoltan
Fábri Zoltán

Különleges érzékkel nyúlt az irodalmi alapanyagokhoz, egyszerű adaptációnál mindig többet alkotott: a magyar filmet ismertette meg a világgal. 1955-ben Sarkadi Imre novellájából készült a Körhinta Soós Imre és Törőcsik Mari főszereplésével, amely a szövetkezet és a magángazdaság konfliktusán keresztül mégis a paraszti nemzedékek ellentétéről, a párválasztás szabadságáról szólt, képes volt az emberi kapcsolatok, érzelmek és konfliktusok drámai ábrázolására. 1956-ban mutatkozott be a nagyközönségnek a 9. cannes-i filmfesztiválon.

fabri5_korhinta_forras_cultura.hu
Körhinta

Egy évvel később François Truffaut így írt róla: „Fábri Zoltán magyar filmjének, a Körhintának új megtekintése megerősítette első impressziómat: íme, itt a nagydíjas film, az én nagydíjasom, ha Favre-Le Bret úrnak lett volna annyi esze, hogy engem nevez ki zsűrielnöknek, abszolút hatalommal… A Fesztivál igazi sztárja Törőcsik Mari volt, anélkül, hogy tudott volna róla; Fábri Zoltán csodálatos filmjének, a Körhintának hősnője érdemelte volna a legjobb női alakítás díját, ha nem kell Budapesten vizsgáznia, ugyanis főiskolai hallgató.” Felújított változatát 2017-ben a cannes-i fesztivál történetének 24 klasszikus alkotása között vetítették.

fabri_zoltan_korhinta
Körhinta

Az azóta számtalan díjjal elismert színművésznő, Törőcsik Mari egy interjúban úgy nyilatkozott, maga Fábri hozta felszínre színészi képességeit, ő csiszolta tehetségét a Körhinta forgatása alatt: „Ne tévedjünk: én ott még nem vagyok színésznő. Semmit sem tudtam a szakmáról. Nekem ott csak a tehetségem és az érzékenységem működött. Fábri úgy dolgozott velem, mint egy gyerekszínésszel. Elmagyarázta, mit kér, és én azt pontosan éreztem. […] Én a Körhintában pontos voltam, de tökéletesen önmagamat adtam. Máshoz ugyanis nem voltak eszközeim.” A filmmel nem csak egy fantasztikus színésznő született: a Körhinta az önállóságát és művészi erejét visszanyerő magyar film ékes példája.


fabri_zoltan_hannibal_tanar_ur
Hannibál tanár úr


A következő évben készült Móra Ferenc kisregényéből a Hannibál tanár úr, 1958-ban pedig Kosztolányi Édes Anna című regényét vitte filmre. Pályájának egyik csúcspontja a hatvanas évek oknyomozó, analitikus történelmi drámáinak fontos és kiemelkedő darabja, a Sánta Ferenc művéből készült Húsz óra, amely a magyar parasztság 1945 utáni viharos történetét mutatja be. A Két félidő a pokolban a munkaszolgálat rémségeire emlékeztet, az Utószezon pedig szatirikus formában boncolgat súlyos lelkiismereti kérdéseket.

fabri_zoltan_husz_ora
Húsz óra

1968-ban amerikai-magyar koprodukcióban, angol gyerekszereplőkkel vitte filmre Molnár Ferenc klasszikusát, A Pál utcai fiúkat. Örkény István groteszk kisregényéből készült az Isten hozta, őrnagy úr!, ebben a Latinovits Zoltán által megformált őrnagy a hatalom visszaéléseit mutatja be egy család életében. A Kaffka Margit regényéből készült Hangyaboly egy apácazárda elszigetelt világát ábrázolja, a Déry Tibor műve alapján forgatott 141 perc a befejezetlen mondatból pedig az 1930-as években egy polgári származású fiatalembernek a munkásmozgalomhoz való közeledését mutatja be.


fabri_zoltan_az_otodik_pecset
Az ötödik pecsét


Az ötödik pecsét ismét Sánta-adaptáció, a nyilas rémuralom idején játszódó példabeszéd az emberi szabadságról, a választásról a szabadság és szolgaság között. A Magyarok a második világháború alatt Németországba telepített parasztokról szól, a Fábián Bálint találkozása Istennel pedig az első világháború végének zűrzavarait idézi fel. Utolsó filmje, az 1983-ban bemutatott Gyertek el a névnapomra volt. Ez a társadalmi dráma Fábri megvalósult jelen idejű, valamint – saját bevallása szerint – „ritka” szerzői filmjeinek egyike. Utolsó éveiben visszatért a festészethez, expresszionista stílusú képeit több gyűjteményes tárlaton állították ki.

fabri6_isten_hozta_ornagy_ur
Isten hozta, őrnagy úr!

Pályája során 22 filmet rendezett, közülük a legtöbbnek maga volt a forgatókönyvírója, nem egyszer díszlettervezője is. Rendezőként tisztelte színészeit, felkészülten és mindig nyugodtan dolgozott, egyszerre jellemezte a hagyomány tisztelete és a megújulás képessége. Néha mások filmjeiben is felbukkant, Bacsó Péter Tanújában például ő játszotta Dániel Zoltánt, a per vádlottját.

fabri_zoltan_edes_anna
Édes Anna


„Gyűlölöm az olyan korokat, amikor az embernek mártírnak, szentnek, vagy hősnek kell lennie, hogy megőrizhesse emberségét” – mondja egyik hőse. Alkotásai máig megrázó erővel mesélnek az erőszaknak, hatalomnak való kiszolgáltatottságról. Művei morális példázatok, arra keresik a választ, miként őrizheti meg az ember önmagát, erkölcsi tartását a történelem viharában. Ahogy egyik szereplőjével mondatta: „Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!”.


12
A Pál utcai fiúk

1958-tól 1981-ig a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1993-ban lett tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 1965-ben kiváló művész lett, a Kossuth-díjat másodszor 1955-ben, harmadszor 1970-ben vehette át, 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. A Húsz órát Velencében és Moszkvában is kitüntették, A Pál utcai fiúkat Oscar-díjra jelölték, Requiem című alkotásának forgatókönyvéért 1982-ben Berlinben Ezüst Medvét kapott.


fabri_zoltan_141_perc_a_befejezetlen_mondatbol
141 perc a Befejezetlen mondatból


Fábri Zoltán 1994. augusztus 23-án Budapesten halt meg. 2013-ban Medgyesi Gabriella készített filmet róla, a Hetvenöt perc Fábri Zoltán filmrendezőrőlt. A festményeiből Ez is ember műve címmel rendeztek emlékkiállítást. Születésének centenáriumán, 2017-ben öt digitálisan felújított filmjét vetítették az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az első Budapesti Klasszikus Film Maraton nyitófilmje a digitalizált Körhinta volt. Ugyancsak a centenáriumra jelent meg Barabás Klára A történelem körhintáján, Fábri 100 című könyve is, melyből megismerhető ez a kimagasló, sok műfajban alkotó tehetség, és az ellentmondásos kor, amelyben rendezett. Alkotásai magukért beszélnek: művészetét érdemes az új generációkkal is megismertetni.


MTI/Kultúra.hu

Kulcsszavak: Fábri Zoltánfilmfilmrendező

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

kovacsolas_1
2019.09.20

Hogyan lesz ma valaki kovács? Mesterség ez, vagy művészet? Hogy került egy a 17. században épült, a párizsi kommün idején leégett palota kapuja Pápára? Többek között ezeket is megtudtuk Lehoczky János kovács iparművésztől.

hattyuktava_600x346

2019.09.20

Idén újra Budapestre látogat a Moszkvai Balett: A hattyúk tavát december elején három alkalommal láthatjuk az Erkel Színházban. Csajkovszklij művét Emelianov Anatolij, a társulat alapítója, az orosz kultúra lovagja koreografálta. Interjú.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

A gyűjteménybe ezúttal egy Ikarus 211-es és egy Ikarus 280-as kerülhetett be. Az előbbi típus a 200-as típuscsalád egyetlen nagyobb szériában gyártott midibusza volt. Összesen 5650 darab készült belőlük 1974 és 1990 között; szinte kizárólag csak a hazai és az akkori NDK piacra. Az Ikarus 280-as az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb, világszerte ismert és használt városi-elővárosi csuklós busza volt. Becslések szerint az 1970-es és 1980-as években a világ csuklósbusz-gyártásának a kétharmadát ez a típus tette ki.

Október 22-én a Juan Diego Flórez, az operavilág ünnepelt előadója ad koncertet az Erkel Színházban, ahol a műfaj legismertebb áriái mellett az operettirodalom legismertebb dallamai is felcsendülnek az Operaház zenekarának kíséretében. Juan Diego Flórez hangja a tenorok és azokon belül is a „bel canto” tenorok között is ritka kincs. Kezdetben főként Bellini-, Donzietti- és Rossini-szerepek kaptak helyet repertoárjában, mostanra azonban, ahogy hangja érettebbé, előadásmódja erőteljesebbé vált, szép számmal találkozhatunk Mozart, Verdi és Puccini áriáival is.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

bitskey_psota_harmadik_csengetes

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma