IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.03.04

A 200 éves magyar operakultúra előtt tiszteleg a Magyar Állami Operaház 2016/2017-es Magyar Évada – jelentette be Ókovács Szilveszter főigazgató a szezon programját ismertető március 3-ai sajtótájékoztatón, amelyen elhangzott: Halász Péter lemondása után az Operaház új megbízott fő-zeneigazgatója Kocsár Balázs, Kesselyák Gergely pedig első karmesteri pozícióban folytathatja munkáját.

A főigazgató elmondta, hogy a magyar tematikára többek között a számos évforduló miatt esett a választásuk: ezek közé tartozik a 2016-os Bartók-év, Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója, valamint Arany János születésének bicentenáriuma és A fából faragott királyfi operaházi ősbemutatójának 100. évfordulója. Az Operaház mindegyik jeles jubileumról külön nagyszabású rendezvénnyel emlékezik meg.


Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a magyar kultúra csúcsintézményének nevezte az Operaházat, amelynek következő évadában a közönség igazi kultúrtörténeti csemegéket is láthat. Kiemelte: a dalszínház nagyon sokat tesz azért, hogy a magas kultúra ne egy zárt közönség sajátja legyen, ezen a téren olyan országos mintaprogramokat vállalt fel, mint például a KultúrKaland. Elmondta, hogy összességében 10 milliárd forintot meghaladó állami szubvencióval támogatják az Operaház működését.


Download_1


Az új évadban minden eddiginél nagyobb tematikus fesztivál, a MagyarFeszt várja a közönséget. A MagyarFeszten 48 művet szemléznek, játszanak Ligeti-, Lajtha-, Gyöngyösi- és Selmeczi-operákat, és elhangzik az első fennmaradt magyar opera, a Béla futása is.


Az Operaház 133. évadában 28 színpadi bemutatót tartanak; 63 féle produkció, 431 opera- és balett színpadi előadás, 37 hangverseny és gálaest, valamint kétezer egyéb program várja a közönséget.

A külföldi sztárok közül fellép mások mellett Jonas Kaufmann, Elina Garanca, Renée Fleming és Erwin Schrott. Fleming önálló dalestet ad, Kaufmann a szeptemberi Simándy100 tenorgálán lép fel nyolc kiváló magyar tenor mellett. A Don Giovanni Sven-Eric Bechtolf 2014-es, Salzburgban bemutatott produkciójának magyarországi premierjén ismét Erwin Schrott alakítja a címszerepet. Visszatér Edita Gruberova, aki a Roberto Devereux koncertelőadásával avatja az Eiffel Műhelyházat és annak parkját.


Download_2

A nemzetközi hírű hazai művészek közül színpadra lép többek között Komlósi Ildikó, Rost Andrea, Bretz Gábor és Molnár Levente. Miklósa Erika először énekel főszerepet az új, Anger Ferenc rendezte Traviatában, Kolonits Klára bel canto áriaestet ad, Tokody Ilona pedig jubileumi esttel készül. A magyar tematika jegyében az évadban színre kerül Kodály mindhárom színpadi műve, köztük a Czinka Panna, amely az 1948-as ősbemutató óta nem volt műsoron. Különleges bemutatónak ígérkezik A fából faragott királyfi is Frenák Pál színrevitelében; a darab az egyedülálló Bartók TáncTriptichon része lesz, amelyben a modern produkció mellett az Operaház balettegyüttese bemutatja még a Táncszvitet, amelyet ezúttal a néptáncos Juhász Zsolt koreografál, valamint A csodálatos mandarint, Seregi László legendás koreográfiáját.


Purcarete-, Michieletto- és Ljubimov-rendezés éppúgy látható lesz, mint Kylián, MacMillan vagy Cranko munkái. A hazai alkotók közül Almási-Tóth Andrástól Szinetár Miklóson át Zsótér Sándorig tart a sor. Vidnyánszky Attila tíz év után tér vissza rendezni az Operaházba, ahol egykor főrendező volt - 2017-ben a Bánk bánt viszi színre. Wagner Ring-ciklusának új produkciója, amelyet M. Tóth Géza és Halász Péter visz színpadra, a Siegfrieddel folytatódik a következő évadban. Eötvös Péter Szerelemről és más démonokról című operájának budapesti változatát maga a szerző dirigálja, rendezője pedig Silviu Purcarete lesz.

Ókovács Szilveszter kiemelte, hogy a Magyar Évad zárja a repertoár megújításának több mint hároméves időszakát, amelynek során mintegy 50 vadonatúj nagytermi produkció került, illetve kerül színpadra, így az Operaház aktív repertoárjának többsége megújul.


Download


A Magyar Nemzeti Balett népszerű repertoárdarabjai mellett műsorra veszi a Don Quijote 2012-ben Szentpéterváron bemutatott változatát. Újra jelentkezik egész estés magyar balettpremierrel is a társulat: Dés László zenéjére készül A vágy villamosa, a táncmű alkotója Venekei Marianna. A Gördülő Opera mellett, amely a vidéki kőszínházakba juttatja el az opera műfaját, elindul a Gördülő Balett: a világhírű kortárs koreográfusok, Jirí Kylián és Johan Inger népszerű egyfelvonásos táncműveit mutatja be a Magyar Nemzeti Balett a vidéki nagyvárosok közönségének.


A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenyein világjáró magyar karmesterek mellett 15 külföldi dirigens lép dobogóra, köztük Philippe Auguin, Marco Comin és Ion Marin. Ismét megrendezik az olyan nagyrendezvényeket, mint a Diótörő Fesztivál és a Nagy Iván Nemzetközi Balettgála, valamint a Primavera '17 fesztivál, a TáncTrend és a Pas de Quatre játéknapjai, amelyeken a vidéki társulatok művészei lépnek fel az Erkel Színházban.


Az Eiffel Műhelyház Bánffy Kisszínháza két Mozart-töredék világbemutatójával, A kairói lúd avagy a rászedett vőlegény című darabbal nyílik meg 2017 júniusában.


A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy Halász Péter lemondása után az Operaház új megbízott fő-zeneigazgatója Kocsár Balázs, míg Kesselyák Gergely első karmesteri pozícióban folytathatja munkáját a dalszínháznál. Kocsár Balázs elmondta, hogy nagyon váratlanul érte a felkérés, de örömmel igent mondott. Kiemelte: több mint 30 éves karmesteri és 15 éves zeneigazgatói tapasztalattal a háta mögött felkészültnek érzi magát a feladatra.


Forrás: MTI
Fotó: MTI/Balgoh Zoltán

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma