image001

2016. október 1.

banner_MMT

Célzó

image002

Hedry Mária írónő Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatják be szeptember 25-én a Klebelsberg Kultúrkúria színháztermében. A mű hitelesen tárja fel Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján és drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb és egyben legvitatottabb korszakát.

2016.03.15

Katona József ötszakaszos drámája, a Bánk bán a szerző legismertebb műve, illetve a magyar irodalomban is kiemelkedő helyet foglal el. A művet teljes terjedelmében 1848. március 23-án, pénteken adták elő a Pesti Magyar Színházban a köztudatban élő, 15-ei forradalmi előadás félbeszakadása miatt.

Katona élete folyamán a cenzúra miatt nem mutatták be a művet (csak nyomtatott formában való megjelenését engedélyezte a cenzor; a könyv első kiadása meg is jelent nemsokára a Trattner kiadónál), az ősbemutatójára csak 1833. február 15-én került sor Kassán. A cenzor hivatalos indoklása szerint azért a tiltás, mert „Bánk nagysága elhomályosítja a királyi házét” – az indoklás mögött valójában az az utóbb megalapozottnak bizonyult félelem húzódhat meg, hogy a darabot, különösen a benne szereplő uralkodógyilkosságot, propagandaként használhatták volna Habsburg- és királyságellenes mozgalmak politikai támogatására.


Nem véletlen, hogy „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István, aki ott volt az 1839. évi bemutatón, viszolygott a Bánk bántól, és politikailag nemkívánatosnak tartotta. Ezt jegyezte le a naplójába 1839. március 23-án: „Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi ily esztelenség előadását. Rossz, veszedelmes tendencia.”


Bank_ban_szereposztas_1833
A Bánk bán szereposztása 1833-ban


Nemcsak hogy a színpadon nem mutatták be a darabot Katona életében, de valószínű, hogy a könyvalaknak is a teljes érdektelenség lett az osztályrésze (egészen az első előadások utánig). Ezt látva Katona elkeseredetten tette félre irodalmári ambícióit és vidékre visszaköltözve életét jogászként folytatta.


A darab ősbemutatója Katona barátjának, Udvarhelyi Miklósnak köszönhető, aki a kassai színtársulat 1833. február 15-ei előadására jutalomjátékául választotta a Bánk bánt. Ő írta le először a remek szót a darabról az előadás színlapján. A kassai társulat több csoportja különböző városokban játszotta a drámát minden évben; a darabnak lassan híre ment; és a könyv iránt is jócskán megnőtt a kereslet.


A harmincas években lassan ugyan, de megkezdődött „a Bánk bán diadalútja”. Kassán, Kolozsvárott, Budán, Debrecenben tűnt fel műsoron 1833-tól kezdve, évenként egyszer az említett helyek sorrendjében; majd 1839. március 23-án játszották a Nemzeti Színházban, utána öt évig pihentették, és csak 1845-től kezdve szerepelt e színház műsorán évenként többször, hogy az abszolutizmus idején eltiltatván 1858. március 10-én végre megkezdhesse diadalmainak azóta szakadatlan útját.


800px-Bankban1
Bánk bán címlapja a szerző kéziratával


A mű jelentőségét az is mutatja, hogy 1848. március 15-én a Nemzeti Színház díszműsorán ez a mű szerepelt (bár végül a forradalom egyéb eseményei miatt valószínűleg elmaradt az előadás). Operává 1861-ben Erkel Ferenc dolgozta fel Egressy Béni szövegkönyve alapján.


Forrás: Wikipédia

Fotó: Wikipédia

Zrinyi_banner59090_2

14457331_1733300330266419_7050796392142606049_n

2016.09.30

Az idén harmadik évadát elindító Cseh Tamás Program szeptember utolsó napjaiban az Akvárium Klubban hallgatta meg azt az 54 tehetséges fiatal formációt, akiket előzetesen 274 pályázó közül válogattak ki. A műfajok idén is változatosnak ígérkeznek, a hörgős metáltól kezdve a ska-ig mindenféle stílussal lehetett találkozni.

lib

2016.09.30

Száz évvel ezelőtt, 1916-ban jött létre a debreceni egyetemi könyvtár, amely 1997-től nemzeti gyűjtőkörű könyvtárként, az országrész szellemi központjaként működik – hangzott el a jubileum alkalmából szeptember 30-án rendezett ünnepi ülésen a Debreceni Egyetemen (DE).

DSC_0660_Copy

2016.09.30

A történelem az élet tanítómestere. Ha a múltunkat nem ismerjük, nem tudjuk a jövőnket alakítani. Ezért fontos és hiánypótló könyv Bernhard Vogel: Légy bátor, polgár! című könyve – mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 30-án a kötet bemutatóján. Az eseményre a szerző és egyben volt miniszterelnök is ellátogatott a Terror Házában.

A magyar kisebbség értékeinek és hagyományainak megismertetését tűzte ki célul a szeptember 30-án kezdődő Temesvári Magyar Napok, a rendezvény a magyar kormány támogatásával valósul meg.

Modern és kortárs művészeti múzeumot nyit 2020-ban a párizsi Pompidou Központ a brüsszeli regionális kormánnyal közösen Brüsszelben.

Többek között Arnold Schwarzenegger és Bruce Lee akciófilmjeinek, Bunuel, Almodóvar és Woody Allen művészfilmjeinek, valamint Charlie Chaplin vígjátékainak plakátjaira is licitálhatnak az érdeklődők 150 tételben a BÁV 3. Plakátaukcióján, amelyet október 13-án tartanak Budapesten.

Várjátékokat és kulturális bemutatókat tartanak október 1-jén a Zrínyiek tiszteletére a Somogy megyei Őrtiloson.

Ismét kiadta kislemezgyűjteményét a New Order. Az elektro-rock 1980 óta működő, azóta több perióduson átesett meghatározó formációjának Singles című kollekciója most két CD-n és négy bakeliten is elérhető.

Szerelem, vonzódás, vallomás, közelség, cselszövés, sorsok. A Szenvedély fülledt szerelmi játék Ingmar Bergman filmje alapján Kiss Csaba rendezésében a Gobbi Hilda Színpadon.

image003

Négy fal között – avagy zárt ajtók tárt lábak címmel debütál szeptember 30-án a Tünet Együttes új darabja, Ördög Tamás (Dollár Papa Gyermekei) rendezésében.

Ismét a Nemzeti Színházban látható az antropológiai színház legjelentősebb képviselője, Eugenio Barba, aki legendás társulatával égetően aktuális témát érint a The Tree című produkciójában. A szeptember 30-ai ősbemutatót követően a darabot négy alkalommal: október 1-jén, 2-án, 4-én és 5-én láthatják azok, akik az európai színházművészet kultikus rendezőjének egyedi, szenvedélyes formanyelvére kíváncsiak.

Gergye Krisztián Társulata a tavalyi nagysikerű Kokoscka babája után ismét a Bridging Europe Fesztivál keretében tart bemutatót. A Lautrec táncolni fog című, cabaret grotesque műfajú előadás, mely Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel, szeptember 23-án lesz látható a Művészetek Palotájában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma