tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.03.15

Katona József ötszakaszos drámája, a Bánk bán a szerző legismertebb műve, illetve a magyar irodalomban is kiemelkedő helyet foglal el. A művet teljes terjedelmében 1848. március 23-án, pénteken adták elő a Pesti Magyar Színházban a köztudatban élő, 15-ei forradalmi előadás félbeszakadása miatt.

Katona élete folyamán a cenzúra miatt nem mutatták be a művet (csak nyomtatott formában való megjelenését engedélyezte a cenzor; a könyv első kiadása meg is jelent nemsokára a Trattner kiadónál), az ősbemutatójára csak 1833. február 15-én került sor Kassán. A cenzor hivatalos indoklása szerint azért a tiltás, mert „Bánk nagysága elhomályosítja a királyi házét” – az indoklás mögött valójában az az utóbb megalapozottnak bizonyult félelem húzódhat meg, hogy a darabot, különösen a benne szereplő uralkodógyilkosságot, propagandaként használhatták volna Habsburg- és királyságellenes mozgalmak politikai támogatására.


Nem véletlen, hogy „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István, aki ott volt az 1839. évi bemutatón, viszolygott a Bánk bántól, és politikailag nemkívánatosnak tartotta. Ezt jegyezte le a naplójába 1839. március 23-án: „Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi ily esztelenség előadását. Rossz, veszedelmes tendencia.”


Bank_ban_szereposztas_1833
A Bánk bán szereposztása 1833-ban


Nemcsak hogy a színpadon nem mutatták be a darabot Katona életében, de valószínű, hogy a könyvalaknak is a teljes érdektelenség lett az osztályrésze (egészen az első előadások utánig). Ezt látva Katona elkeseredetten tette félre irodalmári ambícióit és vidékre visszaköltözve életét jogászként folytatta.


A darab ősbemutatója Katona barátjának, Udvarhelyi Miklósnak köszönhető, aki a kassai színtársulat 1833. február 15-ei előadására jutalomjátékául választotta a Bánk bánt. Ő írta le először a remek szót a darabról az előadás színlapján. A kassai társulat több csoportja különböző városokban játszotta a drámát minden évben; a darabnak lassan híre ment; és a könyv iránt is jócskán megnőtt a kereslet.


A harmincas években lassan ugyan, de megkezdődött „a Bánk bán diadalútja”. Kassán, Kolozsvárott, Budán, Debrecenben tűnt fel műsoron 1833-tól kezdve, évenként egyszer az említett helyek sorrendjében; majd 1839. március 23-án játszották a Nemzeti Színházban, utána öt évig pihentették, és csak 1845-től kezdve szerepelt e színház műsorán évenként többször, hogy az abszolutizmus idején eltiltatván 1858. március 10-én végre megkezdhesse diadalmainak azóta szakadatlan útját.


800px-Bankban1
Bánk bán címlapja a szerző kéziratával


A mű jelentőségét az is mutatja, hogy 1848. március 15-én a Nemzeti Színház díszműsorán ez a mű szerepelt (bár végül a forradalom egyéb eseményei miatt valószínűleg elmaradt az előadás). Operává 1861-ben Erkel Ferenc dolgozta fel Egressy Béni szövegkönyve alapján.


Forrás: Wikipédia

Fotó: Wikipédia

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma