NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.26

Háborúban, forradalomban, változásokkal és válságokkal teli korban emberi és művészi példakép volt. Lírájával, regényeivel, esszéivel, műfordításaival és szerkesztőként is jelentős életművet hagyott maga után. A ma 135 éve született költőről az utókor számtalan alkotással emlékezett meg. Ezek közül mutatunk be néhányat.

Rippl-Rónai József művészetének fő pártolói a Nyugat íróinak köréből kerültek ki, ezért a húszas évek elejétől egy magyar irodalmi portrégaléria megalkotásába kezdett. Le akarom festeni mindazokat, akik ezt a viszontagságos kis maradék országunkat naggyá, kultúrájában elismertté teszik” – írta Ernst Lajosnak 1923-ban. Ebben az évben festette meg Babits portréját is.


Rippl-babits
A kép a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tulajdonát képezi
Fotó: wikipedia.org

 

Szekszárdon két szobrot is állítottak Babits Mihálynak. Az egészalakos bronzszobrot, Kis Kovács Gyula szobrászművész alkotását 1971-ben avatták fel a költő nevét viselő művelődési ház melletti kis téren. Onnan helyezték át mai helyére, a Sétakert platánjai alá.


Kis_Kovacs_Gyula__Babits
Kis Kovács Gyula szobra
Fotó: szoborlap.hu


A másik szobor a töprengő költőt örökíti meg szülőházánál. Farkas Pál szekszárdi szobrászművész a hajdani árnyékos lugasba helyezte a kőfotelt, amely hű mása az emlékházban lévő bőrfotelnek. Ott áll, ahol Babits a legszívesebben üldögélt. A művet 1981-ben avatták fel. A költő otthonában berendezett múzeumot először Illyés Gyula 1967-ben, az átalakított emlékházat Juhász Ferenc nyitotta meg 1983-ban.


Babtis_Szekszard
Farkas Pál alkotása
Fotó: köztérkép


Babits 1891–1901 között a pécsi ciszterci rend gimnáziumának diákja volt, itt is érettségizett. Aktívan részt vett az iskola életében, irányította az önképzőkört, szinte az összes irodalmi pályázatot megnyerte. Többször említette Pécset mint szellemi élete ébredésének helyszínét, és szívesen emlékezett vissza diákéveire.


Toth_Zsuzsa_Babits
Tóth Zsuzsa alkotása
Fotó: szoborlap.hu

Két szobra is áll a városban, az egyiket Borsos Miklós (1981), a másikat Tóth Zsuzsa (2003) alkotta.

Borsos_Miklos_Babits
Borsos Miklós szobra
Fotó: szoborlap.hu


Babits egyik Dante-fordításáért kapott díjat a tőzsdén megforgatva nagyobb összegre tett szert. Esztergomi barátai javasolták neki, hogy ebből az ő környékükön vásároljon házat. Babits közel 60 műve született az előhegyi villában. Feleségével egészen a költő haláláig töltötték benne nyaraikat. E város őrzi Borsos Miklós szobrászművész bronz domborművét, melyet a Jónás könyve ihletett. A cethal előtt Jónás próféta látható. Az idézet a Jónás könyvének második részéből való: „De mennél csúfabb mélybe hull le szolgád, annál világosabb előtte orcád”. A domborművet Babits Mihály halálának (1941. augusztus 4.) 25. évfordulója alkalmából leplezték le 1966. augusztus 20-án.


Jonas_konyve
Borsos Miklós domborműve Esztergomban


Ugyancsak Esztzergomban, a Babits-házhoz felvezető út előtti kis téren 1983-tól állt Borbás Tibor alkotása. A szobrot 2007-ben ellopták és megsemmisítették. 2008-ban Borbás Márton, Borbás Tibor fia rekonstruálta és újraöntötte. Jelenleg a város főterén áll.


Borbas_Marton_Babits
Borsos Miklós szobra
Fotó: szoborlap.hu

A költő születésének 125. évfordulóján avatták fel Budapesten a Munkácsy- és Kossuth-díjas Marton László szobrászművész Babits-szobrát.

Marton_Laszlo_Babits
Marton László szobrászművész Babits Mihály-szobra
Fotó: szoborlap.hu


A Vérmezőn, a Bugát lépcsőnél álló köztéri alkotás arra a környékre került, ahol Babits utolsó éveit töltötte. Mellette idézetfal áll, ahol versrészleteket helyeztek el a költőtől. Az emlékműegyüttest Finta József tervezte.


B. Á.

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma