2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.01.04

1891. január 4-én született Békeffi László, aki konferanszaiban napi rendszerességgel reagált az eseményekre, és merészen tréfálkozva mondott ki kellemetlen igazságokat. Számos népszerű sláger szövegét jegyezte (Mi van eladó?, Hiába is üzened), rövid ideig a Pallas Filmgyár igazgatója volt, forgatókönyveket írt és rendezett.

Írói vénáját és színészi képességeit otthonról hozta: apja a Szegedi Napló felelős szerkesztője, anyja színésznő volt. Elvégezte a színiakadémiát, próbálkozott újságírással is, de gyorsan kiderült, hogy a kabaré világában mozog otthonosan. Húszévesen lépett fel először Ferenczy Károly kabaréjában, ezt követően a Modern Színpadon játszott Medgyaszay Vilma hívására.

 

Számos népszerű sláger szövegét jegyezte (Mi van eladó?, Hiába is üzened), rövid ideig a Pallas Filmgyár igazgatója volt, forgatókönyveket írt és rendezett.


bekeffi

 

1921-ben az Apolló Kabaréhoz szerződött, itt írta a Szerzők iskoláját és a Feleség jelenetsorozatot. 1924-ben Boross Gézával megalapította a Vidám Színpadot, 1925-től a Papagáj Kabaré tagja lett, majd Bécsben lépett fel. 1929-től négy évig az Andrássy úti Színház, 1936-ig a Teréz körúti Színpad művészeti igazgatója és konferansziéja volt. A húszas évek végétől konferanszaiban az aznapi újságok híreire reagált, a vitriolos kommentárok miatt többször idézték be a rendőrségre. Baja végül sosem lett, mert bátorsága mellett kiváló összeköttetései is voltak.

 

Komjáti Károllyal alapította meg 1936-ban a Pódium Írók Kabaréját, mely nem csupán nevében kívánta feltámasztani valamint folytatni a Nagy Endre működésének köszönhetően kialakult valódi kabaré hagyományait, hanem szokatlanul bátor hangú fórumot is teremtett a fokozatosan feszültebbé váló politikai viszonyok között. Színházuk az egyre feszültebb politikai hangulatban is bátran "kicsúfolt mindenkit, akit még szabad kicsúfolni" - ahogy egy lap írta anno. A lehetőségek szűkülésével Békeffi taktikát váltott: amikor például egy alkalommal megmakacsolta magát a függöny, a mikrofon előtt állva csak annyit mondott: "Ne tessék türelmetlenkedni, a végén fel fogják húzni!" Mindenki tudta, hogy nem a függönyről beszél...

 

Saját maga is áldozatul esett szókimondó, éles bírálatainak. Szókimondó konferanszai, nyíltan hangoztatott németellenes nézetei miatt a harmincas évek végétől egyre több kellemetlenségben volt része. 1941-ben a Színművészeti Kamara fegyelmit indított ellene, majd letiltotta a színpadról. 1943-ban náciellenes magatartása miatt letartóztatták és elítélték, büntetését Sopronkőhidán töltötte, majd a dachaui koncentrációs táborba vitték.


A háború után már nem tért haza, Angliában, az Egyesült Államokban, végül Zürichben élt. Az emigrációban több lapot szerkesztett és adott ki, egy ideig külső munkatársként a Szabad Európa Rádiónak dolgozott. 1955-ben Torontóban megjelent könyve előszavában így üdvözölte olvasóit: "Ajánlom ezt az emigrációban kiadott első könyvemet a nácizmus és bolsevizmus áldozatai, barátaim és a Magyar Függetlenségi Harc mindkét terror ellen küzdő mártírjai emlékének." Jó tollú, termékeny író volt, kabaréjelenetei és konferanszai külön kötetben is megjelentek.

 

Békeffi László 1962. január 22-én halt meg Zürichben.

Forrás: Színház.hu

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma